BALSAY ISTVÁN, a területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A területfejlesztési bizottság már nem első alkalommal, sokadszorra, a turizmusért felelős bizottsággal együttes ülésen tárgyalta meg ezt a nagy fontosságú és nemcsak a Balatonnal kapcsolatos, hanem az egész területfejlesztésről és rendezésről szóló törvényben elsőként alkalmazott, bevezetésre váró rendezési és fejlesztési tervet.

1996-ban a parlament által elfogadott, területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény az Országgyűlés hatáskörébe utalta a kiemelt térségek területrendezési terveit, valamint az országos területrendezési tervet. Különös tekintettel a rendezési tervek önkormányzatokra nézve kötelező elemeire, olyan rendszert alakítottunk ki, amelyben érvényesül az önkormányzati autonómia, érvényesül az, hogy a magyar önkormányzatok nem hierarchikus rendszerben vannak, ugyanakkor a térszerkezeti tervekben, a kiemelt térségek terveiben, az agglomerációk terveiben a parlament és a kormány a megyei önkormányzatokkal együtt meg fogja találni azt a rendszert, amelyben az ország rendezett állapota felé való ellépés be fog következni. Ezek közé tartozik a Balaton fejlesztéséről és rendezéséről szóló, a parlament által majd törvényerőre emelkedő rendezési és fejlesztési terv.

A területfejlesztési bizottság az építési szabályozással és a területrendezési tervvel mint műfajjal sokadik alkalommal foglalkozott. Erre szükség is volt, hiszen az Alkotmánybíróság immár három határozatában is a parlament kötelezettségévé tette, hogy szabályozza a kiemelt üdülőterületen mindazokat a mozgásokat, változásokat, amelyek azt eredményezik, hogy a tó ökológiai egysége, a turizmus és - ahogy miniszter úr mondta - a számunkra nemzeti kincs megvédése, fejlesztése fő cél legyen. A törvénytervezet kapcsolódik az Alkotmánybíróság határozatához is, amely kötelezően előírja, hogy milyen garanciális elemek legyenek, milyenek legyenek az önkormányzatok jogosítványai, és az Országgyűlés mire kötelezze a települési önkormányzatokat, amelyek ezt a törvényt helyi jogszabályban tovább fogják fejleszteni.

A terv szigorú, ugyanakkor differenciált szabályozást alakított ki, és megengedő is. Építési feltételként megnyugtató módon előírja például a szennyvíz gyűjtését, kezelését, előírja a rákötési időt, külterületeken meghatározza a beépíthető földrészletek nagyságát, amely itt, a kiemelt üdülőterületen rendkívül fontos, a parti sétány kialakításával kapcsolatos szabályokat és a területrendezési tervek elkészítését, átdolgozását pedig határidőhöz köti. Remélem, hogy ezt a határidőt tudjuk tartani. Differenciált, mert a víztől távolodva fokozatosan csökken ez a szigor, így indokolt, hogy az előírásokat a külterületeken differenciáltan fogalmazza meg a beépítésre szánt, illetve nem szánt területeken. Megengedő, hiszen nem teljes tiltással él, hanem feltételekhez köti az építést, és egyben ösztönzi a településeket a rendezési tervek készítésére, programjaik átgondolására, érvényesíti a tájvédelmi szempontot, továbbá nem választja szét a lakó- és üdülőfunkciót, amit ma már nem is lehet szétválasztani, mint ahogy a korábbi tervek ezt tették.

A környezeti hatások közül kiemelném, hogy egyes területeken csökken a forgalom, mert olyan térszerkezetet biztosít, amely mérsékli a part terhelését, bár a forgalom összességében természetesen nem csökken, hiszen a terület vonzása rendkívül nagy.

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Két hónapon keresztül folytak az újabb egyeztetések valamennyi érintett helyi önkormányzattal és majdnem kétszáz szervvel, és ugyanezt tette az előterjesztő a tervfázis véglegesítése során is. A törvény előterjesztése jó alkalom és lehetőség volt arra is, hogy a Balaton Fejlesztési Tanáccsal mindkét előterjesztő, véleményt mondó bizottság együttesen határozott.

16 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett a területfejlesztési bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. (Taps.)

Forrás: parlament.hu