DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz). Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Felszólalásom időszerűségét az indokolja, hogy a szélsőséges időjárás következményeként nagymértékben valószínűsíthető, hogy rendkívül sok mezőgazdasági termelő kerül szinte kilátástalanul nehéz helyzetbe az elkövetkezendő néhány hónap folyamán. Ez mindenképpen igényli a kiemelt odafigyelést és a szakszerű segítségnyújtást, mind a politikai élet szereplői, mind a szaktárca oldaláról.

Ismeretes, hogy a tavaly őszi és téli, illetve kora tavaszi nagy mennyiségű csapadék következtében rendkívül komoly árvízhelyzet alakult ki, és csak az erre hivatott szervek és a lakosság emberfeletti erőfeszítésének köszönhető, hogy nem történt gátszakadás és súlyos árvíz. Az árvízveszély és az ellene való védekezés árnyékában lappangva húzódott meg az a belvízkár, ami több tízezer hektár termőföldön tette lehetetlenné az őszi, illetve tavaszi munkák elvégzését. A természet szeszélyének újabb fordulata volt megfigyelhető április és május hónapokban amikor a belvízzel egy időben számos megyében, így Jász-Nagykun-Szolnok területén aszályos helyzet alakult ki, amikor a nem ritkán 25-32 Celsius-fokos forrósághoz gyakorlatilag teljes csapadékhiány járult. Így Karcagon és környékén például a korábban belvíz által károsított táblákon április 5-étől május 20-áig gyakorlatilag semmilyen csapadék nem volt mérhető, és így a belvíz által meggyengített növényi kultúrák a nagy hőség és légköri szárazság hatására visszaestek fejlődésükben, illetve még inkább károsodtak. Miközben az altalaj nedves maradt, a föld felszínén gazos, cserepes, csak nagy energiával megművelhető összefüggő területek keletkeztek. Ezekről a táblákról, sajnos, elmondható, hogy nemhogy rekordmennyiségű búza betakarítása nem várható, de a hektáronkénti 6-15 mázsás termésátlag még a költségeket sem fedezi ott, ahol a vetési munkálatokat egyáltalán el tudták végezni.

A helyzet súlyosságát érzékeltethetjük néhány adattal és ténnyel is, az egyik legnehezebb helyzetű területről, Karcagról. Az 50 éves átlag csapadékmennyiséget tekintve évente 540-550 milliméter lehulló vízmennyiséggel lehet számolni Karcag városban és a hozzá tartozó 33 ezer hektár, mezőgazdasági művelés alatt álló területen. Az elmúlt néhány év ezt megcáfolta, ugyanis mindkétszer, '98-ban és '99-ben meghaladta a csapadékmennyiség a 700 millimétert. '98 őszén, majd '99 tavaszán a mezőgazdaságot ért belvízkár mértéke csak tízmilliókban volt mérhető, amelyet újabb káresemények követtek 1999 nyarán és őszén.

A szaktárca rendkívüli támogatást ítélt meg a mezőgazdasági termelőknek a belvízkár miatt elszenvedett hozamkiesések enyhítésére. Ez a kárenyhítés pillanatnyilag likvid tőkéhez juttatta a termelőket, be tudták takarítani a maradékot, illetve gyommentes állapotban tudták tartani a belvíz miatt kényszerűségből ugaroltatott területeket.

A csapadékos időjárás a téli időszakban is folytatódott. A talajok telítődtek vízzel, és a szántóterületek jelentős részén 8-9 ezer hektáros belvízfoltok, illetve egybefüggő hullámzó felületek, szinte tavak alakultak ki. Ez egyaránt érintette a már bevetett területeket álló növényi kultúrákkal - őszi búza, őszi repce, őszi lucerna, álló lucerna -, illetve a szántott vagy az előző évben belvíz miatt üresen hagyott területeket is. A januári, februári és márciusi csapadékot 60-80 milliméter április eleji eső követte, mely nemcsak a vetett kultúrákat károsította, hanem 4 ezer hektár tavaszi vetésre szánt terület talaj- és vetési munkálatait lehetetlenítette el. A tavaszi vetések közül a cukorrépa területe kétharmadát például újra kellett vetni, jelentős a növényi kultúrák pusztítása is. A belvíz elvezetését sok esetben a belvízelvezető csatornák nem bírták, mivel befogadókból nem lehetett átemelni a Hortobágy-Berettyóba a vizet, ugyanis részleges átemelési korlátozás volt a Tisza és a Hortobágy-Berettyó mentén kialakuló árvízhelyzet miatt. A bel- és árvizek hatására kialakult kedvezőtlen talajszerkezet miatt romlott a talajok víz- és tápanyagszolgáltató képessége is. Ezt követően jött a forró, száraz másfél hónap pusztítása, amelynek következtében sok tavaszi vetés ki sem kelt, az őszi kultúrák pedig komolyan károsodtak.

Ilyen szélsőséges, elemi káros időszakokra a termelők sem pénzügyileg, sem technikailag nincsenek felkészülve, ez pedig az elmúlt nehéz belvizes évek folytatásaként a termelők 70-80 százalékának pénzügyi összeomlását eredményezheti. Nagy szükség van tehát az azonnali állami beavatkozásra, a hitelek, forgóeszközhitelek további prolongálására.

Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiekre tekintettel kérem hathatós közbenjárását azért, hogy a karcagi és környező nagykunsági, illetve más, belvíz, illetve aszály által sújtott termelők megsegítésére gyors és hatékony intézkedések történjenek. Ez azért is fontos, mivel a kiszámíthatatlan időjárás egészen nagy területek lakosságát, gazdálkodóit érintette, érinti hátrányosan. Az általam felvetett hatások következményei pár hónap múlva már teljes súlyukkal fognak ránk, a szaktárcára is nehezedni. Most egy gyors beavatkozással, a gazdálkodóknak nyújtott segítséggel, hitelátütemezéssel a feszültségek csökkenthetők (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), a fenyegető csődhullám pedig, amely különösen a Közép-Tiszántúlon felsejlik, elkerülhető lenne. Ez ügyben kérem, kérjük a tárca segítségét és intézkedését.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu