TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság ülésén - ellentétben a gazdasági bizottságéval - nem alakult ki érdemi vita, igazából csak néhány nézeteltérésről, véleménykülönbségről tudok beszámolni. A költségvetési bizottságban összesen két képviselő fejtette ki a véleményét, egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő.

Amiben nem volt vita, az a számviteli törvény fontossága, a számviteli törvény elmúlt időszakban betöltött szerepe, a számviteli törvény célja és feladata, valamint alapvetően abban sem volt vita, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat szakmailag megalapozott, illetve a szakmában alapvetően elfogadott.

Szóba került természetesen a nemzeti sztenderd szerepe, illetve annak hiánya és nemzetközi összehasonlítása, hogy miért van arra szükség. A bizottság egyik tagja így fogalmazott: a sztenderdeket illetően a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy ezt kormányrendeletnek kell szabályoznia, kormányrendeletnek kell kimondania a sztenderdek kialakításának szükségességét, elkezdését, illetve majdan ennek befejezését is. Információim szerint ez többéves munkát igényel. Amennyiben Magyarországon a sztenderdek bevezetése vállalható, illetve elfogadottá válik társadalmi, jogi szempontból is, akkor lesz majd arra lehetőség, hogy ez a részletes számviteli törvény lényegében kerettörvényként működjön tovább, mert a nemzetközi példák, gyakorlatok erre nagyon eltérőek. A számviteli törvényjavaslat mindenképpen megfelel az Európai Unió 4. és 7. számú irányelvének, azzal szemben a törvény semmilyen részletezettségben nem szabályoz.

Ami közös témája volt a két képviselőnek, tehát a kormánypárti és az ellenzéki képviselőnek, az az egyszeres és kettős könyvvitel problémaköre. Abban alapvetően egyetértettünk, hogy az uniós elvárásoknak megfelelve az egyszeres könyvvitel tekintetében - a korlátlan jogi felelősséggel bíró gazdasági társaságoknál meg kell szüntetni. Nézeteltérés, illetve véleménykülönbség abban volt, hogy a 2006. január 1-jére meghatározott határidő elegendő-e, illetve tovább tolható, vagy inkább szűkíthető. Azt gondolom, hogy erről még a parlamentben lesz alkalmunk vitázni. Az ellenzéki képviselő úr a bizottsági ülésen felvetett egy esetleges sajátos megoldási lehetőséget, hogy az egyszeres könyvvitel tekintetében esetleges specialitást, sajátosságot lehetne bevezetni. Példaként azt mondta, hogy amikor 1998. január 1-jén át kellett volna térni arra a gyakorlatra, hogy minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak könyvvizsgálóval kell hitelesíteni a beszámolóját, ő a '97-es törvényi változást hozta fel példaként, hogy ez milyen sikeres volt - ezt ajánlotta a figyelmünkbe.

A társasági adó és a számviteli törvény kapcsolatáról mindkét oldal kifejtette, hogy szerencsésebb lett volna, hogy ha a parlament egyszerre tudja tárgyalni a társasági adótörvény változását, illetve az előttünk lévő számviteli törvényt, hiszen ennek a két törvénynek van egymással igazán szoros kapcsolata, különösen a költségleírások, az adóalap-csökkentés, illetve -növelés tekintetében lett volna ez szerencsés.

Végezetül szeretném elmondani, hogy a társasági adóval kapcsolatban a Pénzügyminisztérium képviselője, dr. Nagy Gábor úr a következőt mondta a bizottsági ülésen: "Nyilvánvalóan számunkra is az lenne a megnyugtató, ha ezek a korrekciós tételek csökkennének, hiszen magát a számviteli szabályok betartását erőteljesen befolyásolja az, hogy milyen az adótörvényi megítélés, gondolok itt az amortizációra is, de a céltartalékképzésre, értékvesztés-elszámolásra, tehát mindazokra, amelyek a megbízható, valós képet befolyásolják."

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén 20 fő volt jelen - 20 szavazat -, és mind a 20 szavazat támogatta, általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu