VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Három percen keresztül kérdezett, de azért igyekszem majd lehetőleg minden kérdésére kitérni és választ adni. Ha nem sikerül, akkor arra kérem, legközelebb majd kevesebb kérdést tegyen fel (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ne is kérdezzen!), és akkor kielégítő választ tudok adni.

Szeretném elmondani, hogy a kormány álláspontja ebben a kérdésben végig azonos volt; az volt, hogy a legalacsonyabb jövedelmű rétegek helyzete érezhetően javuljon, illetve hogy az egyes ágazatokban meglevő, a feketegazdaságon keresztül áramló jövedelmek fehéredjenek, így adva lehetőséget a munkáltatók egészét érintő könnyítéseknek.

A képviselő úr azon kérdésére, miszerint készültek-e háttérszámítások a jelentős mértékű minimálbér-emelés várható hatásaival kapcsolatban, a válaszom az, hogy természetesen igen. Ezek lényegét szeretném röviden ismertetni.

Előre kell bocsátanom, hogy a vizsgálatok tovább fognak folytatódni, bevonva a szociális partnereket is, mivel ebben a kérdésben a végső szót - mint ön előtt is nyilván ismert - a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló tripartit bizottság, az Országos Munkaügyi Tanács mondja ki.

Tisztelt Képviselő Úr! Jelenleg a munkabér legkisebb összege, a minimálbér 25 500 forint. Ahhoz, hogy modellezni tudjuk a minimálbér 2001. január 1-jén 56,8 százalékkal, vagyis 40 ezer forintra történő emelésének hatását, ismernünk kell a keresetek eloszlását. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ évente készít reprezentatív egyéni kereset-adatfelvételt. Számításaink alapját ez szolgáltatta. Eszerint a jelenlegi minimálbérrel vagy annál kevesebb keresettel - például részmunkaidősök - rendelkezők aránya az összes keresőhöz viszonyítva körülbelül 6 százalék, így e kör létszáma mintegy 170-180 ezer főre tehető.

(16.40)

A tervezett 40 ezer forintos minimálbér alatti összegű fizetése van jelenleg a munkavállalók 20 százalékának, körülbelül 520-530 ezer főnek. Ezeknek az adatoknak az értékeléséhez azonban meg kell jegyezni, hogy egyrészt sok esetben a minimálbéren történő foglalkoztatás csupán az adó- és járulékfizetési kötelezettség kikerülését szolgálja. Tehát a munkavállalók a számfejtett bérükön kívül "zsebből zsebbe" kapják munkájuk ellenértékét. A fenti adatokból számítható többletbér-kiáramlás ezért nehezen határozható meg egyértelműen, ugyanis, ha a minimálbér jelentősen megemelkedne, úgy csökkenne a zsebbe történő kifizetések aránya. A javasolt minimálbér meghatározásakor azt is szem előtt tartottuk, hogy a tervezett keresetnövekedés ne okozzon a munkaadóknak többletterhet, illetve feleljen meg az ország versenyképességével kapcsolatos elvárásoknak is. (Folyamatos zaj.)

Másodszor, természetesen további vizsgálatot igényel még a minimálbér-emelés esetleges tovagyűrűző hatásának megítélése.

Ez utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódva megjegyzem, hogy a minimálbér aránya az átlagbérhez képest 1992-ben 35,9 százalék volt, míg jelenleg ez az arány 1999-ben a 30 százalékot sem érte el, de 2000-re csak 30,4 százalékra emelkedik, szemben az Európai Unióban jellemző 50-60 százalékos aránnyal.

A nemzetközi dokumentumokban használt mutató, amely a legfelső tizedben található legalacsonyabb és a legalsó tizedben lévő legmagasabb keresetek arányát mutatja, hazánkban 1999-ben 4,4 volt, szemben a fejlett európai országokra általában jellemző 2,3-3,4 közötti értékkel. Tehát a hazai bérek differenciáltsága másfélszer-kétszer akkora, mint az Európai Unióban az általában jellemző. (Folyamatos zaj.)

A 2001. évi költségvetést megalapozó makrogazdasági számításoknál bizonyos mértékig figyelembe vettük a minimálbér javasolt emelésének keresetnövelő hatását, mivel a korábbi 7-8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel szemben jelenleg 9 százalékkal számolunk.

Tekintettel az idő előrehaladtára, kérem tisztelt képviselő urat, hogy a válaszomat szíveskedjen elfogadni, és erre kérem a tisztelt Házat is.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu