DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Itt most egy kicsit a finanszírozásról beszéljünk, hiszen ebben a szakaszban az önkormányzatok és a finanszírozás kapcsolata eléggé élénk. A finanszírozás területén az önkormányzatok részére megítélésem szerint világosan meg kell adni, hogy milyen célokra és milyen nagyságú normatív jellegű támogatásokra számíthatnak. A 263., a 269. és a 272. számú ajánlásokban foglalt módosító javaslataink révén valamennyi érintett önkormányzat a kötelező hulladékgazdálkodási feladatai ellátásához hozzájut részleges, de biztonságos, szavatolt pénzügyi alaphoz. Ennek ajánlott mértéke a szervezett gyűjtés és ártalmatlanítás esetében az átlagos költségek mintegy 25-35 százaléka, míg a teljes körű szolgáltatásoknál ez a többletköltség 55-65 százalékára becsülhető.

Az eredményesség érdekében, a hosszú távú fejlesztési és üzemeltetési feladatok biztonságos ellátása céljából az önkormányzatok érdekeltté tétele megítélésem szerint feltétlenül szükséges. Az önkormányzatoknak a gyártókkal, forgalmazókkal vagy az általuk létrehozott szervezetekkel a hulladékok visszavételére kötött szerződéses kapcsolatában - mint gazdasági jellegű megállapodásban - nem tartjuk indokoltnak és szerencsésnek a hatósági beavatkozást, ezen belül a környezet- és természetvédelmi felügyelőség előzetes jóváhagyását.

Ez a túlszabályozásra való törekvés tipikus esete. Megítélésünk szerint semmi szükség nincs erre, ezzel ugyanis nem javul a hulladékok hasznosításának esélye, és az európai uniós előírások között, illetve a gyakorlatban sem találunk erre példát. Éppen ezért javasoljuk ebből a részből ennek a pontnak a törlését.

A hulladékgazdálkodás fejlesztésének, irányításának, végzésének fontos eszköze a különböző szinteken készítendő tervek egységes rendszere. A piramis csúcsán álló országos hulladékgazdálkodási terv esetében az Országgyűlés feladata annak megtárgyalása és jóváhagyása. Készítéséről a nemzeti környezetvédelmi programhoz hasonlóan a kormánynak kell gondoskodnia, amint azt a 239. számú ajánlásban foglalt módosító javaslatom rögzíti.

(15.40)

Így alakítható ki összhang a 44. § (1) bekezdésében és az 55. § (6) bekezdésében lévő előírásokkal. Nagyon fontos lenne ebben az esetben az összhang biztosítása.

Az elgondolt tervezési rendszer csak akkor működhet megfelelően, ha a megyei önkormányzatok nemcsak lehetőséget kapnak, hanem kötelezettek lennének a megyei hulladékgazdálkodási terv elkészítésére. Megítélésem szerint semmivel se magyarázható, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatom elvetésre került, hiszen a 249. számú ajánlás szerinti módosító javaslat biztosíthatná a valódi összhangot a megyei önkormányzatok feladatait taglaló 38. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséggel. Tehát szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni egy ismételt megfontolásra, hogy ebben az esetben ne lehetősége, hanem kötelezettsége legyen a megyei önkormányzatoknak a hulladékgazdálkodási terv elkészítése.

Végül e kérdéskörrel kapcsolatban lényegesnek tartom, hogy a különböző szintű hulladékgazdálkodási tervek, a 37. § (1) bekezdésében felsorolt egyéb szempontok mellett, az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglaltakkal is összhangban legyenek, s azt a normaszöveg is megfelelően kifejezze, mégpedig a 254. számú ajánlás szerint. Érthetetlen lenne ugyanis, hogy éppen a legfontosabb hulladékgazdálkodási jogszabály, tehát ez a jogszabály, amit most tárgyalunk, maradna ki a tervezési folyamatból. Erre szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét: az az érzésem, ez talán csak véletlenül maradt ki ebből, az erre való utalás a 254. szerint feltétlenül szükséges lenne.

Köszönöm szíves figyelmüket.

Forrás: parlament.hu