DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásom motivációja, oka az, hogy egyrészt megdicsérjem magunkat, hogy ilyen egyetértés van ebben a témában. Ez nem volna elegendő ahhoz, hogy felálljak, hanem azért szólok röviden, mert úgy érzem, hallom, hogy az országot érdekli, hogy ezt a témát végiggondoltuk. Igen, végiggondoltuk. Pártjaink egyeztettek, s elmondták nekünk az egyeztetés eredményét. Azonban jó, ha ezt demonstráljuk az országnak. Itt, az Országházban mondjuk ki azt, hogy igen, mi ezt végiggondoltuk, és milyen szempontok merültek fel. Ha én lettem volna ennek a dolognak az intézője, akkor itt valamiféle majdnem félig ünnepélyes, reprezentatív egy órát terveztem volna be. De ez így is nagyon jó, nem kritikaképpen mondom ezt, inkább aláhúzva az esemény, az aktus, a törvény jelentőségét.

Olyan elemekre gondolok, mint amiket már hallottunk képviselőtársaimtól, hogy sok-e vagy kevés. Turi-Kovács Béla képviselő úr olyan jól kifejezte: sok-e vagy kevés? Itt fontos az arányérzék. Jó volna, ha kimondanánk - mert a véleménycsinálók, a kíváncsi emberek ezt a kérdést felteszik magukban -, hogy se nem sok, se nem kevés. Mennyi legyen? Szükséges az összehasonlítás a szegénnyel és a gazdaggal; szükséges az összehasonlítás, hogy ugyanaz a személy, ha más foglalkozást űz, akkor mennyi lenne a jövedelme. Ne tekintsük ezt, igen tisztelt képviselőtársaim, valahogy rangon alulinak! Igenis része az életnek az, hogy megélünk, élelmiszert, ruhát veszünk, tehát a megélhetés valamibe kerül. Ugyancsak része az életnek, hogy az emberek különböző talentumokkal vesznek részt a közéletben vagy a magánéletben, ami sok esztendős felkészülésnek, tanulásnak lehet az eredménye. Ezt jutalmazná meg különböző módon a versenyszféra vagy valamiféle más elrendezés. Ezeknek a számbavétele igenis lényeges.

Az a szempont, hogy egy magas rangú bíró - mert eddig csak a köztársasági elnök lett megemlítve - vagy bármely más magas rangú személy milyen életet folytatna és milyen jövedelme lenne, ha nem magas funkciót töltene be a közéletben. A történelem során összehasonlítások más országokban is történtek és jelenleg is történnek. Összehasonlításokat tenni mindig egészséges, s nem azért, hogy lekopírozzuk, de tudatában legyünk alternatív megoldásoknak.

Hozzátenném még ehhez, hogy ezek a közéleti személyiségek majdnem hogy köztulajdonnak számítanak.

(9.40)

Ez egyfajta filozófusi értelmezés - köztulajdon. Igen, mert igényt tartunk tőlük olyan cselekményekre, olyan életmódra, ami más személyre nem érvényes. Ez hogy kompenzálódik? Persze, úgy kompenzálódik elsősorban, hogy valaki egy odaadó állampolgár, és elvállalja, hogy a legmagasabb állampolgári tisztséget is elvállalja, amivel jár reputáció és jó érzés, de ugyanakkor vele jár az is, hogy ki van téve olyan kirakatnak és olyan jövedelemcsökkenésnek, ami előfordulhat. Még hozzátenném, hogy a természetbeni juttatások témája is talán újragondolandó vagy pedig továbbgondolandó lesz.

A képviselő urak már említették az automobilt, én hozzátenném persze a rezidencia, a személyzet kérdését. Volt olyan érv, hogy emeltessék meg a közjogi méltóság fizetése, javadalmazása, hogy valamennyire versenyképes legyen a magánszférával, a bankok, a vállalatok vezetőivel, akik igen alkotó emberek, mert hiszen azért kapják azt a nagy jövedelmet. Ez az összehasonlítás mégis valahogy komplikált. A magánszférában általában pénzben fejeződik ki a juttatás, itt vannak természetbeni juttatások, a rezidencia, az automobil, a személyzet. Jól van ez így, ezt szeretném aláhúzni, hogy ennek közgazdasági, filozófiai s másfajta logikája egészen egészséges. Jó az, ha bizonyos célokból nem pénzt juttat a munkaadó vagy ez esetben az Országgyűlés, hanem természetbeni juttatást, mert hiszen az is egyfajta demonstrációja annak, hogy mit szándékozunk elérni.

Tisztelt Ház! Azzal fejezem be, hogy igen jó érzés, és gondolom, jó érzés lesz az országnak is, ha hallja, hogy ebben a témában konszenzus, egyetértés van, de ugyanakkor azt is tudja, hogy nemcsak azért, mert nem mertünk vele szembenézni, hanem igenis alaposan végiggondoltuk, és ha szerte az országban járunk, akkor képesek vagyunk ezt részleteiben is elmagyarázni.

Köszönöm. (Taps.)

Forrás: parlament.hu