BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Feltett szándékom, hogy ne ismételjek meg semmit, ami az általános vitában elhangzott. Mondanivalómat arra korlátozom, hogy a benyújtott módosító indítványainkat megindokoljam. Fontossági sorrendben pedig elsőként a 35. és a 38. szám alatt szereplő módosító indítványainkról szeretnék beszélni.

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ami szerintem az egyik legfontosabb kérdés, ami a törvényjavaslattal kapcsolatban vitát okozott, és felfogásom szerint nem megnyugtatóan rendeződött, az az, hogy hányszor is kell megjelenni a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt. Engedjék meg, hogy abból induljak ki, hogy milyen a jelenlegi szabályozás, ugyanis azt gondolom, a jelenlegi szabályozás egyszerűen zseniálisra sikerült. Benne van a szükséges gondolkodási idő. A hatályos törvény 8., 9. és 10. §-a írja le, hogy mi történik a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt. Az illető érintett állapotos nő megkeresi a terhességmegszakítás iránti kérelemmel, ott őt tájékoztatják minden fontos kérdésről, amiről tudnia kell ebben a szituációban, utána következik három nap gondolkodási idő, ami alatt ő az abortuszt még nem végeztetheti el, de nem kell újra visszamennie a családvédelmi szolgálat munkatársához, hiszen a papír ott van a kezében, és ha aludt hármat, végiggondolta, mérlegelte minden körülményét, és eldöntötte, hogy végrehajtatja a műtétet, akkor utána már csak az orvoshoz kell mennie.

Én azért tartom rettentő fontosnak, hogy a részletes vitában erről a részletkérdésről alaposan beszéljünk, mert az volt a tapasztalatom, hogy az alkotmánybírósági döntést különbözőképpen értelmeztük, értelmezési vita alakult ki az Alkotmánybíróság szövege körül. Ezért én elhoztam a bíróság indoklását, és szeretném idézni azt a mondatot, amit megtettek kormánypárti képviselőtársaim is bizottsági ülésen, hogy tudniillik az Alkotmánybíróság kötelez bennünket arra, hogy ne elégedjünk meg egyszeri megjelenéssel. Való igaz, ebben az indoklásban két helyen is szó szerint leírja az Alkotmánybíróság, hogy "a magzat megtartására és megszülésére törekvő tanácsadás továbbá nem szorítkozhat egyszeri alkalomra, mert a válsághelyzet feloldásához ez aligha elég".

Tisztelt Képviselőtársaim! Én ezzel százszázalékosan egyetértek, tudniillik a válsághelyzet feloldásához egy tanácsadás, egy beszélgetés bizonyosan nem elég, de továbbmegyek, én azt gondolom, hogy nagy valószínűséggel kettő sem; és a válsághelyzetet feloldó kezelő tanácsadás itt alapvetően összekeveredik azzal a bizonyos megjelenéssel, amelynek a funkciója a tájékoztatás. Mert a döntést a nőnek kell meghoznia, és ebben a döntésben nem szerencsés, ha külső körülmény, ez az idegen körülmény, ez a szolgálat megpróbálja őt befolyásolni, nyomást gyakorolni, erőszakosan rábeszélni, mert állandóan ott él bennünk ez a félelem, hogy a szolgálat ebbe az irányba mozdul el, hogy tulajdonképpen a kétszeri megjelenés már valahol a pszichés nyomásgyakorlásnak egyfajta eszköze, amellyel élni kíván az előterjesztő, amikor ezt így előírja számukra.

A másik hely, ahol érinti az Alkotmánybíróság ezt a kérdést: "a tanácsadás nem korlátozódhat egyszeri alkalomra, készen kell állnia arra, hogy a válsághelyzetben hozzá forduló anyát a terhesség egész tartama alatt támogassa", sőt azt írja az Alkotmánybíróság, hogy a szülést követően is segítse. Én azt gondolom, hogy akkor érthetnénk meg egymást, egymás szándékait, ha képesek lennénk kettéválasztani a kötelező tanácsadást azzal a funkcióval, amelyet egyébként a törvény, a jelenleg hatályos is, egyébként a módosítás is, nagyon részletezően tartalmaz, és ennek a lényege a tájékoztatás; tudniillik ahhoz, hogy a nő valóban felelősségteljesen dönthessen, egy csomó mindenről tudnia kell.

Tudnia kell arról, hogy a gyermek vállalása esetén milyen állami és nem állami, anyagi és természetbeni támogatásokra számíthat. Tudnia kell arról, hogy milyen szervezetek és intézmények segítik a gyermek vállalását, ha erre igényt akar tartani. Tudnia kell arról, amiről az előbb Mécs Imre beszélt többek között, hogy az örökbeadás lehetőségei és feltételei milyenek. Tudnia kell természetesen a terhességmegszakítás veszélyeiről és esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról, mint ahogy ez a kötelezettség a jelenlegi gyakorlatban és a jelenleg hatályos törvényben is benne van. És ezek mellett az új gondolat, hogy a válsághelyzet feloldására alkalmas állami és társadalmi segítségnyújtás formáiról is kapjon tájékoztatást. Kell, hogy tudjon arról, hogy kaphat segítséget a válsághelyzet megoldásához, ahova nem egyszer és nem kétszer, hanem annyiszor mehet vissza, ahányszor azt igényli, méghozzá önkéntesen, mert kéri, el akarja fogadni a segítséget. Azt gondolom, ez az a szemléletbeli különbség, amely a kormánypárti képviselők gondolatmenete és a szabad demokraták elképzelése között pregnánsan kimutatható.

El akarjuk kerülni, hogy a családvédelmi szolgálat munkatársa pressziót próbáljon gyakorolni, hogy abba az irányba változzon a jelenlegi gyakorlat, hogy ott rá akarja valaki beszélni a nőt a gyermek megtartására. Azt gondoljuk, hogy az állam szerepe segítségnyújtás abban, hogy a válságon túl tudjon jutni, ha igénybe akarja venni ezeket a szolgáltatásokat, igénybe vehesse. A tanácsadásnak abban kell segítenie, és ezt most megint az Alkotmánybíróságtól idézem, mert százszázalékosan egyetértek vele, hogy "a leendő anya felelősségét átérezve, tudatosan döntsön magzata megszületéséről vagy terhessége megszakításáról". Azt gondolom, hogy ez lenne a feladatunk, és hogy ez a cél megoldható úgy is, ha most nem citáljuk másodszor is, egy második körben is a családvédelmi szolgálat munkatársa elé az anyát.

A következő három módosító indítványunk az "ellenjegyzés" kifejezést szeretné kigyomlálni a törvényből, mert a benyújtott csomag a munkatárs aláírási feladatát ellenjegyzési feladatra változtatja át. A 43., 44., 47. pontokban Bauer Tamással és Fodor Gáborral erre tettünk kísérletet, hogy ezt a félreérthető kifejezést kigyomláljuk a törvényből. Tettük ezt azért, mert, megint csak az Alkotmánybíróság szövegét idézve, "a munkatársnak mérlegelési joga nincs", és nem is szabad, nem is kell hogy legyen, következésképp nagyon súlyos félreértések támadhatnak abból, ha a törvény szövegében az a szó szerepel, hogy "ellenjegyzési feladata, ellenjegyzési kötelezettsége" van a munkatársnak akkor, amikor az abortuszkérelemmel foglalkozik.

(13.30)

A harmadik téma... (Az elnök csenget.) A harmadik, a negyedik és az ötödik téma, amit szeretnék még nagyon röviden szóba hozni, majd egy ismételt felszólalás formájában fog elhangzani.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)

Forrás: parlament.hu