DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a hozzászólási lehetőséget. A szőlő-bor ágazat szereplői nagy várakozással tekintettek a T/2427. szám alatt beterjesztett törvénymódosításra, amely a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítását tartalmazza.

Úgy gondolom, hogy az előttünk levő törvénymódosító javaslat csak részben felel meg az ágazat várakozásainak. A bizottsági tárgyalás folyamán az előterjesztő képviselője elmondta, hogy a két törvény által szabályozott kérdéskör szoros összefüggésben áll egymással. Ebben a kérdésben teljesen egyetértünk, de mivel időközben a bor belépett a jövedéki termékkörbe, így nem lehet eltekinteni az ott kialakult szabályozási feltételrendszertől.

Úgy érzem, hogy a következő időszakban figyelembe kell venni, hogy ennek a két törvénynek vannak kapcsolódási pontjai a jövedéki törvénnyel, sőt továbbgondolkodva, az ellenőrzés szempontjából a három törvény által érintett hatósági szervezeteknek - OBI, hegyközségek, VPOP, APEH - kölcsönös adatszolgáltatást kellene biztosítási, természetesen alkotmányos keretek között.

Ismerve a mezőgazdasági bizottság előtt kialakult vitát, a Fidesz-frakció szakmai véleményét a következők szerint fogalmaznám meg. A módosító javaslattal alapjában véve egyetértünk, de úgy érezzük, hogy kikerül olyan kérdésköröket, amelyek rendezésére előbb-utóbb sort kell keríteni. A megnyitott paragrafusokat tekintve az alábbi javaslatokat tesszük megfontolás tárgyává.

A házikerti szőlő fogalmánál a jövedéki törvény folyamatban levő módosítását figyelembe véve az 500 négyzetméteres területnagyságot 1500 négyzetméterre szükséges emelni. Nem értünk egyet azzal, hogy a katasztert a megyei FVM-hivatal vezesse, hanem célszerűbb lenne, ha ez változatlanul szakmai szervezetnél maradna - hegyközségek, FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet.

A bortörvény 5. §-a jelenleg is jól szabályozza a fajtahasználat kérdését. Mi úgy érezzük, hogy a helyi hegyközségek, megyei hegyközségi tanács kezeli ezt a problémakört. Nem értem, hogy a szőlőfajta-használati bizottság mivel tud majd többet tenni ebben a kérdéskörben.

Nem tartjuk jónak a szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából a harmadik osztály fenntartását. Ez az osztály bekerülhetne a második osztályba, így az alföldi termőtáj nagyobb részét kitevő területeken megnyugtatóan rendeződne a szőlőtermesztés lehetősége, mivel a jelenlegi fajtaválaszték és művelési mód biztosítja a biztonságos termelést. Ez a változtatás mintegy 30 ezer családot érint az alföldi termőtájon.

(11.50)

Röviden vázolnám azt a problémakört, amit a jelenlegi előterjesztés nem kezel, de foglalkozni kell vele a közeljövőben. A borpárlat kérdéskörével kapcsolatban szükséges lenne, hogy az FVM a lepárlás feltételeit több évre érvényes rendeletben szabályozza, és a bortörvény 31. §-át kiegészítve, évente április 30-áig a Bor Terméktanács tegyen javaslatot a borlepárlásra a piaci helyzet ismeretében. Fontos lenne, hogy a lepárlás ne mint értékesítési forma, hanem piaci szabályozó eszköz legyen.

Szükséges lett volna a 37. § módosítása a származási bizonyítvány kérelmére vonatkozóan, mivel a fejlődés túlhaladta a jelenlegi szabályozást, mely szerint a más településen lévő felvásárlónak a bor származási bizonyítványát is a szőlő termőhelyén lévő hegybírónak kell kiadnia. Az itteni hegybírónak - a törvényi előírásnak megfelelően - kellene ellenőriznie a kérelemben foglalt adatok valódiságát, amelyre nincs lehetősége, mivel lehet, hogy 200 kilométerre van már a bor tárolási helye. Az életszerű szabályozás az lenne, ha a kérelmet a szőlőre, valamint a belőle készült borra az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónál, a bor felhasználása során szükségessé váló további borszármazási bizonyítványra a bor tárolási helye szerint illetékes hegybírónál kellene benyújtani.

Még egy példát szeretnék elmondani arra, hogy a gyakorlati élet mennyire túlhaladta három év alatt a jogi szabályozást, aminek módosítására most nincs lehetőségünk. A bortörvény 49. §-a foglalkozik a külkereskedelmi forgalomba hozatallal. A (3) bekezdés szerint a törvény hatálya alá tartozó terméket kiszállítani az országból az OBI tételes minősítése alapján, kizárólag az OBI által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal szabad. Képzeljük el azt az exportálót, aki 30 fokos október eleji napon mustot kíván szállítani Szlovákiába. Jó esetben a tartálykocsi feltöltésétől négy óra áll a rendelkezésére, hogy az előbbiekben említett feladatokat elvégezze - a mintát fel kell szállítani Budapestre, laborvizsgálatot kell elvégeztetni. Természetesen az exportálók megoldják ezeket a problémákat, de teljesen felesleges trükkökre kényszerítjük az exportálókat.

A javasolt megoldás a következő lenne. Az exportrakodás és vámolás helyét előzetesen az OBI-hoz be kell jelenteni, az OBI a helyszínen ellenőrzi a berakott terméket és a származási bizonyítvány meglétét, szükség esetén mintát vesz. A bortörvény előírásának megsértése esetén a kereskedőt az exportból kizárja.

Hangsúlyozottan szeretném megemlíteni az előterjesztés 23-28. §-ait, amelyek megfelelő végrehajtás esetén jól szolgálnák a borhamisítás elleni eredményes fellépést. Itt külön hangsúlyoznám a hatékony végrehajtást, mert e paragrafusoknak csak akkor lesz értelmük, ha a végrehajtást be is tudjuk tartatni, csak akkor lehet a fellépésünk eredményes.

A hegyközségi törvény módosításával kapcsolatos pontosításokat és finomításokat szükségesnek tartjuk. Tehát egyetértünk Kupa úrral, aki említette, hogy a hatósági jogosítványokat e törvénymódosítás előtérbe helyezi. Alföldi képviselőként viszont meg kell jegyeznem, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a három alföldi borvidék képviseletét - amely hat fő - rendkívül kevésnek tartom, mivel mértékadó szakmai vélemények szerint is a három borvidék lefedi az ország szőlőterületének egyharmadát, de vannak olyan vélekedések is, hogy az 50 százalékot is eléri. Mivel napirenden lesz az országos szőlőkataszter elkészítése, akkor e kérdés biztos ismét napirendre fog kerülni.

A beterjesztett törvényjavaslatot szükségesnek tartjuk, és a módosítások után elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu