ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországnak ma valóban nincs fontosabb dolga, mint hogy a még mindig fenyegető árvízzel szemben védekezzen, ezzel párhuzamosan elvégezze a károk felmérését, és utána gondoskodjon a kárenyhítésről.

Azokat a részeket, amelyeket ön most említett, tehát a Csongrád határában elterülő részeket, ahol a kertek és a szőlősök vannak, magam is láttam, és láttam azt a gátszakaszt is, ahol - ahogy ön fogalmaz - a gát ráépült a házakra, és néhány házat a védekezés érdekében el kellett bontani.

Ami a kárenyhítést illeti, ott azt a megoldást választjuk, amely a tavalyi árvíz esetében már sikeresen bevált. Ez azt jelenti, hogy a következő károknál a következő kárenyhítést és kártérítést próbáljuk megvalósítani:

A gátakat és a védművekben keletkezett károkat értelemszerűen a költségvetésből álljuk. Ahol az önkormányzat tulajdonában vannak a gátak, ott is igyekszünk megállapodásra jutni az önkormányzatokkal, hogy a költségeket méltányosan és ésszerűen osszuk meg egymás között. A közlekedési utakat ért károkat is a költségvetésből fedezzük. A lakóházak esetében azt az elvet fogjuk követni, hogy ahol a védekezés miatt kellett elbontani - tehát a védekezés miatt kellett elbontani! - a házakat, azt a védekezés költségeként kell elszámolni. Tehát ott szintén egy méltányos, teljes, százszázalékos térítést próbálunk alkalmazni. Ahol nem a közvetlen védekezés miatt érte az embereket a kár, ott nehezebb a helyzet. Tavaly ezekben az esetekben is a bekövetkezett kár 50 százalékát a költségvetésből térítette, fedezte, enyhítette az állam. Ennyit bizonyára most is tudunk vállalni.

Arra kérem a civil szervezeteket, az adakozókat, hogy ha pénzadományokkal próbálják az árvízkárosultakat segíteni, akkor elsősorban azokat a családokat és embereket célozzák meg a segítségükkel, akiknek a víz elvitte a házát, nem a védekezés, hanem a víz, nem volt biztosításuk. Az állam a ház 50 százalékát tudja állni, és a maradék 50 százalékra próbáljuk elsősorban az adományokat fordítani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) annak érdekében, hogy valóban fedél juthasson a fejük fölé. A többi kérdésről majd az egy percben. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu