VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A Budapest Bank Rt. privatizációs szerződése, illetve az abban foglalt állami kötelezettségvállalás előhozatala időről időre megtörténik, különösen az állami költségvetés tervezésének, illetve értékelésének időszakában.

Ma már egyértelmű, hogy a Budapest Bank Rt. privatizációjánál alkalmazott megoldás nem tartozik a magyar banki privatizáció sikertörténeteinek sorába. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy akkor olyan szerződés megkötésére került sor, hogy minden olyan peres ügyben, amely a szerződés megkötése előtt született - és amelynek akár a lezárása is később történik meg -, és a bank pervesztes lesz, akkor az állam ezért fizetési felelősséggel tartozik.

(15.20)

Szeretném azt is elmondani, hogy nem ez a kormány kötötte ezt a szerződést - mint ahogy a képviselő asszony ezt valóban elmondta -, Bokros Lajos és Suchman Tamás miniszter urak voltak e szerződés megkötői.

A tárgyalások a befektetőkkel arra vezettek, hogy a rendelkezésre álló rövid idő, a bank kellő átvizsgálásának hiánya és a nagynak ítélt országkockázat miatt a befektetők az eszközök könyvekből levezethető értékére meghatározott keretösszegű garanciákat, valamint a későbbiekben esetlegesen bekövetkezendő károkra biztosítékokat kértek. Ugyancsak a szerződésben szerepelt az úgynevezett eszközkivásárlási garancia, amely az 1105/1997. (X.11.) kormányhatározat alapján lett végrehajtva. A garancia beváltása 1999. január hónapban történt, 9,7 milliárd forintos összegben.

A Budapest Bank szerződés utáni kifizetések összege eddig 11,9 milliárd forint összeget tett ki, ebben szerepelt garanciavállalás, kártérítés, opciólehívás. Valóban, ez kétségkívül igen nagy mértékben terheli az állami költségvetést. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a közszférában 1 százalékos béremelés hatása körülbelül 11 milliárd forint, ebből tehát akár 1 százalék béremelést lehetett volna az elmúlt évben végrehajtani.

A Budapest Bank szerződéséből adódóan a magyar államnak további fizetési kötelezettségei vannak a későbbiekben bekövetkező káresemények esetén. E tételek túlnyomórészt peres ügyek, amelyek lezárása a jogerős bírósági végzés függvénye. A kifizetés esetén, mivel ezek terhelik az állami költségvetést, már a tervezés stádiumában számításba kell venni az összegeket. A felmerülő tételek kártérítési igényt elégítenek ki, nem pedig garanciavállalást jelentenek, így ennek megfelelően szerepelnek a költségvetésben.

Tájékoztatom a tisztelt képviselő asszonyt arról, hogy megbeszélések folytak már korábban is és folynak most is a kormány és a tulajdonos között, hogy hogyan és milyen módon lehetne a szerződésnek ezeket az államra nézve hátrányos pontjait módosítani. Azonban tekintettel arra, hogy a peres eljárások sok esetben nem a banki tulajdonos szerepvállalásával történnek, nagyon nehéz olyan megoldást találni, amely az államot mentesítené az ez irányú kötelezettségek alól.

Tisztelettel kérem tehát a képviselő asszonyt és a Házat, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu