TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban mindenkitől elnézést kérek, hogy a keddi háromhetes rendben ezek a viták mindig napirendre kerülnek. De hát ilyen az életünk, az ügyrendi bizottságban rendre alulmaradunk egy olyan érvanyaggal, amely érvanyag álláspontunk szerint megalapozna egy-egy kifogást. Ezért vagyunk kénytelenek rendre az Országház elé kerülni ilyen napirendi javaslatokkal.

Ez esetben a vita tárgya a médiatestületek megválasztásával kapcsolatos nagy vitát kiváltó eljárás. Április 6-án az ügyrendi bizottság ebben az ügyben foglalt állást eseti jelleggel. A tényeket röviden ismertetve arról tudom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy eredetileg a házelnök által beterjesztett napirendi javaslat azt tartalmazta, hogy a médiatestületek megválasztását megelőzően egy rövid vita legyen, tíz-tíz percben valamennyi képviselőcsoport mondhassa el a véleményét, illetve utána képviselőcsoportonként öt percben még egy képviselői kör lefuttatható legyen.

Ezt a javaslatot tizenöt fideszes képviselő egy napirendi módosító javaslattal kezdeményezte módosítani úgy, hogy erre a vitára ne kerüljön sor, és az Országgyűlés vita nélkül döntsön a médiatestületek összetételéről. Áder János vezette ezen a napon az Országgyűlés ülését, és február 28-án Áder János úgy döntött, hogy ez a kezdeményezés házszabályszerű.

(22.50)

Ennek megfelelően a javaslatot a Ház elé terjesztette, és a Ház jó szokása szerint a kormánypárti többség szavazatával ezt a módosító indítványt elfogadta, ezzel megfosztotta a frakciókat attól, hogy álláspontjukat ebben a vitában kifejtsék. Az MSZP képviselőcsoportjának az az álláspontja, állásfoglalása, hogy ez esetben a parlament ülésén egy Házszabályba ütköző javaslatot házszabályellenes módon fogadott el az Országgyűlés, s ily módon egy olyan helyzet alakult ki, amely helyzet, azt gondolom, nemkívánatos a Ház jelenlegi és jövőbeni működése szempontjából sem.

Indokainkat a Házszabály vonatkozó rendelkezései alapján tudjuk alátámasztani, erre tudunk hivatkozni. A Házszabály 18 olyan esetet tartalmaz - ha kívánja a tisztelt Ház, persze ezeket fel tudom sorolni, de eltekintenék tőle, ha egyetértenek ezzel -, amikor vita nélküli döntést ír elő az Országgyűlés részére. Ezen kívüli esetekben álláspontunk szerint minden más olyan esetben, ha az Országgyűlés vita nélküli döntést kíván, az az egy eset áll rendelkezésére az Országgyűlésnek, hogy a Házszabálytól eltérve négyötödös döntéssel erről rendelkezzen. Ez ebben az esetben nem történt meg, ebből kiindulva a mi álláspontunk szerint - a 18 esetet leszámítva - mindenkor vita alapján lehet az Országgyűlésben döntést hozni, különösen országgyűlési határozati javaslatok esetében.

A Házszabály a 47. § (3) bekezdésében megadja azt a lehetőséget, hogy legalább 15 képviselő az Országgyűlés ülésének megkezdéséig indoklással javaslatot nyújtson be a napirendi javaslat módosítására. A Házszabály 142. §-a pontosan meghatározza, hogy mi az a napirendi javaslat. Idézem a Házszabályt: "Javaslat arra, hogy a tárgysorozaton lévő ügyek közül melyek képezzék az adott ülés napirendjét." E két szabályt összevetve egyértelműen következik az, hogy a 15 képviselőnek csak arra van joga ezen előírás alapján, hogy azt kérje, hogy valamely kérdés a napirendi pontok közé bekerüljön vagy onnan lekerüljön, vagy esetleg más sorrendben kerüljön föl napirendi pontként. Álláspontunk szerint 15 képviselőnek nincs joga arra, hogy a tárgyalás módjára javaslatot tegyen, vagy tételesen arra, hogy ne legyen vita egy adott kérdés megtárgyalása során.

Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben mind a Házszabály tételes szövege, mind pedig az a gyakorlat, amely ehhez kötődik, azt bizonyítja, hogy a Ház ülésén a házelnök vétett a Házszabály előírásai vonatkozásában, és házszabályellenes módon döntött abban a kérdésben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amelyben a döntést meghozta. Erre alapozva kérjük az eseti állásfoglalás elutasítását.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu