DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először egy olyan pontról szeretnék beszélni, amit örömömre a bizottság és az előterjesztő is támogat. Csak megjegyzem, hogy túlzónak éreztem a hulladékok elkülönített gyűjtését a termelő vagy a birtokos elemi kötelezettségének tekinteni. Egyszerűen az ésszerű hulladékgazdálkodást, a társadalmi érdekek érvényesülését elősegítő műszaki-gazdasági, szervezési szempontból megoldható, ezért előírt feladatról van szó. Szeretném képviselőtársaimat biztatni ugyancsak ennek az elfogadására.

Ugyanakkor szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy szükségesnek tartom ebben a fejezetben is a pontos és szakszerű megfogalmazást, a helyes fogalomhasználatra koncentrálni néhány kérdésben. A szállítót nyilván csak a szállítási folyamat során keletkező szennyeződések eltakarítására szabad kötelezni, nem egyebekre. Ezzel kapcsolatban a 150. ajánlási pontot ajánlom szíves figyelmükbe.

A hulladékszállítás üzletszerű és rendszeres jellege viszont a gyakorlatban megbízhatóan alig definiálható. Mert a gyakorlatban ki lesz az a - hogy úgy mondjam - túl becsületes gazdálkodó, aki önként és dalolva bejelenti, hogy rendszeresen szállít hulladékot. Enélkül ugyanis nem kell a környezetvédelmi hatóság engedélyét megszerezni. Ez tehát egy régi tapasztalat, hogy nem fogják ebben az esetben bejelenteni.

Környezetvédelmi szempontból tehát az a megnyugtató, ha az illetékes hatóságoknak a gazdasági szervek által végzett valamennyi hulladékszállításról tudomásuk van, és ezt az előzetes jóváhagyással is biztosítják. Ezzel kapcsolatban a 153. számú ajánlási pontra szeretném szíves figyelmüket felhívni.

A biológiailag lebomló szerves anyagok nem minden átalakítása tekinthető komposztálásnak és a keletkező termék komposztnak. Ezt a hulladékhasznosítással foglalkozó 18. §-ban is célszerű szakszerűen kifejteni - ezt a 158. pontban tettem meg -, illetve szükséges elkülöníteni. Örülök, hogy ezt a bizottságok és az előterjesztő is támogatja. Ugyancsak kérem a képviselőtársak támogatását.

Általában jogos igény a már üzemelő hulladéklerakónál is a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat előírása. Ahol azonban már korábban készült környezetvédelmi hatástanulmány, ott ezt feleslegesnek és indokolatlannak érzem, mint ahogy ezt a 163. számú pontban megfogalmaztam.

A hulladéklerakás feltételeit jogszabály határozza meg. Ezért, továbbá mert az előkezelés fogalma egyébként is rendkívül tágan értelmezhető - lásd a 3. § p) pontját -, a 19. § (6) bekezdésének első mondata, vagyis a hulladéklerakóból való ártalmatlanítás előfeltételeként az előkezelés előírása megítélésem szerint felesleges. Ez csupán látszatkövetelmény, önmagában érdemi szabályozást, korlátozást nem jelent. Az erre alkalmas helyesbítést fogalmaztam meg a 173. számú ajánlásban, amit ismételten ajánlok szíves figyelmükbe.

Az előbbiekben javasolt elhagyásokkal szemben viszont a 21. § (1) bekezdését célszerű kiegészíteni azzal, hogy az önkormányzat a hulladékkezelési közszolgáltatást pályázat alapján kiválasztott szervezettel hozza létre, illetve tartja fenn. Az ezt célzó 185. pont révén biztosítható az összhang a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó egyéb előírásokkal, hiszen más törvényhelyek szerint mindenütt kötelező a nyilvános pályáztatás.

Az önkormányzatokra a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan jelentős kötelező jellegű feladatok is hárulnak. Ezért fontos a számukra megfelelő műszaki-gazdasági, szervezeti és financiális előfeltételek biztosítása. Az önkormányzatok és a lakosság kapcsolatában jelentkező problémák mérséklését, egyes részletek tisztázását teszi lehetővé, ha az önkormányzati rendelet külön kitér a nem állandó lakosokra, az üdülőkre, illetve a törvény legalább példálózásszerűen rögzíti, hogy az önkormányzati rendelet milyen körben adhat más jogszabályoknál szigorúbb előírást. Ezt célozzák a 195. és 200. pontokban foglalt, a 23. § c) pontjának, illetve a 24. § (1) bekezdésének kiegészítésére benyújtott módosító javaslataim.

A gazdasági kérdések tekintetében viszont nem várható el az önkormányzatoktól, hogy a közszolgáltatónál jelentkező lakossági díjhátralékot megelőlegezzék. Ez egy allergikus pont volt; több képviselőtársam hasonló módon gondolkodott, és hasonló módon adott be olyan javaslatot, amely erre vonatkozik. Véleményem szerint feladatként a behajtást és így az általuk beszedett összeg záros határidőn belüli továbbítását lehet csak reálisan kitűzni, amint azt a 208. számú ajánlás szerinti módosító javaslatom tartalmazza. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi ellátottsága mellett lehetőségük nyílik a díjhátralékok képződésének megelőzésére. Ezt legfeljebb a behajthatatlan követelések kezelésmódjával, szabályozásával lehet tovább pontosítani.

A törvényjavaslat a közszolgáltatás ellátására kiírandó pályázatnál nem tisztázza, hogy mi a teendő ott, ahol a közszolgáltatást érvényben lévő szerződés alapján végzik. Mindkét fél érdekeit, a jog- és a gazdasági biztonság szempontjait figyelembe véve indokoltnak tartjuk a szerződés lejártáig érvényben tartani; amennyiben az abban foglaltak nem elégítik ki a részletes feltételekre és a tartalmi követelményekre vonatkozó előírásokat, akkor a szerződést megfelelően módosítani kell, de érvényben kell tartani.

Ezt kívánja meg a jelenlegi helyzet, és ezt kívánja meg a biztonság, a szerződések biztonsága. Ezt kívánja szabályozni a 215. ajánlási pont szerinti, a 27. § új (6) bekezdését tartalmazó módosító javaslat.

Az önkormányzatok kezét a 28. §-ban foglalt szerződéses időtartamok - figyelemmel a jelentősen korlátozott felmondási lehetőségekre is - túlzottan megkötik. A hulladékártalmatlanításra és -begyűjtésre, a -szállításra vonatkozó valós versenyhelyzet hiányában az önkormányzatot, illetve a lakosságot anyagi vagy szolgáltatásminőségi hátrányok érhetik.

Ezért javaslom a 218-219. számú pontokban foglaltaknak megfelelően a tízéves időtartamot hat évre csökkenteni. Ezt meglehetősen sok szakértő javasolta. A tízéves időtartam abszolút szerződéses bebetonozást jelentene. Nagyon sok és nagyon hosszú ez az időtartam. Javaslom a tisztelt miniszter úrnak az időtartamot még egyszer átvizsgálni, áttekinteni, és ezt a csökkentést lehetőség szerint elvégezni.

A települési önkormányzatok számára is lehetővé kell tenni, hogy a közterületen elhagyott hulladékoknál ne csupán az ártalmatlanításukról, hanem környezetvédelmi megfontolások alapján hasznosításukról is legyen módjuk gondoskodni, ahogy azt a 229. számú ajánlási pontban lévő javaslatomban szerepeltetem. Ha ez üzlet az önkormányzatoknak, akkor miért ne használják, miért ne hasznosíthassanak? Valamit ezzel is segítünk az önkormányzatok helyzetén, de logikus is, hogy ők maguk a hasznosításban is részt vehessenek.

Köszönöm. Ehhez a részhez ezt kívántam elmondani.

Forrás: parlament.hu