DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Egy törvényjavaslat vezérszónoka, de az előadó miniszter is minden alkalommal, szinte minden alkalommal így kezdi beszédét: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalunk.

Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de én is e sablonszerű nyitással indítom előadásomat, fejtem ki a T/2398. számú, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslathoz fűzött álláspontomat.

Akkor, midőn a tragikus hirtelenséggel minket itt hagyott Rajcsányi Péter képviselő barátommal beterjesztettük önálló képviselői indítványunkat az úgynevezett balatoni átmeneti törvényről, sokat beszélgettünk arról, milyen legyen a végleges, átfogó szabályokat is tartalmazó - és elmondom - Balaton-törvény. Íme: első pillanatban a törvényjavaslat címe - legalábbis a felületes olvasó számára - pontosnak tűnik, én azonban azt mondom, hogy e törvényjavaslat, a normaszöveg a mellékletekkel együtt egységesen Balaton-törvényjavaslatot jelent. Azért volt bátorságom azt mondani az imént, hogy nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalunk, az első olyan törvényjavaslatot, amely egyik nemzeti kincsünk, a Balaton védelmét, és célirányosan gazdaságos hasznosítását szolgálja. És itt egy pillanatra rögtön megállnék, valóban unikum a törvényjavaslat szerkezetét tekintve, én azért mondok önöknek két jogtörténeti kuriozitást a Balatonnal kapcsolatban:

Óvári Ferenc terjesztett be, kezdeményezett két, a Balatonnal legszorosabb összefüggésben levő törvényjavaslatot a múlt század végén, az egyiket az észak-balatoni vasúttal kapcsolatban, a másikat pedig a filoxérajárvány eredményeként, következtében kipusztult észak-balatoni szőlők újratelepítése, tehát tulajdonképpen egy agrokulturális rehabilitáció céljából, és íme, lássanak csodát, Óvári önálló törvénykezdeményezéseinek is volt térképmelléklete.

Folytatva e kitérő után, nekünk és nemcsak nekünk, balatoni embereknek, de mindenkinek kincs a Balaton. Pontosan ezért érezzük át azt a tragédiát, amely a Tiszát és mellékfolyóit érte, hiszen ahogy a tiszai embernek kincs a Balaton, ugyanúgy a Balaton környékén élőnek is felejthetetlen élményt ad a Tisza.

Tisztelt Ház! A törvény megalkotása szükséges, és talán megalkotására az utolsó utáni pillanatban kerül sor. Midőn e törvényjavaslat rendkívül határozott és nem egy esetben nehezen elfogadható szigorú rendelkezéseit vizsgáljuk, emlékezzünk - ez egy fatális véletlen, én is Eötvös Károlyt idézem - Eötvös Károly kvázi Balaton meghatározására: "A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból - és itt szól nagyot az Eötvös-féle definíció - s ragyogó reménysége a jövőnek." E ragyogó reménységet fogja keretbe a törvényjavaslat, legalábbis remélem.

Tehát amennyiben ezt az Eötvös-féle definíciót, meghatározást a Balatont illetően elfogadják, akkor okkal mondhatta azt az előterjesztő miniszter, és mondhatom én is azt, hogy valóban nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalunk. Persze, mindez nem jelenti azt, hogy a mellékleteivel együtt egységesen kezelendő normaszöveggel minden vonatkozásában egyetértünk. A jogalkotásról szóló törvényre céloztam az imént, gondolom, mindenki értette, és ezért már most jelzem, hogy az egyébként helyes koncepcióra épülő törvényjavaslatot módosító indítványainkkal - és kérem, szeretnék a stílusomra ügyelni - csiszoltabbá kívánjuk tenni.

Midőn az imént céloztam arra, hogy Balaton-törvényjavaslattal van dolgunk, felhívom a figyelmüket arra, hogy a preambulum üzenete és az 1. §-ban írt törvényi cél aszinkronban van, hiszen a preambulum - ahogy az imént ezt már kifejtettem - egy kvázi Balaton-törvényről beszél tartalmilag is, míg az 1. § ezt nagyon pontosan megfogalmazza, a területrendezésről s a többi.

Kérem, ebből a tartalmi ellentmondásból következik rögtön az első fenntartásunk. Egyetértve - hangsúlyozom - a törvényjavaslatban megfogalmazott célokkal, hiányolom és hiányoljuk azt az eszközrendszert és az eszközrendszer felhasználásáért felelős - ezt idézőjelbe téve mondom -, nagy hatalmú szervezetet, amely biztosítaná az e törvényjavaslatban megkövetelt, kívánandó és megkívánt célok elérését.

A felelősségi rendszer, amelyet a törvényalkotó e törvényjavaslat mögé ültet, álláspontom szerint, álláspontunk szerint annyira szétaprózott, másrészt annyira bonyolult, hogy félő, a sok bába között elvész majd az a gyermek, akinek óvására a törvényt most meg fogjuk alkotni. Itt célzok az imént elhangzott szabad demokrata felszólalásra.

Mire gondolok? E törvényjavaslat nem hozza döntési helyzetbe a Balaton Fejlesztési Tanácsot, és így számos, egyébként jogosnak tűnő ágazati érdek koordinálására vajmi kevésbé van és nehezen lesz lehetősége. Hangsúlyozva, hogy a törvényjavaslat céljaival - ahogy az imént is mondtam már - egyetértek, hiányolom a forrás biztosításával kapcsolatos törvényi kívánalmat, és ezen a körön belül néhány példát szeretnék felhozni. Persze, amikor az imént forrást mondtam, akkor nemcsak költségvetési pénzre, cashre gondoltam, forrás - törvény működését, mozgásba hozását illetően - más is lehet.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések - ezt az 1. számú melléklet tartalmazza - közül döntő többségük az 1-es, de olyan is előfordul, hogy a 2-es vízvédelmi övezetbe sorolt, így a csatornázáshoz kapcsolódó, azokra épített céltámogatási rendszerbe vajmi nehezen fognak bekerülni. Persze én nagyon pontosan tudom, ismerve a helyszínt, épp eleget éltem sajnos - az életkorom miatt mondom, hogy sajnos - a Balaton mellett, nagyon pontosan tudom, hogy az 1-esbe sorolt település ráépülhet, kapcsolódhat a 2-eshez, illetve a 2-es kapcsolódhat az 1-eshez, bocsánat, de ahogy Bóka képviselő úrnak elmondtam az imént, én tudok nagyon pontos példát, bizonyítható példát, miniszter úr arra, hogy két önkormányzat - 1-2-es kapcsolatáról beszélek - úgy állt össze, hogy az egyértelműen preferált helyzetben levő 1-es övezethez tartozó önkormányzat, kérem, igencsak visszaélt, nem akarok senkit megbántani, visszaélt a törvényen, a jogszabályon alapuló preferált helyzetével.

Ezért elvárom és elvárjuk a kormánytól azt és a szaktárcától természetesen, hogy elfogadva a saját maga által szerkesztett és általam jónak tartott törvényjavaslat logikáját, az 1. számú mellékletben felsorolt településeket pontosan a Balaton vízvédelmének érdekében sorolja az 1-es vízvédelmi kategóriába.

(10.20)

Ennek folytán értelemszerűen a saját jogukon is hozzájuthatnak ahhoz a szükséges céltámogatáshoz, és bekerülhetnek a céltámogatási rendszerbe. Ahogy erre a fentiekben már céloztam, e térségben az egyik kínzó gond a szennyvízcsatorna-hálózat és a megfelelő kapacitású tisztítóművek hiánya. A törvényjavaslat szellemét elfogadva elvárjuk azt, hogy a céltámogatási rendszer nagyon sürgős átalakítása mellett természetes fejlődésükben az üdülőkörzet területén lévő önkormányzatok ne akadályoztassanak. Ezen önkormányzatokat értelemszerűen tehát preferált helyzetbe kell hozni ezen a körön - a csatornázásra gondolok.

Ne felejtsék el, e törvény a fejlődést szolgálja, és nem a mostani lehetetlen állapotok konzerválását. Ha e szigorú rendszer mögé, amelyet elfogadok, és nagyon helyesen felállít a törvény, nem rendelnek megfelelő eszközrendszert és forrást, a mostani állapotot fogja konzerválni, amit én nem nagyon szeretnék. Például ebből következően, midőn rendelkezik a parti sáv lehetséges megnyitásáról, és ennek biztosítására nagyon szellemesen egyébként törvényre alapuló elővételi jogot biztosít az önkormányzatoknak, az előterjesztés elfelejtett gondoskodni arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges forrást bármilyen formában az önkormányzatok rendelkezésére bocsássa, akár egy bizonyos törvényi kívánalom szintjén, amely kényszerpályára állíthatná a majdan elfogadandó költségvetési törvényt. Nyilván ebből következik az a kodifikációs technika, amely egy Balaton-törvénynél talán elfogadható, ami számos esetben kívánalmakat fogalmaz meg, például - idézek az önök törvényjavaslatából: "5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki".

Ez a stílus nyilvánvalóan egy kívánalom, szankció nincs mögötte. Vagy ugyanezen paragrafus (5) bekezdése is hasonlóképpen rendelkezik, de több helyen, ahol szükséges lenne, a határidő előírása hiányzik. Nyilván a törvényalkotó, Szaló úrék ezt nagyon pontosan tudták, csak nem látták a forrást. Én ezt hiányolom. Egyetértünk azzal, hogy a települések közigazgatási területén, annak a tó felől látható részén mindenfajta bányászati tevékenység tilos, ugyanakkor hiányoljuk, hogy az eddig ütött sebek rehabilitációjáról a törvényjavaslat nem rendelkezik. Bár a törvényjavaslat számos tiltó rendelkezést tartalmaz, de nem egy esetben nehezen értelmezhetőek, mivel a javaslat hatékony eszközrendszerrel bíró felelős gazdát nem ad a tónak, e tiltó rendelkezések tartalma nehezen lesz feltárható. Ennek alátámasztására, a 10. § (1) bekezdésére hivatkozom, amire Horváth Béla is hivatkozott az imént. Nagyon helyes a helyi építészeti örökségek beépítése a rendezési, illetve az építési előírásokba, csak ki és milyen formában fogja alakítani ezt az önkormányzati akaratot.

Őszintén megmondom, sajnálatosnak tartom, hogy a Balatonra veszélyt jelentő Kis-Balaton, illetve Zala-torkolat jövőjével kapcsolatban említés sincs a törvényjavaslatban; nem tudom, hogy miért hiányzik. A Balaton jövőjét tekintve meghatározó a Balaton környéki infrastruktúra, ezzel is mellékletében rendelkezik. Az időmúlás folytán nyilván még a 1327. számú kormányhatározatra hivatkozik a melléklet. Azóta, mint pontosan tudjuk, a kormány a gyorsforgalmi út elképzeléseivel szemben egy új kormányhatározatot hozott, nyilván ez a technikai módosítás meg fog történni.

Ugyanakkor a szakemberektől megkérdezném, hogy ha a Balaton környéki infrastruktúrával - és elsősorban a közlekedési infrastruktúrával - alaposan és nagyon helyesen foglalkozik a törvényjavaslat a mellékletében, a Balatonon történő vízi közlekedéssel miért nem foglalkozik. Ki kell menni a Balatonra, meg kell nézni, hogy az engedély nélkül vagy a nem egy esetben hamis engedéllyel szaladgáló motorcsónakok sorsa mi lesz, mi lehet. Ezzel kapcsolatosan valami vágyálmot, elképzelést - kérem, ne haragudjanak a kifejezésért - ki kellett volna fejteni. A Balaton jövőjét tekintve egyetértek a településrendszerrel kapcsolatos tudatos átalakítással, de azért felhívnám a figyelmüket arra - ott vagyok országgyűlési képviselő, hadd mondjam el -, hogy már a múlt század végén, a századfordulókor Nagyvázsony nagyon komoly térségi feladatot töltött be. Ezt most csak akkor lesz képes betölteni - ahogy az előterjesztő a mellékletben és a szöveges részben kívánja -, ha a veszprém-tapolcai utat Vázsonyon keresztül lekötő két balatoni út megfelelő módon kiépül.

A fent kifejtettekre figyelemmel, és az általam indokolják azt, hogy a 2398-as törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum és a saját nevemben támogassam, és önöknek elfogadásra ajánljam azzal, hogy az első balatoni törvényt alkossák meg

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu