VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy az első szabad választás tízéves évfordulója inkább csak ürügy volt arra, hogy azokat a politikai észrevételeit elmondja, amelyek az aktuális eseményekhez kötődnek, de ha már ezt megtette, akkor engedje meg, hogy én is emlékeztessem néhány eseményre.

Ön hosszan beszélt arról, hogy milyen volt a kormány és az ellenzék viszonya, és már-már egy idillikus képet vázolt elénk a '90-94 közötti időszakról. Engedje meg, hogy én azért emlékeztessem néhány más eseményre is, például arra, hogy az ön által is említett MDF-SZDSZ-paktum úgy született meg, hogy ahhoz a parlament többi pártjának semmi köze nem volt, sem a többi kormánypártnak, sem a többi ellenzéki pártnak. Ezt tehát már a parlamenti pártok egy részének kirekesztésével hozták tető alá.

Szeretném arra is emlékeztetni, hogy abban az első ciklusban volt egy úgynevezett taxisblokád, amelynek eseményei kapcsán az akkori parlamenti pártok különböző magatartást tanúsítottak. Ha jól emlékszem, nem az MDF vagy nem a Fidesz volt az a párt, amely annak idején, a taxisblokád eseményeit felhasználva, a helyszíneken megjelenve és különböző sajtókiadványokat terjesztve éppen annak a demokratikus kormánynak a legitimitását kérdőjelezte meg, amely kormány és ellenzék viszonyáról ön az előbb beszélt.

Ha már a képviselő úr említette a médiatörvényt, és említette ennek pontjait, én szeretném arra is emlékeztetni, hogy ha már tíz évről beszélünk, nem szabad úgy tennünk, mintha '94 és '98 között a médiakérdésekkel nem foglalkozott volna a belpolitikai közélet vagy akár a tisztelt Ház. De bizony foglalkozott! Ebben az időszakban került elfogadásra a médiatörvény, és ez ma is hatályban van, ez alapján, e törvény pontjait betartva működnek a különböző médiatestületek. Szeretném azonban még azt megemlíteni, hogy éppen a '94-98 közötti időszak miniszterelnöke volt az, aki szinte puccsszerűen nevezte ki a Rádió elnökét. Ha jól emlékszem, ha nem csal az emlékezetem, ez még az akkori koalíciós pártokon belül is feszültséget idézett elő.

Tehát azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy a kormány és az ellenzék viszonyát nemcsak a kormány vagy a kormánypártok magatartása határozza meg, hanem az ellenzék magatartása is. Azokban a pontokban, amelyeket ma feszültségpontokként említett, azt hiszem, hogy azért az ellenzék felelőssége is nagy. Mindenféleképpen nagy, hiszen ahhoz, hogy egy konstruktív, higgadt, tárgyszerű munka folyjon a tisztelt Ház falai között, arra is szükség van, hogy az ellenzék ezeket a demokratikus formákat betartsa, és igyekezzen a maga tehetsége és tudása szerint a törvénymódosításokhoz vagy határozatok elkészítéséhez, elfogadásához hozzájárulni.

Szeretném még azt is az ön figyelmébe idézni, hogy abban az időszakban került sor a Házszabály módosítására. Világosan emlékezhet a képviselő úr, hogy a Házszabály nem egy konszenzusos elfogadáson alapult (Bauer Tamás: De igen!), és ennek a Házszabálynak jó néhány olyan pontja volt, amely az ellenzék jogosítványait igen erőteljesen korlátozta. Minden tiltakozásunk ellenére ezek a módosítások elfogadásra kerültek.

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, az első szabad választás óta, tíz év alatt a magyar demokrácia, véleményem szerint, nagy utat járt be. Ennek az elmúlt tíz esztendőnek igen fordulatos időszakai voltak, mindenki ízlése és politikai beállítottsága szerint idézheti fel ezen időszakok különböző eseményeit. Azt gondolom, hogy érdemes ezzel még egy kicsit várni, nem jött még el annak az ideje, hogy ezt valóban higgadtan és tárgyilagosan tudjuk értékelni. Talán öt-tíz év múlva már akár a politikatudomány, akár a történelemtudomány lesz abban az állapotban, hogy erről az időszakról is egy jóval higgadtabb, tárgyilagosabb véleményt mondjon. Szerintem most nem időszerű ezeket a tisztelt Ház falai között vitatnunk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

Forrás: parlament.hu