BALLA GYÖRGY, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen rövid, de nagy jelentőségű törvénymódosítási javaslat fekszik előttünk, amely nem tesz mást, mint egy önkormányzati alapjog lényegesen demokratikusabb gyakorlását teszi lehetővé. Miről is van szó tulajdonképpen? Roppant egyszerűen arról, hogy a helyi adók vonatkozásában a fővárosnak nemcsak kikérnie kell a kerületi önkormányzatok véleményét, hanem bizony ezen jog gyakorlása közben a kerületi önkormányzatok többségének egyet kell értenie a főváros javaslatával.

Gondoljunk bele, mégis milyen furcsa a jelenlegi helyzet! Helyi adót úgy lehet kivetni a főváros vonatkozásában Csepelen, Kőbányán, hogy arról egészen más a véleménye az ott megválasztott kerületi polgármesternek, egészen más a véleménye az ott megválasztott kerületi képviselőknek, akiket egyébként ugyanazok a polgárok választottak meg, mint akár a Fővárosi Közgyűlést, akár Demszky Gábort. Feltételezhető, hogy mégiscsak jobban ismerik a helyi viszonyokat a kerületben, egy-egy ingatlan értékét jobban ismerik a kerületben, az ott lévő kisvállalkozók érdekeik jobban ismerik a kerületben, mint a fővárosban, hiszen ha bármi gond van, egy kisvállalkozó el tud jutni a kerületi polgármesterhez, el tud jutni a kerületi képviselőkhöz. De meglehetősen kicsi az esélye arra, hogy Demszky Gábor szobájába bejusson, és neki mondja el a problémáit.

A bizottságban ellenérvként mondta egy SZDSZ-es képviselőtársunk, hogy miért kellene demokratikusabb módon gondolkozni, hiszen például a költségvetési törvény elfogadásakor sem kérdezik meg a 3200 települést.

(20.10)

Nem a 3200 önkormányzat egyetértésével kell költségvetési törvényt hozni, ami persze csak részben van így, hiszen a Települési Önkormányzatok Szövetségét általában meg szokta kérdezni a kormány a költségvetésről, azok el is juttatják a véleményüket hozzá, de mégiscsak alapvetően másról van talán szó. Hiszen a parlament egy törvényhozó testület, és ilyen értelemben az önkormányzatok számára is hozhat törvényt, ellentétben a fővárossal és a kerületekkel, ahol kifejezetten mellérendeltségi viszonynak kell lenni.

Éppen ez a kérdésfölvetés és ez az ellenvélemény mutatta meg azt, hogy úgy tűnik, az SZDSZ-nek más az álláspontja a főváros és a kerületek vonatkozásában. Ők azt szeretnék, ha lenne a magas főváros, amely eldönthetne minden fontos kérdést, és mellette lennének kerületek, ha már egyszer történelmileg így alakult, hogy kerületek is vannak a fővárosban. Mi ezt nem tartjuk helyes gondolkodásnak, mi azt gondoljuk, hogy az önkormányzati törvény világosan fogalmaz, egymásnak mellérendelt önkormányzatokról van szó. Az sem lenne természetesen helyes, szerencsés, ha a fővárosban a helyi adók vonatkozásában csak a kerületeknek lenne, mondjuk, szava, és a főváros nem tudna ebbe beleszólni, de a mostani helyzet mindenképpen szerencsétlennek tűnik.

Két technikai jellegű fölvetés is volt a bizottságban ellenzéki oldalról. Az egyik a hatályba léptetésről szólt, visszamenőleges hatályról, ami nyilvánvalóan tárgyi tévedésen alapul, hiszen a 2000-ben egyébként elfogadott rendeletek csak 2001-ben lépnek hatályba. A bizottságban elhangzott, hogy mi történik akkor, ha most hatályba lép ez a törvény, akkor a 2000-ben befizetett adókat vissza kell fizetni, vagy mégis hogy gondolják ezt az előterjesztők. Azért vagyok kénytelen azt mondani, hogy tárgyi tévedésen alapul a fölvetés, hiszen értelemszerűen csak a 2001-től beszedett adókra vonatkozhat ez a javaslat. Ezt egyébként törvény rögzíti.

A másik felvetés pedig a szóhasználatra vonatkozott, a javaslatban az szerepel, hogy a képviselő-testületek többségének kell támogatni ezt a javaslatot. A felvető az önkormányzatokat javasolta ehelyett. Nos, a helyi adók vonatkozásában a képviselő-testület és az önkormányzat teljesen ekvivalens fogalom, hiszen csak a képviselő-testület dönthet helyi adókról, polgármesternek, hivatalnak, jegyzőnek értelemszerűen nincsen ilyen jogosítványa. Arról nem is beszélve, hogy - mint ahogy hallhattuk - a korábbi törvényben egyébként ez a szóhasználat szerepelt egészen 1997-ig. Ha hét év alatt egyébként ez nem okozott problémát, akkor nagy valószínűséggel innentől kezdve sem fog.

Éppen ezért, ezeket a megfontolásokat figyelembe véve a gazdasági bizottság többsége természetesen támogatta a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu