DR. HÁZAS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/2398. számú törvényjavaslat első fecskeként az új típusú területrendezési tervek közül elsőként került a parlament elé. Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló, 1998. március 20-án elfogadott országgyűlési határozatban nevesítésre került a Balaton környéke mint kiemelt üdülőkörzet. Ez a kiemelt státus megköveteli, hogy a területrendezési terv törvényi szintű szabályozásban biztosítsa a nemzeti kincsként számon tartott természeti érték megóvását.

A Balaton mindenkinek, aki ismeri, mást jelent. Az érzelmi megközelítésben csodálatos vizet a turistáknak, aranyhidat a szerelmeseknek, biztonságos homokos partot a kisgyerekes családoknak, tüzes borokat a borivóknak, szikrázó napfényt és jó szelet a vitorlázóknak, ugyanakkor bevételt az idegenforgalomból élőknek, profitot a telekspekulánsoknak.

A parti településeken körülbelül 125 ezer, a háttértelepüléseken pedig 117 ezer ember él. Az itt élőknek mindazt jelenti a tó és környéke, mint a látogatóknak, de nekik nem a pillanatnyi elhatározás vagy a pénztárcájuk vastagsága dönti el, hogy leruccannak a Balatonra, vagy villát építenek, hanem ez az életterük. Ők is élvezik, hogy az ország legtisztább levegőjű régiójában élhetnek, hogy horgászhatnak, fürödhetnek, nyáron nézhetik a színes forgatagot, és még bevételhez is jutnak az üdülőhelyi lehetőségek miatt.

Akik ismerik a térség történetét, tudják azt is, hogy a tó környékének képe milyen módon alakult ki. Látják a zsebkendőnyi telkeket, az agyonzsúfolt part menti településeket, az építmények összevisszaságát. Olvassák a sajtóban az elviselhetetlen forgalomterhelésről szóló vitákat, hallják a vízminőségről, a civilizáció okozta környezetterhelésről a riasztó híreket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzék el nekem, hogy olyan emberként, aki az élete eddigi döntő részét balatoni lakosként a táj és a víz szerelmeseként élte le, érzelmi elemeket is keverek a frakció álláspontjának ismertetése mellé. Teszem ezt azért, hogy érzelmileg talán sikerül valamelyest hangolni olyan képviselőtársaimat is, akik közömbösek a Balaton iránt. Vártuk ezt a törvényjavaslatot. Nemcsak azért, mert korábbi kormányhatározatok előírták a rendezési terv felülvizsgálatát, vagy mert a területfejlesztési törvény magas jogszabályban való megfogalmazást tett lehetővé. Vártuk azért is, mert a környezeti és természeti értékek hosszú távú megóvása kötelességünk, még ha ez a társadalmi tudatba nehezen is épül be, a hétköznapok gyakorlata az egyéni érdekek hegemóniáját mutatja.

Az emberi tevékenység óriási mértékben felgyorsította a tó elöregedési folyamatát. Nagyon kevés időnk van arra, hogy akár drasztikus intézkedésekkel is, de megpróbáljuk lelassítani ezt a folyamatot. A körzet rendezési tervét azért is vártuk, mert emlékeznek önök, hogy egy építési rendeletnek az Alkotmánybíróság által történt megsemmisítése után az elmúlt év március 23-án a Ház megszavazta az úgynevezett átmeneti törvényt az építési tevékenység szabályozásáról. Az akkori, nem éppen jóízű bizottsági viták ismerői tudják, hogy a korlátozást elfogadó képviselők a Balaton érdekében vették tudomásul a demokratikus jogalkotás történetében szokatlan eljárást. Mégis erénye az említett törvénynek, hogy az 5. §-ában előírt határidővel kikényszerítette a most tárgyalt javaslat parlament elé kerülését.

A statisztikai régiók kialakításával sajnos a funkcionális, illetve természeti egységek által meghatározható régiók hátrányt szenvednek. A balatoni regionalitás szorgalmazói szomorúan vették tudomásul, hogy a kormánynak nincs szándékában a körzetet régióként kezelni. Az európai gondolkodáshoz igazodó jogi szabályozással mégis legalább a területrendezés szintjén megjelenik az üdülőkörzet régióként való kezelése.

A szocialista frakció hiányolja, hogy a rendezési terv mellett nem készült el a terület ötéves fejlesztési koncepciója. Bár a környezetvédelmi bizottság ülésén az előterjesztő képviselője említést tett koncepció és középtávú program előkészületeiről, szívesen vettük volna ezek együttes elkészítését. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megóvásának, fejlesztésének csak egyik eleme a jelen szabályozás. Parlamenti ciklusokon átívelő tervekre, intézkedésekre épül az a munka, amit az érintett lakosok, önkormányzatok és a tavat szeretők elvárnak tőlünk.

(9.40)

A tápanyagterhelés, a hulladékgazdálkodás, a nádasok megóvása, a levegőszennyezés mértékének csökkentése, a közlekedés helyzete mind olyan tényező, amelyeknek együttes kezelése elengedhetetlen, és szűk látókörűségre vall ezeknek a napi politika szintjén reklámeszközként való felhasználása. A Kis-Balaton rehabilitációja, melynek kézzelfogható eredményei a vízminőség javításában észlelhetők, évekre meghatározzák a tevékenységet, kár lenne ezt vagy a hasonló programokat ciklusonként átértékelni.

Sokszor el kell mondani, hogy tudatosuljon: a Balaton saját tavunk. Azért hangsúlyozom a "saját" szót, mert a vízgyűjtő területe is Magyarországon van, és napjaink tiszai, szamosi történéseire csak utalni kell, és bárki megértheti, mit jelent ez. A Balaton a mi kezünkben van, javítani és elrontani is csak mi tudjuk. A törvényjavaslat erényei mellett hibaként értékelem, hogy az ágazati érdek változatlanul túlsúlyos marad az elfogadás után is, de ez a már említett kormányzati szándéknak megfelel, hogy tudniillik a statisztikai régiók kialakítása kizárja az egyéb típusú régiók ilyen szinten való elismerését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az értékek megóvása érdekében korlátozásokat tartalmaz. Hallottuk az előterjesztő véleményét az érdekek hierarchiájáról, és el is fogadjuk, hogy a cél érdekében ezekhez alkalmazkodjunk. Szövevényesek és sokszor kibogozhatatlanok az érdekek, amikor valamely csoport vagy egy-egy önkormányzat véleményeként jelennek meg a szándékok a korlátozások feloldását célozva. Bizonyára minden érintett képviselőt megkerestek már a térségből módosító javaslatokkal. Várható, hogy a kérelmek száma most, hogy tárgyalásra kerül a törvény, megnő. Azért gondolom ezt, mert a környezetvédelmi bizottság ülésén hallottam, hogy minden érintett önkormányzatnak elküldték a tervezetet, de csak körülbelül 25 százalékuk reagált a megkeresésre. Véleményünk az, hogy a javító észrevételeket támogatjuk, de a természeti és környezeti értékeket sértő, felpuhító módosítókat nem.

Korlátozásokról szóltam, és ha korlátozások vannak, akkor ezek a korlátozások embereket érintenek. Támogatjuk, hogy a javaslat különbséget tesz a vízparti települések és a háttértelepülések között a korlátozások tekintetében. A legnagyobb hiányosságát éppen abban látjuk viszont, hogy hiányzik az infrastrukturális fejlesztések eszközrendszere, különösen a közművek kiépítése válik bizonytalanná a háttértelepüléseken.

A vízgyűjtő területen lévő kistelepülések legnagyobb gondja, hogyan teremthetik elő a csatornázáshoz szükséges pénzeket. Nagyon nehéz lesz az önkormányzatoknak megmagyarázni az építési szándékukban korlátozott lakosoknak, hogy nincs meg a pénz a közművek fejlesztéséhez, mivel a központi források igénybevétele a településszerkezetből adódóan elég körülményes. Feltétlenül indokoltnak látjuk a támogatási rendszer átalakítását, hogy a néhány száz lakosú települések tisztességes állami támogatással juthassanak csatornahálózathoz, és ez nem elsősorban a korlátozások miatt szükséges, hanem a vízgyűjtő településeinek jelenlegi elképesztően alacsony csatornázottsági százaléka miatt fontos. A parti sáv 90 százalék feletti csatornázási arányával szemben a vízgyűjtőn ez az arány alig haladja meg a 10 százalékot.

Tisztelt Ház! Több konkrét módosító indítványunkat már megfogalmaztuk. Így a tájat csúfító távközlési antennák elhelyezése a természet- és tájképvédelmi övezetben álcázás nélkül nehezen fogadható el. Biztos, hogy látványterv megkövetelése többletköltséget jelent a beruházónak, de a tájkép megóvása miatt megéri, és védelemre érdemes látvány különben sem forintosítható.

Kiegészítésre szorul az 1. számú melléklet is, mivel az egy körjegyzőséghez tartozó települések esetében előfordul olyan eset, hogy a székhelyközség a kiemelt üdülőkörzet része, a mellette lévő, egyébként a körzet közepe felé eső, üdülőfalunak ideális adottságokkal rendelkező kisközség nem. Igaz, hogy a határok megállapítása korábbi jogszabályban történt, de most lehetőség nyílik az ilyen korrekciók megtételére, különösen, ha a lakosság is igényli a változtatást. Ilyen eset az egyébként gyógyvízzel rendelkező községé, amelyben jelenleg is működik termálfürdő. Mindkét szomszédja a kiemelt üdülőkörzethez tartozik, valamilyen okból az említett települést viszont kihagyták a tervezők; Nyim, Nagyberény és Som községekről van szó. Reméljük, hogy kellően alátámasztott indokaink ismeretében az előterjesztő respektálni fogja javaslatainkat.

A tó mellett lakók legnagyobb gondja a meglévő, alkalmatlanná vált úthálózatra zúduló forgalom. A tervezetnek garantálnia kellene a forgalom elhúzását biztosító úthálózat megépítését. Úgy látjuk, hogy indokolatlan kibúvót kap a kormány a területrendezési terv módosításával, mivel kormányrendelet szintjére viszi az infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak pontosítására vonatkozó eljárási rend megállapítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Balatont nemcsak használni, főleg kihasználni, hanem óvni is kell. Ezért nagy a mi felelősségünk, hogy bizonyos korlátozásokkal bár, de olyan jogszabályi feltételeket teremtsünk, hogy hosszú időre megmaradjon legalább ilyen állapotban a tó és környéke, hogy az emberi beavatkozásokkal veszélyhelyzetbe került vizet még sok utánunk következő generáció élvezhesse.

Frakciónk szakmai törvényként kezeli a tervezetet, és módosító indítványainkat is ennek a szellemében kívánjuk megfogalmazni. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos érdekcsoportok megpróbálják befolyásolni a képviselőket a felpuhítás irányába, de úgy gondoljuk, hogy értelmetlenné válik akkor a törvény, ha elsődlegesnek nem a természeti és környezeti értékek, hanem rövid távú gazdasági érdekek vagy rosszabb esetben spekulációs célok számítanak.

Tisztelt Országgyűlés! A szocialista frakció a tervezett módosító indítványai kedvező fogadtatásának a reményében, az előbbiekben ismertetett elvek érvényesülése esetén a végszavazásnál is támogathatónak tartja a törvényjavaslatot, és bízik abban, hogy megalkotásával a parlament újabb lépést tesz annak érdekében, hogy a szabályozott körülmények hozzájárulnak nemzeti értékünk megóvásához.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu