DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, teljesen egyetérthetünk önnel a kérdés felvetésében, tudniillik a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány egyébként egy hibátlan, tökéletes működés mellett sem alkalmas arra, hogy egy ilyen fogyatékos fiataloknak szóló szakképző programot lebonyolítson és véghez vigyen. Megállapítható, hogy elhibázott lépés volt a program megvalósítását egy jórészt a korábbi KISZ-vagyon működtetésével foglalkozó közalapítvány feladatává tenni, minthogy sem profiljába nem illeszthető be, sem az ehhez szükséges szakértelem nem állt rendelkezésre.

Éppen ezért döntött úgy a kormány a 21/67/1999. számú határozatával, hogy a szociális és családügyi minisztert, az oktatási minisztert és az ifjúsági és sportminisztert kérte fel, hogy vizsgálják meg, hogyan lehet a fogyatékos tanulók képzését és munkába állását segítő program eddigi finanszírozásával összefüggő kérdéseket megoldani, valamint tegyenek javaslatot az iskola továbbműködtetéséhez szükséges feltételek biztosítására.

Ez a fogyatékosprogram, amelyet az NGYIK, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kezelt, egyfajta állatorvosi ló is lehet, hiszen egy olyan program született, amely mindenki megítélése szerint jó, nagyon fontos a fogyatékos fiatalok szakképzése, ezen keresztül bevonása az egészséges emberek mindennapi életébe; tehát egy ilyen, egyébként támadhatatlan programot hogyan lehetett úgy megoldani, aminek az eredménye az lett, hogy a közalapítvány mintegy 1,5 milliárd forintot kapott a program megvalósításához, ebből az összegből három épület felújítása és további épületrészek építése indulhatott meg. Az összeg, amely férőhelyenként 5 millió forintos támogatást jelent, óriási, és jelentősen meghaladja hasonló intézmények beruházási igényeit. Hasonló programokkal összevetve két és fél-háromszoros többletösszeget jelent, ebből is látható, hogy pazarló beruházásról van szó.

Pazarló azért is, mert a 1,5 milliárd forint beruházás ellenére a jelenlegi intézmények nem alkalmasak arra, hogy a gyerekek szakképzését véghez vigyék. A 320 gyerek befogadására alkalmas intézményből jelenleg 260 fiatal oktatása oldható meg, az ideiglenes elhelyezés vaságyakon történik, tehát teljesen igénytelen a dolog.

Hogy miért tart itt az egész helyzet, abban nagy szerepe van a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány volt kuratóriuma és elnöke tevékenységének. A Varjú László vezette kuratórium mintegy hidegháborút folytatott az Ifjúsági és Sportminisztériummal a tavalyi év második felében - meg merem kockáztatni a kifejezést -, elszabotálta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását. Azok az összegek, amelyek egyrészt normatív támogatásként, másrészt pedig kiegészítő támogatásként kerültek a közalapítványhoz, nem kerültek oda az iskolához, ezért halmozódhatott fel ez a közel 30 millió forintos köztartozás.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium megpróbálta kezelni ezt a helyzetet, különmegállapodást kötöttünk a rehabilitációs programot folytató iskolával, és ebben az évben először egy 13 millió forintos gyorssegéllyel tudtuk a finanszírozási problémát megoldani, illetőleg folyamatosan finanszírozzuk havonta.

Még egy mondat: a bíróság az új közalapítvány kuratóriumát bejegyezte, azonban ezt Varjú László megtámadta nyilvánvaló időhúzással.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu