DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Régi adósságát törleszti a parlament, amikor tárgyalni kezdi az öt legfőbb közjogi méltóság tiszteletdíjáról és juttatásairól rendelkező törvényjavaslatot. A rendszerváltoztatás jogi alapját képező, 1989. október 23-ai átfogó alkotmánymódosítás ugyanis már tartalmazta, hogy a köztársasági elnök tiszteletdíjáról és juttatásairól alkotmányerejű törvényben kell rendelkezni.

Az 1990 júniusában elfogadott újabb alkotmányrevízió megszüntette ugyan az alkotmányerejű törvény kategóriáját, de a kérdéses előírás lényege érdemben nem változott a mai napig sem. Eszerint a hatályos rendelkezés értelmében a tárgykör törvényi szabályozásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Szabályozási kötelezettségének az Országgyűlés azonban csak részben tett eleget, mert egy 1992-ben alkotott törvény csak a köztársasági elnök tiszteletdíját állapította meg. A kétharmados tárgykör további elemeit részben kormányrendelet szabályozza, egyes kedvezmények azonban lényegében szokásjogi alapon érvényesülnek. Mindez alkotmányossági szempontból egyáltalában nem tekinthető kielégítőnek és rendjénvalónak.

Történtek ugyan kísérletek a szükséges törvényi szabályozás megalkotására - legutóbb 1995 februárjában nyújtották be a T/529. számú törvényjavaslatot - azonban az Országgyűlés nem tűzte napirendre a kérdést. Most, amikor az első szabad választások tizedik évfordulóját ünnepeljük, mindenképpen indokolt ezt a mulasztást orvosolni. Aláhúzza e törvényjavaslat aktualitását, hogy a közeljövőben új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés - reményeim szerint óriási többséggel fog ez megtörténni -, éppen ezért a jogállamiságnak az felel meg, ha az új köztársasági elnök hivatalba lépése előtt a köztársasági elnöki jogállás lényeges elemét képező juttatásrendszer átfogóan, törvényi szinten nyer rendezést.

A törvényjavaslat, címéből is kitűnően, nemcsak a köztársasági elnök juttatásainak témakörét vonja hatálya alá, a másik négy kiemelkedő jelentőségű közjogi tisztségviselő esetében is hagy kívánnivalót maga után a hatályos szabályozás. Kiemelendő, hogy e közjogi tisztségviselők esetében tiszteletdíjuk, illetve juttatásaik tekintetében a jogrendszer elszórtan és sok esetben töredékesen tartalmaz előírásokat. Mindezekre tekintettel indokolt, hogy az érintettek járandóságait egy törvény átfogó jelleggel szabályozza.

A kormány e kérdéskör korszerű rendezését kiemelt feladatának tekinti, és ennek végrehajtása érdekében az Igazságügyi Minisztérium előkészítette a vonatkozó törvényjavaslat tervezetét. A kormány döntése értelmében a törvényjavaslatot két fordulóban is hatpárti egyeztetésre bocsátottuk. Az egyeztetés eredményeképpen a parlamenti frakciók képviselői egyetértésre jutottak a törvény tartalmát illetően. A pártok konszenzusos elképzeléseinek megfelelően az Igazságügyi Minisztérium által átdolgozott tervezettel kapcsolatban a frakciók úgy döntöttek, hogy azt hatpárti javaslatként kívánják a parlament elé terjeszteni. Bár a törvényjavaslat alapvetően a kormány és ezen belül is az Igazságügyi Minisztérium munkálkodásának eredménye, a kormány nevében kijelenthetem, hogy örömünkre szolgál az a széles körű politikai egyetértés, amely lehetővé tette a javaslat hatpárti előterjesztését. Ez úton is szeretnék köszönetet mondani valamennyi frakciónak, illetőleg a frakciók képviselőinek az egyeztetések során tanúsított rendkívül konstruktív hozzáállásukért és jobbító, pontosító javaslataikért.

A törvényjavaslat tartalmát illetően a következők kiemelését tartom lényegesnek.

A kormány üdvözli, hogy a törvényjavaslat abból kiindulva, hogy az alkotmány nem állít fel merev rangsort a közjogi méltóságok között, úgy rendelkezik, hogy a hivatali idejük alatt teljesen egységes juttatások és azonos összegű tiszteletdíj illeti meg őket. Ezáltal megszűnik az az igen nehezen magyarázható különbség, mely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelentősen, mintegy 25 százalékkal magasabb az illetménye jelenleg, mint a másik négy közjogi méltóságé.

Teljes mértékben egyetértünk azzal is, hogy a törvényjavaslat a hatálya alá tartozó közjogi méltóságok megbízatási idejének leteltét követő időszakra biztosított juttatások körét szűkíti. Ezáltal érvényesül az a nemzetközi gyakorlatból ismert alapelv, hogy az adott közjogi tisztséghez tapadó juttatások fő szabályként addig járnak, amíg a hivatali idő tart, és ezen túlmenően a korábban betöltött tisztségre tekintettel csak szűk körben indokolt bizonyos juttatások fenntartása, még csökkentett mértékben is.

E körben fontosnak tartjuk azt is - mint arról előttem Rubovszky képviselő úr az előterjesztők, az alkotmányügyi bizottság és a legnagyobb kormánypárti frakció nevében egyaránt helyesen szólt -, hogy a javaslatnak nincs és nem is lehet visszaható hatálya. Vagyis a korábban leköszönt közjogi méltóságoknak a megbízatásuk megszűnésekor hatályban volt szabályok szerint járó juttatások továbbra is megmaradnak. Az új szabályozás ily módon csak a törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő, illetve az ezt követően hivatalba lépő közjogi méltóságok tiszteletdíjára és juttatásaira vonatkozik.

A kormány egyetért azzal is, hogy a javaslat a megbízatás megszűnését követő időszakra járó juttatások tekintetében bizonyos megkülönböztetést tesz a közjogi méltóságok között. Ennek legfontosabb eleme, hogy a nemzet egységét kifejező köztársasági elnök részére biztosítja megbízatásának megszűnését követően a legszélesebb körű juttatásokat. A javaslat tehát a köztársasági elnököt tekinti elsőnek az egyenlők között, és ezzel összhangban tisztségének megszűnését követően a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjnak megfelelő összegű havi juttatásban részesíti. Ezen túlmenően a javaslat a társadalmi és a gazdasági élet alapvető kereteit meghatározó Országgyűlés, illetőleg a kormány első emberének is a megbízatásuk lejártát követő időre valamelyest kedvezőbb szabályokat határoz meg, mint az Alkotmánybíróság elnökének, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

Tisztelt Országgyűlés! A kifejtettekre figyelemmel a kormány nevében javasolom a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu