DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék az elmúlt évben kereken 2500 helyszínen végzett vizsgálatokat, a vizsgálatok tapasztalatait 36 jelentésben foglalta össze, ezeknek a jelentéseknek kereken 70 százaléka szerepelt a parlamenti bizottságok napirendjén.

Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet az Országgyűlésnek a munkánk iránt tanúsított növekvő figyelemért, amelyben az ellenőrzési tapasztalatok hasznosításának határozott szándékát és munkánk elfogadását látjuk, és köszönjük. Reméljük, hogy a parlament ellenőrző és törvényalkotó munkájának mindez az elkövetkező években - mint ez a zárszámadás, a költségvetési törvényalkotás folyamatában ma is így van - közvetlen, szerves része lesz.

Arról is tájékoztatom önöket, hogy az ellenőrzéseinkre kedvező visszajelzéseket kaptunk az ellenőrzöttek egy részétől és felügyeleti szerveiktől is. Az ellenőrzések eredményeként mintegy félezer javaslatot és ajánlást fogalmaztunk meg, ebből közel száz a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek munkáját érintette. A felkérésünkre adott tájékoztatás szerint javaslataink mintegy kétharmadát a gyakorlatban is hasznosították - ez javuló tendenciát tükröz, amit kedvező jelnek tartunk.

Szeretnék hangot adni annak is, hogy az ellenőrzött szervezetek működésében és gazdálkodásában, a központi költségvetés fejezeteinek és intézményeinek tervezési, gazdálkodási és beszámolási tevékenységében több területen előrehaladást tapasztaltunk.

A javulás mértéke azonban változatlanul szerénynek mondható, ebben tapasztalataink szerint ma már csak kisebb mértékben játszik közre a szervezetlen vagy gondatlan gazdálkodás. Az anomáliák mögött inkább az egyértelmű célmeghatározás hiánya, a szabályozás problémái, a nem tisztázott teljesítménykövetelmények és a belső ellenőrzés gyengeségei állnak.

Ezért nem véletlen, hogy jelentésünkben önök ismételten találkozhattak az államháztartás nagyobb léptékű átalakítását, reformjának következetes folytatását, a költségvetési szférába tartozó intézményrendszer feladat- és hatáskörének átvilágítását, korszerűsítését, a helyi önkormányzatok gazdálkodási és finanszírozási rendszerének átfogó fejlesztését, a teljesítménykövetelmények szélesebb körű alkalmazását szorgalmazó javaslatainkkal.

E javaslatainkkal összefüggésben köszönettel tapasztaltuk, hogy jelentésünk véglegesítése után egy héttel megjelent a kormány határozata az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztési irányairól. A határozat tartalma, a problémák megoldásának iránya a számvevőszéki javaslatokat is visszatükrözi, amit - ezt nem tartom hibának, és talán nem szerénytelenség - munkánk érdemi hasznosulásának és elismerésének tekinthetünk megint csak. A határozat azonban ma még csak az előrelépés ígéretét hordozza.

Reméljük, hogy a végrehajtás sokkal alaposabb és következetesebb lesz, mint amit a korábbi években tapasztaltunk, és végül a rendszeresen újratermelődő gazdálkodási hibák és hiányosságok túlnyomó részének a felszámolásához vezet. A szükséges intézkedések előkészítése során lehetőség nyílik a különböző jövedelemtulajdonosok, az államháztartási alrendszerek, az üzleti szektor, a nonprofit szféra és a magángazdaság feladatvállalási és működése feltételei közötti viszony ismételt átgondolására, egyes területeken újraszabályozására.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindezek előrebocsátásával engedjék meg, hogy a jelentésben foglalt ellenőrzési tapasztalatok ismertetése nélkül röviden kitérjek néhány további fontos teendőre, amelyeket a korábbi években és az elmúlt évben végzett ellenőrzésünk tapasztalatai egyaránt előtérbe állítanak.

Az államháztartás általános modernizálásával kölcsönös összefüggésben két koncepcionálisan is újragondolást igénylő feladatot ajánlanék szíves figyelmükbe. Hosszabb távon gondolkodva ezek megoldását a társadalom, a nemzet jövőjéért viselt állami felelősség és az államháztartási egyensúlyi problémák oldása egyaránt igényli.

Ezek közül az egyik a legfontosabb jelentős forrásokat felhasználó szektor, a társadalombiztosítás, és ezen belül elsősorban az egészségügy korszerűsítésére vonatkozó, szakmailag jól előkészített koncepció mielőbbi megalkotása és végrehajtásának jól összehangolt megszervezése.

Az ellenőrzések sokoldalúan mutatják, hogy az egészségügyi rendszer működése ma bizonytalanságokkal és túlzott kockázatvállalással terhelt pénzügyi szempontból is. Az ellátórendszer adott tulajdonosi struktúrája, a sokcsatornás, esetenként egymás ellen dolgozó finanszírozási rendszer súlyosan veszélyezteti a szakmapolitikai irányítás érvényesítését, ami természetesen megint csak visszahat a pénzügyi feltételek alakulására.

Arról sem lehet hallgatni, hogy a fekvő- és járóbetegellátás területén is megkezdődött a magánosítás folyamata, ám nem megfelelően szabályozottan, hanem egyéni és csoportérdekeknek is engedve. Ez az esetleges korrupciós jelenségeken túl - és itt legkevésbé sem a hálapénz intézményére gondolok - figyelmet érdemlő veszélyforrása lehet az egészségügy további működésének; különösen azért, mert széles körben jellemzőek az alapfunkciók ellátásának nehézségei, az intézmények bővülő körének csődközeli állapota.

Sürgető feladat a finanszírozással, az intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatkör újragondolása, annak következetes tisztázása, hogy mekkora, de a mainál minden bizonnyal hatékonyabb ellátórendszerre van szükség, és abban milyen szerepet vállal a központi költségvetés, a társadalombiztosítás, illetve a helyi önkormányzatok, a nonprofit szervezetek, valamint a magánszektor. Akkor, amikor az Állami Számvevőszék a források véges voltára is figyelemmel az üzemgazdasági szemlélet erősítésére helyezi a hangsúlyt a kórházakban, arra gondol, hogy a takarékosság az emberi esélyegyenlőséget, a gyógyítás érdekeit szolgálja.

Tudjuk, hogy az egészségügyi rendszer modernizálása, éppúgy, mint az oktatási, képzési rendszer fejlesztése tetemes ráfordításokat igényel. A ráfordítások jelenleginél hatékonyabb felhasználási feltételeinek megteremtése, és ezáltal a humán tőke versenyképességének növelése azonban az egyetlen olyan termelési tényező, amely a felhasználás során nem elfogy, hanem alkotóerejében bővül, erősödik, és a gazdasági fejlődés lendítő erejévé válik.

Tapasztalataink alapján hasonlóan nagy horderejű feladatnak tartjuk a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát, finanszírozási és gazdálkodási rendszerének átfogó korszerűsítését, a szakmailag és gazdaságilag is hatékonyabb közszolgáltatás mainál kedvezőbb feltételeinek megteremtését. Enélkül az államháztartás egészének átfogó megújítása sem valósítható meg eredményesen.

Ismereteink, tapasztalataink szerint a helyi önkormányzatok pénzügyi pozícióiban, gazdálkodási lehetőségeiben számottevő és évről évre mélyülő különbségek vannak. Ezek a különbségek növekednek: általában a kisebb, a helyi adóbevételekkel nem rendelkező települések helyzete a legnehezebb, fejlődési és felzárkózási esélyeik folyamatosan tovább romlanak. A feladatok ellátásához, az ellátási szint megőrzéséhez szükséges fedezetet az önkormányzatok egy része az elmúlt évben is vagyontárgyai, részvényei és értékpapírjai - ha ilyenekkel rendelkezett - értékesítésével igyekezett biztosítani.

Szeretném azt a reményemet kifejezni, hogy a kormánynak a közigazgatási rendszer felülvizsgálatára és korszerűsítésére hozott korábbi, valamint az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztési irányairól a közelmúltban hozott határozatai végrehajtásának eredményeként ezen a területen is kedvező irányú változások következhetnek majd be.

A témához kapcsolódva említem meg, hogy az ÁSZ ellenőrzési erőforrásainak mintegy felét a helyi önkormányzatok és intézményeik ellenőrzésére fordítja. Mind nyilvánvalóbb - és szeretném, ha az Országgyűlés egyetértene velem -, hogy a kialakult gondokat az ellenőrzés mennyiségi növelése nem oldhatja fel. Kedvező változást az hozhat, ha a központi költségvetésből származó források utalványozásának rendszerét fejlesztjük; a területi, állami és közigazgatási információs szolgálatok és az Államkincstár bekapcsolódása, ami megtörténik, meggyőződésünk szerint a reformlépések nagyon fontos első eleme, de csak első eleme.

Indokolt a finanszírozás, a forrásmegosztás, a gazdálkodás és ellenőrzés kérdéseinek összefüggő - az Európai Unió követelményeire, szabályozására is figyelmet fordító - koncepcióba foglalása és bevezetése.

(11.00)

Hölgyeim és Uraim! Szeretnék szíves figyelmükbe ajánlani néhány olyan területet is, ahol az ellenőrzési tapasztalataink szerint jelentősebb szabályozási változások, esetenként törvénymódosítás vagy új törvény megalkotása nyithatna utat a szükséges irányú elmozdulásoknak. Ilyennek tartjuk az önálló államszámviteli törvény megalkotását, az állami és kincstári vagyonról szóló törvény elfogadását, a választási eljárásról szóló törvény pontosítását, a pártok gazdálkodására vonatkozó törvény módosítását, valamint a közszolgálati médiára vonatkozó törvény felülvizsgálatát.

Kérem, engedjék meg, hogy ezekkel kapcsolatban önökkel néhány további gondolatot osszak meg. Mind elveit, mind céljait tekintve támogatjuk a számviteli törvénynek az Európai Unió követelményeihez igazodó módosítását. Ugyanakkor - mint ennek kifejtésére tegnap részletesebben is lehetőségem volt - a központi költségvetés által kezelt pénzeszközök áttekinthetőségének, zárt és maradéktalan ellenőrizhetőségének egyik alapfeltétele - s erre uniós tapasztalatokból is következtetünk - az egységes, törvényi szintű államszámviteli rendszer kidolgozása és bevezetése.

A Pénzügyminisztériummal kialakult együttműködés keretében megkezdtük, hogy koncepcióba foglaljuk elképzeléseinket.

A gazdálkodói és a kincstári vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló állami szervek jogállásában és feladataiban ma indokolatlan átfedések vannak. Az egyre inkább előtérbe kerülő és újszerű feladatokat is jelentő vagyonkezelés, a hatékonyabb vagyonhasznosítás igényelné a vagyongazdálkodás átfogó korszerűsítését és egységes állami vagyontörvény elfogadását.

Az 1998. évi országgyűlési választásokra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése a jelölő szervezeteknél és a független jelölteknél egyértelműen felszínre hozta, hogy a jelenlegi rendszerben az ilyen célokra fordított pénzeszközök nyomon követése gyakorlatilag megoldhatatlan. Ezért a parlamenti demokrácia széles körű elfogadottságát, közéleti hitelességét erősítené a választási eljárásról szóló törvény pénzügyi szempontokat is figyelembe vevő módosítása és pontosítása. Tudjuk, hogy a pártok működési feltételeinek átfogó felülvizsgálata és rendezése az Országgyűlés előtt álló, megoldásra váró feladatok között szerepel.

Az ÁSZ az évek óta összegyűlt ellenőrzési tapasztalatok alapján és különösen a jogot sértő ingatlan- és irodahasználat elterjedése miatt a pártok gazdálkodására vonatkozó törvény módosításának felgyorsítását ajánlja az Országgyűlés figyelmébe. E törvény módosítása keretében lenne megítélésünk szerint eldönthető, hogy a közeljövőben megengedhető-e párt részéről az önkormányzatok által ingyenes vagy kedvezményes használatra felajánlott ingatlan elfogadása, s ha igen, akkor arra milyen szigorú korlátok között kerülhet sor.

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

Az ÁSZ ellenőrzéseinek egy sajátos köre a közszolgálati média működését tekintette át. A tapasztalatok azt igazolták, hogy ezek a szervezetek közgazdasági értelemben nem valódi részvénytársaságok, haszonelvű működésre, önálló fejlődésüket megalapozó gazdasági eredmények elérésére a jelenlegi formában nincs valós lehetőségük. Gazdálkodásuk hatásfokán természetesen javíthatnak. A tényleges tulajdonosi érdekeltséget biztosító felügyeletet és irányítást is meg lehet teremteni. Ma még azonban ez nincs egészen megoldva. Ezért az ÁSZ javasolja, indokoltnak tartja a rájuk vonatkozó törvény felülvizsgálatát és a gazdasági szempontból jobb eredményeket hozó jogi, pénzügyi megoldások kialakítását.

Hölgyeim és Uraim! Az idő és türelmük kímélése érdekében belső munkánk részleteire bővebben most nem térnék ki. Csak jelzésszerűen említek meg néhány dolgot. Engedjék meg, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy megköszönjem önöknek, az Országgyűlésnek és a kormánynak is azt a segítséget, amelynek eredményeképpen számottevően javítani tudtuk munkatársaink elhelyezési feltételeit és munkakörülményeit. Ennek köszönhető, hogy sikerült felújítanunk második fővárosi telephelyünket a Lónyay utcában és megnyugtatóan meg tudtuk oldani központi székházunk őrzését és védelmét. Munkánkat jelentősen segíti, hogy további érdemi előrehaladást értünk el az ellenőrzési tevékenység informatikai támogatásában. Eredményesek voltak az Európai Unióhoz való csatlakozás szakmai megalapozását szolgáló törekvéseink is.

Teljesítettük időarányos feladatainkat az Egyesült Királyság nemzeti számvevőszékével folytatott szakmai együttműködés keretében. Ennek részeként megtettük az EU-követelményeket érvényesítő pénzügyi, illetve teljesítményellenőrzés gyakorlatának adaptálásához szükséges intézkedéseket. Kidolgoztuk az ezzel összefüggő tanfolyamok tematikáját és vizsgakövetelményeit. A tanfolyamokat a következő hónapban indítjuk.

Továbbra is bővülnek és gazdagodnak nemzetközi szakmai kapcsolataink, mindenekelőtt a legfőbb állami ellenőrzési intézmények szervezete, az Intosai keretében. Néhány nap múlva e szervezet égisze alatt a belső és külső ellenőrzés harmonizációjáról konferenciát szervezünk, többek között az Európai Unió, a NATO és a Világbank főszámvevője részvételével. Bízunk abban, hogy ez a rendezvény hozzájárul majd a hazai belső ellenőrzési rendszer javításához is. Önök előtt ismert, hogy az ÁSZ - az Országgyűlés és az állami vezetés tájékoztatása után - elfogadta a felkérést a világszervezet 2004. évi kongresszusának megrendezésére. E felkérés, az azt megelőző és követő rendezvények, a személyi megbízatások - a szakmai előnyök és nemzetközi törekvéseink megismertetésének lehetősége mellett - terhekkel is járnak, amelyek önerőből csak részben fedezhetők. Kérem, hogy továbbra is, e törekvéseinkben is számíthassunk az Országgyűlés támogatására.

Tisztelt Országgyűlés! A múlt év októberében ünnepelhettük intézményünk újbóli életre hívásának tizedik évfordulóját. Az elmúlt évtized egyik tanulsága, hogy a hibák feltárása, a jobbítás szándéka, az államháztartás korszerűsítése és a pénzügyi ellenőrzés továbbfejlesztése kölcsönösen feltételezi egymást. Az előbbre lépés nem külső kényszer, hanem önmagunk érdeke. Mindnyájunk érdekében kell tehát gondoskodnunk arról, hogy mielőbb teljesüljön: közpénzt sehol se használjanak fel ellenőrzés nélkül. Óriási a feladat. Mindez intézményi reformokat, a ma több tízezer elemből álló rendszer egyszerűsítését is megköveteli. De ha egy ország pénzügyi rendszeréről, annak ellenőrző alrendszeréről kedvező kép alakul ki, ami a gazdasági folyamatok átláthatóságának és az állami élet demokratizmusának is sajátos tükrözője - és bár jól tudom, ez nem azt jelenti, hogy egy csapásra megszűnnek a hibák, mégis -, az a nemzetközi bizalomteremtés eszközévé válhat, és ezáltal nemzeti érdekeink érvényesítésére is kedvező hatást gyakorolhat.

Mindennek tudatában végezte munkáját és igyekezett teljesíteni kötelezettségeit az elmúlt évben is az Állami Számvevőszék. Kérem, fogadják el az erről szóló beszámolónkat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu