LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Az első vitaszakaszon belül két olyan módosító indítványom van, amellyel az előterjesztő képviselője nem értett egyet, és egyik bizottság egyharmada sem támogatta, tehát eléggé reménytelen helyzetből próbálok érvelni mindkét módosító indítvány mellett.

(Dr. Szabó Erika helyét a jegyzői székben

Kapronczi Mihály foglalja el.)

A 13. sorszám alatti módosító indítványom az alföldi szőlősgazdák érdekeit képviseli, és az ő ösztönzésükre fogalmazom meg észrevételüket. A módosító indítvány lényege az, hogy akik jogszabályban meghatározott borvidéken termelnek szőlőt, ott külön előírások, például a művelés módjának az előírása ne tegyék lehetetlenné termőhelyük III. osztályba történő besorolását. A 3. § a jelenlegi értelmében több ezer gazdaságot fenyeget azzal, hogy termőhelyüket még harmadosztályúnak sem minősíti, annak ellenére, hogy ezek a termőhelyek jogszabályban meghatározott borvidékeken helyezkednek el. A törvényjavaslat 3. §-a, úgy tűnik, az alföldi szőlősgazdák ellen irányul, hiszen a badacsonyi vagy a tokaji borvidéken fekvő termőhelyek vitathatatlanul alkalmasak a szőlőművelésre szakmai megkötések nélkül is. A javasolt szabályozás az ország szőlőtermelésének 40 százalékát biztosító alföldi borvidékek termelőire hátrányos. A törvény mellékletében ezek a borvidékek: a csongrádi, a hajósi, a bajai és a kunsági borvidékek nevesítetten szerepelnek.

Javaslom, hogy a továbbiakban is legyen elégséges a III. osztályba sorolás elérése érdekében a borvidékhez való tartozás feltétele. Indokolatlan megnehezíteni a termelési lehetőségeket fajta és művelési mód előírásával, hiszen ezen a vidéken nem minőségi borokat termelnek, sok helyen, elsősorban az alföldi homokhátságon a kedvezőtlen természeti adottságok miatt szinte egyedül a szőlő teremt megélhetési lehetőséget az itt élők számára, ezért ne nehezítsük meg még inkább az itt élők helyzetét.

Az elkövetkezendő években várhatóan polarizálódnak a borárak, a híresen jó minőségű magyar borok árai a nyugati vásárlók árfelhajtó keresletének a hatására a magyar átlagpolgárok számára gyakorlatilag megfizethetetlenek lesznek. Országos érdek a jó eladhatóság, ennek csak örülni lehet, de távlatban nem érdeke a borgazdálkodásnak, hogy szélesebb néprétegek leszokjanak a borokról a megdrágulásuk miatt, azaz mindannyiunk közös érdeke kell hogy legyen az elérhető, jó minőségű homoki borok további jelenléte a hazai kereskedelemben.

A 3. § a jelenlegi szövegezésben megnehezíti a homoki borok eladhatóságát, valószínűleg abból a téves meggondolásból kiindulva, hogy ha szűkül a gyengébb minőségű borok kínálata, akkor majd könnyebb lesz eladni a drágább borokat. A lakosság jövedelmi helyzete nem olyan kedvező, hogy ez az elvárás megvalósuljon, sőt további tízezrek szegényedhetnek el: azok a homoki borosgazdák, akiket kiszorítunk a borpiacról.

Ugyancsak az első vitaszakaszon belül, 17. sorszám alatt adtam be egy módosító indítványt, ezzel kapcsolatban szeretném az indoklásomat elmondani. A 4. § olyan értelemben változna meg indítványom szerint, hogy a helyi bortermő területek fajtalistáját a helyi hegyközségek állítsák össze, a helyi termőhelyek adottságait legjobban ugyanis a helyi hegyközségi szervezetek ismerik. Teljesen indokolatlan tőlük távol álló helyre, az adottságaikat kevésbé ismerő megyei szakemberek kezébe adni az adott borvidék fajtalistájának a meghatározását.

Javaslom tehát, hogy a nemzeti fajtajegyzékben szereplő fajtákból - ami önmagában már garancia a minőségre - továbbra is a hegyközségi szervezeteknek legyen joguk meghatározni a helyi borvidék fajtalistáját. Formálisan megmarad ugyan a továbbiakban is a hegyközségi tanácsok fajta-összeállítási jogköre, de ez a lista már csak olyan fajtákat tartalmazhat, amelyeket előzőleg a megye jóváhagyott. Amennyiben valamelyik szőlőfajta termesztése ellen súlyos kifogások merülnek fel, akkor azt a nemzeti fajtajegyzékből töröljék, de ha ott indokolt a léte, akkor ez megyei szinten ne legyen kifogásolható. A termelők gazdálkodói szabadságát korlátozza és a termelés kockázatát növeli, ha a megyéknél döntenek a hegyközségek fajtalistáiról.

Köszönöm a szót, elnök úr.

Forrás: parlament.hu