DR. BODA ILONA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolná az ember, hogy a Budapest Bank konszolidációjával kapcsolatosan már semmi újat nem lehet mondani, hiszen éveken keresztül több parlamenti felszólalásban foglalkoztak ezzel a kérdéssel képviselőtársaim, valamint parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozott a bankkonszolidáció kérdéskörével.

Van azonban ennek a bankkonszolidációnak olyan utóhatása is, amellyel külön foglalkozni érdemes, mivel évek óta érzékenyen érinti a költségvetés alakulását. Ha a folyamatot történetiségében elemezzük, azt kell megállapítanunk, hogy ezt a bankot 1987-ben alapították, de a bank felelőtlen hitelügyletei és rossz pénzügypolitikája következtében olyan helyzetbe került, hogy már 1992-ben a veszteséges működés következményeitől csak kormányzati segítséggel tudott megmenekülni, jóllehet, már korábban is egy 12 milliárdos tőkefeltöltésen, úgynevezett bankkonszolidáción ment keresztül. A konszolidáció legfontosabb célja az volt, hogy a bankot megszabadítsa a problémás követelések egy részétől, de egyúttal megfogalmazódott a követelések további piacszerű kezelésének, valamint az adósok reorganizációjának igénye is.

A kormánynak a bankok - jelen esetben a Budapest Bank - konszolidálásával kapcsolatos kötelezettségvállalása több milliárd forinttal terhelte az utóbbi évek költségvetését: az 1996-os ÁSZ-jelentésben 1,8 milliárddal találkozunk ebből a célból; az 1997. évi ÁSZ-jelentésben 13,1 milliárddal találkozunk ebből a célból; de még a 2000. évi költségvetésben is további 3,3 milliárd nyert beállítást erre a célra.

Az a tiszteletteljes kérdésem az államtitkár úrhoz, hogy meddig kell még a kormánynak a költségvetés terhére közpénzekből viselni a korábbi évek helytelen pénzügyi döntéseiből keletkezett terheket, nem mellékesen szólva az árvízre is fordítható igen nagy összegekről.

Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu