KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, Salamon úrnak tökéletesen igaza van, ennek az ügynek a tárgyalása a maga módján okafogyottá vált azzal, hogy fél órával ezelőtt megszűnt ennek a bizottságnak a tevékenysége, hiszen a határozat elfogadásáig él egy ideiglenes vizsgálóbizottság, másrészt a parlament, ha nem is ezzel százalékkal, de a jelenlévők ilyen arányával ezt a határozatot elfogadta. (Taps a Fidesz soraiból.) Ezt el kell ismerni, azt gondolom, hogy a számok kevésbé csalnak, mint a politikusok például.

Azt gondolom, hogy mégis van ennek az ügynek két nagyon fontos tanulsága. Az egyik az, hogy a parlamentben - legalábbis azokban az országokban, ahol igazi parlamenti demokrácia van - vannak bizonyos játékszabályok, amelyeket illik betartani. Ezek között a játékszabályok között szerepel az, hogy vannak egyéni vélemények, és vannak bizottsági vélemények. A bizottsági elnök úr, aki korábban ennek a megfigyelési bizottságnak az elnöke volt, megítélésem szerint ezt a kettőt összekeverte, hiszen a saját véleményét fogalmazta meg úgymond bizottsági önálló indítványként, vagyis a bizottság nevében, de nem a bizottság időben történt felhatalmazásával tette meg, hogy a Ház illetékeseihez eljuttatta ezt a bizonyos határozati javaslatot.

Azt gondolom, ezt nem bizonyítja hívebben semmi sem, mint hogy eltér a határozati javaslat szövege az eredeti jelentés szövegétől, márpedig többször is arra hivatkoztak, hogy a jelentést és mellékleteit kellett elkészíteni, vagyis ha a jelentésben, amelyet a bizottság megtárgyalt, más szöveg van a bizottság határozataként feltüntetve, akkor eltérő szöveggel egy benyújtott határozati javaslat azt jelenti, hogy meghamisították az eredeti szöveget. Ez az egyik tanulság.

A másik tanulság az, ami tulajdonképpen Tóth Károly és Nikolits István képviselőtársaim az úgynevezett megfigyelési bizottság jelentéséhez benyújtott határozatából derül ki: ma ebben a parlamentben az az igazság, amit a többség mond; az igazság nem az, ami valóban igazság, hanem amit többen vagy a jelenlévők közül többen megszavaznak. Ezért nagyon súlyos hiányosságnak és hibának tartom azt, hogy a Salamon úr által vezetett bizottság ezt a határozatot hozta. Még egyszer mondom, hogy bár ez az ügyön semmit nem változtat, mert ha mi most az ügyrendi bizottsággal ellentétes határozatot hoznánk, akkor is érvényben maradna az a határozat, amelyet fél órával ezelőtt meghoztuk, mégis azt gondolom, hogy ez precedens értékű lehet. Nagy hibának tartanám bármelyik bizottsági elnök részéről is - de ezután már megteheti -, hogy a bizottság jóváhagyása nélkül határozati javaslatot nyújtson be a saját szájízének megfelelően, de utólag összehívná a bizottságot, és megszavaztatná velük, hogy a bizottság persze úgy értette, ahogy ő érti.

Ezenkívül szeretném azt is elmondani, hogy többünk számára kifejezetten sérelmes az, hogy az ügyrendi bizottság a megfigyelési bizottságot marasztalta el ezért az úgymond hibáért, holott az is mindenki előtt világos, hogy a bizottságok üléseit az elnök vezeti, vagyis a bizottság akkor hozhat rossz döntést, ha számára rossz előterjesztést terjeszt a bizottsági elnök a Házszabályban felhatalmazott jogainál fogva a bizottság elé. Így összességében azt gondolom, hogy ez a döntés hibás.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy a magam részéről - ebben a frakció is egyetért velem - kérem a tisztelt Házat, hogy ha már elfogadott egy hibás döntést fél órával ezelőtt, ami a megfigyelési bizottság határozati javaslata volt, akkor az ügyrendi bizottságnak ezt a döntését szíveskedjen elutasítani azon egyszerű oknál fogva, hogy ne teremtsen precedens értéket, jövőben követendő példát a különböző bizottságok és azok elnökei számára, mert lassan eljutunk oda, hogy a parlament nem fog elhatározni egy törvényt, csak ki fogják hirdetni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu