VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A számvitel 1992. január 1-jétől hatályos törvényi szabályozása lehetővé tette, hogy a hatálya alá tartozók vagyonukról, vagyoni helyzetük alakulásáról, jövedelemtermelő képességükről, pénzügyi helyzetükről megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást adjanak, a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen információkat hozzanak nyilvánosságra.

A számviteli szabályozás során az Európai Közösség számviteli irányelveiben, a nemzetközi számviteli sztenderdekben megfogalmazottakat vettük figyelembe. Ezen szándékunkat a jogharmonizációs tárgyalásokon elismerően visszaigazolták azzal, hogy a még meglévő, de nem számottevő, alapvetően technikai jellegű formai eltérésekre felhívták a figyelmet. Az átvilágítást követően az a magyar álláspont alakult ki, hogy a számviteli irányelvek és a számviteli törvény közötti eltérések megszüntethetők, a számviteli törvény újrakodifikálásával a magyar szabályozás teljes mértékben összeegyeztethető a közösségi jogi szabályozással.

A jogharmonizáció érdekében szükséges technikai jellegű, jellemzően formai korrekciók számos helyen érintették a már többször módosított és kiegészített számviteli törvény normaszövegét és mellékleteit. Ezért a terjedelmes módosítás helyett, a törvényi előírások belső harmonizációja érdekében is célszerűbbnek mutatkozott az újrakodifikálás. Az újrakodifikálás során az időközben bekövetkezett változások számviteli szabályait aktualizáltuk, és beépítettük a törvényjavaslatba a gyakorlatban felmerült kérdésekre vonatkozó megoldásokat is.

A törvényjavaslat számos esetben tartalmaz részletes előírást, olyan rendelkezést, amelyet az Európai Unió tagállamaiban általában nem törvényben, hanem rendeletben szabályoznak. Éppen ezért felmerült, Magyarországon is kerettörvénnyel és nemzeti sztenderdekkel kellene a számvitelt szabályozni. A kérdés megvitatása nyilvánvalóvá tette, ma Magyarországon még nincsenek meg a kerettörvénnyel és a kapcsolódó nemzeti sztenderdekkel történő számviteli szabályozás feltételei, mert hiányzik az ilyen szabályozást elfogadó jogi, bírói, ellenőrzési, adózási környezet, nem megfelelően felkészültek a végrehajtók, továbbá a jelenleg hatályos társasági jog, illetve a társasági adó, az iparűzési adó, valamint egyéb más fizetési kötelezettségek alapjának megállapítása a számvitel részletes törvényi előírásaira épül.

(10.00)

A számviteli szabályozás nemzetközi gyakorlatában is különböző irányzatok érvényesülnek, a nemzetközi számviteli sztenderdek is számos esetben eltérnek az Európai Unió számviteli irányelveiben megfogalmazottaktól.

A törvényjavaslat elkészítésével a cél az volt, hogy a számvitel hazai szabályozása az Európai Közösségek számviteli irányelveivel teljesen összeegyeztethető szabályozást tartalmazzon. A jogharmonizációs követelmények prioritása mellett a törvényjavaslattal csak az első lépéseket lehet megtenni a kerettörvénnyel és a nemzeti számviteli sztenderdekkel történő szabályozás irányába azzal, ha a törvényjavaslat egyrészt kötelezővé teszi a nemzeti számviteli sztenderdek megalkotását, másrészt felhatalmazza a kormányt arra, hogy a rendeletben szabályozza a nemzeti számviteli sztenderdek készítésének, kidolgozásának feltételeit, a sztenderdek elfogadásának, bevezetésének, hatályba léptetésének követelményeit.

A nemzeti, nemzetközi számviteli sztenderdek a törvényjavaslatnál sokkal részletesebb szabályokat tartalmaznak. A nemzetközi számviteli sztenderdek terjedelme, az értelmező rendelkezések mintegy nyolcszorosa a törvényjavaslatnak, az Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli alapelvei pedig mintegy negyvenszer olyan terjedelmesek, mint a törvényjavaslat. A nemzeti számviteli sztenderdek, ezzel azonos értékű nemzeti számviteli szabályok előnye abban van, hogy olyan szabályok, módszerek, eljárások, amelyek kötelező erejét a társadalmi elfogadottság biztosítja, amelyek az adott szakterület meghatározó, a szakma által önként vállalt és elfogadott feladatokat, kötelezettségeket, módszereket tartalmazzák, s amelyeket a felhasználók, a szakterületen kívül állók is elfogadnak. Az ilyen számviteli sztenderdek megalkotása azonban időigényes, ezért a törvényjavaslat részletes szabályai érdemi csökkentéséhez legalább még négy-öt évnek kell eltelnie.

Tisztelt Ház! A számviteli szabályozással szemben általában követelményként fogalmazódik meg az egyszerűsítés. Az egyszerűsítésnek azonban ma Magyarországon ellentmond az, hogy csak a jogszabályban, adott esetben a törvényben megfogalmazottak végrehajtása követelhető meg. A számviteli szabályozás célja az, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet adjon a számviteli törvény hatálya alá tartozók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ezen jogharmonizációs követelményből kell kiindulni akkor, amikor a számviteli szabályozástól egyszerűsítést várunk.

A törvényjavaslat az előbbi követelményből kiindulva az egyszerűsítésnek járható útjaként az egyszeres könyvvitel megszüntetését, továbbá kisebb vállalkozásoknál az egyszerűbb értékelési módszerek alkalmazását jelölte meg. Egyszeres pénzforgalmi könyvvitel mellett nem lehet a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről megbízható és valós összképet adni. A pénzforgalmi kimutatások mellett minden olyan részletező nyilvántartást vezetni kell, amely a megbízható és valós vagyoni helyzetet tükröző, egyszerűsített mérleg és a pénzforgalmi eredményt bemutató eredménylevezetés összeállításához szükséges.

A kettős könyvvitel keretében sem kell alapvetően mást vezetni, de a kettős könyvvitel zárt rendszere megbízhatóbb információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni helyzete mellett annak pénzügyi és jövedelmi helyzetéről is. Az egyszeres könyvvitel számviteli szabályainál egyszerűsíteni nem lehet, sőt a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatása érdekében az eredmény levezetésében a pénzforgalmi adatokon kívül a nem pénzforgalmi adatokat is szerepeltetni kell, hogy a pénzforgalmi eredmény mellett a mérleg szerinti eredményt is meg lehessen állapítani.

1998-ban a társasági adóbevallást benyújtó gazdálkodók száma mintegy 255 ezer, ebből kettős könyvvitelt vezetett alig több mint a fele, 130 ezer. Ez utóbbiak 75 százalékánál az éves árbevétel nem haladta meg az 50 millió forintot. Így az összes társas vállalkozás 87 százaléka európai mércével mérve minivállalkozásnak tekinthető. A jelenlegi törvényi előírások szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 75-80 százaléka készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ha az értékhatárokat nem emeljük meg, akkor ebben a vállalkozási körben alkalmazhatók olyan egyszerűbb értékelési módszerek, amelyek a megbízható és valós összképet továbbra is biztosítják, de egyszerűsítik a beszámolókészítés feladatait. Ezek közül egyet emelek ki: a saját termelésű készletek értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meg lehet határozni, ahhoz nem kell a sokkal bonyolultabb önköltségszámítást elvégezni.

A törvényjavaslat szerinti számviteli szabályozás a megbízható és valós összkép követelményét helyezte előtérbe, mivel a számviteli beszámoló a piac szereplői, elsősorban a befektetők, az üzleti partnerek, a hitelezők, a tulajdonosok részére készül. Ezért a megbízható és valós összkép biztosítását elősegítő szabályokat fogalmazott meg. A hatályos előírások szerint terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést kell elszámolni akkor, ha az adott eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a piaci értéke. Az így leértékelt eszközök piaci értéke azonban a későbbiek során meghaladhatja a könyv szerinti értéket. A törvényjavaslat ilyen esetben kötelezővé teszi a visszaértékelést, a visszaírást. Ezzel a jelenlegi szabályozás, szigorúan alkalmazva az óvatosság elvét, nem foglalkozik.

Kötelezővé teszi a törvényjavaslat a céltartalék képzését is minden olyan esetben, amikor a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik személlyel szembeni fizetési kötelezettség várhatóan vagy bizonyosan felmerül, azok összege vagy esedékességének időpontja azonban még bizonytalan. Ezt a valós vagyoni helyzet bemutatása indokolja.

A törvényjavaslat változtat a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelési szabályain azzal, hogy általában deviza-középárfolyamon, a mérlegfordulónapon pedig mind a devizaeszközöket, mind a devizakötelezettségeket ugyanazon az árfolyamon kell értékelni. Ezzel a megbízható és valós összkép érdekében a törvényjavaslat engedményt tett az óvatosság elve követelményének. Az Európai Unió irányelvében megfogalmazottakhoz hasonlóan a törvényjavaslat szerint kivételes esetekben szigorú feltételek mellett még a törvény előírásaitól is el lehet térni, ha ezzel biztosítható a megbízható és valós összkép. A mérleg, az eredménykimutatás használatát, adatainak hasznosítását könnyíti meg, ha az áttekinthető, ha a világosság számviteli alapelv követelményei teljesülnek. Ennek érdekében a törvényjavaslat lehetőséget biztosít az adatok összevonására, illetve továbbtagolásra, új tételek felvételére is.

Piacgazdasági viszonyok között a számvitelnek a piac szereplői részére kell hasznos és szükséges megbízható információt szolgáltatni. A befektetők, a hitelezők, az üzleti partnerek számára esetenként létkérdés lehet az, hogy ezekhez az információkhoz mikor jutnak hozzá. Az információt adónak nem mindig érdeke a gyors információadás, különösen akkor nem, ha adatai nem kedvezőek. Az ebből adódó érdekellentétet kívánja a törvényjavaslat oldani a beszámoló letétbe helyezése, közzététele időpontjának előírásával, a korábbi határidő előbbre hozatalával mintegy 30 nappal.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék az 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a számvitelről szóló törvényjavaslat ellenjegyzését megadta. Tájékoztatom önöket arról, hogy az államszámvitel törvényi szabályozása koncepciójának előkészítése megkezdődött. Ennek függvényében az államháztartás szervezetei számvitelének szabályozása is törvényi szintre kerülhet.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. A törvényjavaslatnak június végéig történő elfogadása nagyban hozzájárulna a 2001. január 1-jével hatályba lépő törvény zökkenőmentes bevezetéséhez, a számviteli szakemberek felkészítéséhez.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu