HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Az ön számára is ismerős módosító indítványok mellett fogok érvelni, hiszen ön az egyik szerzője ezeknek a módosító indítványoknak. Úgyhogy kérem, az előadásomat türelemmel fogadja!

Három módosító indítványról van szó, a 262., a 299. és a 300. módosító indítványról. A 262-esben a törvény a hulladékgazdálkodás gazdasági eszközeinél felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeknek a létrehozását, illetve művelését ajánlatos cél- és címzett támogatással és egyéb finanszírozási eszközökkel elősegíteni, támogatni. Ezt a kört bővíteni szeretnénk, többek között a szervezett gyűjtéssel, az előírásoknak megfelelő lerakással, kiemelten a szelektív gyűjtéssel, amelynek a megfogalmazásáról az előző vitaszakaszokban már sokat beszéltünk, a hasznosítható komponensek válogatásával, újrahasznosításával és a komposztálás tevékenységével.

Azt gondoljuk, hogy ezek olyan hulladékkezelési módok, amelyek mindenképpen előremutatóak, korszerűek, Európában és általában a világ zöldebb felén, ha szabad ezt a kifejezést használni, már jelenleg is támogatást élveznek, és a fenntartható fejlődést szolgálják. Ennél a módosító indítványnál érdemes visszautalni arra, hogy amennyiben a szelektív gyűjtést természetesen anyagilag támogatandónak ítéljük és tartjuk, akkor még inkább szükség van arra, hogy a törvény határozza meg, mi a szelektív gyűjtés, hiszen anyagi támogatást csak olyan tevékenységhez lehet rendelni, amelyet nagyon pontosan meghatározunk a visszaélések elkerülése érdekében. Ezért lenne kívánatos, hogy a sokféle képviselői javaslat közül, amely a szelektív gyűjtést definiálná, valamelyikben állapodjunk meg, és azt mindannyian fogadjuk el. De a törvénybe mindenképpen kerüljön be a szelektív gyűjtés ilyen vagy olyan, minél pontosabb megfogalmazása. Ezt a módosító indítványunkat a szakbizottság támogatta, más bizottságok és az előterjesztők nem. A jövő érdekében mindenképpen fontosnak tartanánk, hogy ez bekerüljön a törvényjavaslatba.

A másik módosítónk, a 299., inkább jogi pontosítás, nem egyértelműen zöld javaslat, ha szabad ezt a kifejezést használni. És talán ezért is van az, hogy a környezetvédelmi bizottság sem támogatta ezt a javaslatot. Ezzel együtt azt gondoljuk, hogy ebben a formában vagy más formában érdemes megfontolni. Arról van szó, hogy a környezetvédelmi hatóság bizonyos esetekben, jogorvoslatra való tekintet nélkül, megtilthatja a környezetet veszélyeztetőnek, károsítónak ítélt hulladékgazdálkodási tevékenységet. A mi meglátásunk és véleményünk az, hogy az életszerűség a fontos, nem azért, mert engedményeket akarunk adni a hulladékszennyezőknek, hanem mert életszerű, végrehajtható törvényt szeretnénk elfogadni, hogy azonnal végrehajtandó tilalom, illetve határozat, a jogorvoslatra való tekintet nélkül, csak közvetlen veszélyeztetés esetén valósuljon meg. Tehát a közvetlen veszélyeztetés olyan eset, amikor jogorvoslatra való tekintet nélkül, azonnali végrehajtást igényel a károkozás.

Amikor nem közvetlen a veszélyeztetés, akkor azért a jogi lehetőséget, a vizsgálatot meg kellene adni, meg kellene engedni akkor is, ha természetesen minden hulladékkal történő visszaélést elítélünk.

A 300. pontban arra a kérdésre térünk vissza az általános jogi felelősség kategóriájában, amellyel mind Farkas Imre, mind Pap János képviselőtársam foglalkozott, hogy amennyiben a tulajdonos tudta nélkül, tőle teljesen függetlenül - az ő vétlen állapotát kihasználva, illegálisan - szennyező anyagokat szállítanak a telkére, a tulajdonára, akkor a felelősséget ne neki kelljen automatikusan vállalnia. Ebben az esetben azt a pontot, amelyet a törvény egyébként helyesen felsorol, hogy milyen esetben mentesül a tulajdonos az egyetemleges felelősség alól, azzal szeretnénk kiegészíteni, hogy amennyiben kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a felelősség nem a tulajdonost terhelheti. Egészen pontosan: kétséget kizáróan bebizonyítható, hogy a felelősség őt, mármint a tulajdonost nem terhelheti.

Azt hisszük, hogy főleg azok esetében, akik nem élnek ott, vagy földrajzilag messze élnek a tulajdonuktól, a nyaralójuktól, a hétvégi házuktól, a földrészletüktől - a kárpótlás során is több százezren jutottak ilyen földrészlethez -, ilyenkor elég lehet bizonyos esetben bebizonyítani, hogy az illető egyszerűen nem terhelhető, nem tartozik felelősséggel, mert életszerűen hónapok óta nem is járt azon a környéken; míg az esetleges szomszédos telkeket ugyanolyan szennyező, károsító anyaggal rakta meg valaki, egy személy, akinek a személyazonossága előbb-utóbb, főleg ha a törvény erre sürgető előírást tartalmaz, nyilván kideríthető. Ez a három módosító tehát az, amelyeket ebben a vitaszakaszban szeretnénk a figyelmükbe ajánlani.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu