JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Kis Zoltán képviselőtársam hozzászólását nem szeretném bírálni, hiszen amit elmondott, az többé-kevésbé úgy van, de egy gondolatához szeretnék kapcsolódni, nevezetesen ő a törvényi szabályozás sikeréről is beszélt. Azt hiszem, erről a dologról egy kicsit beszélni kell ebben a Házban, hiszen egy olyan ágazatról van szó, amelynek nem túlságosan nagy a becsülete. Ezt néhány törvény is megmutatja, hogy aki mezőgazdaságból él - ez például a vadászati törvénynél is látszik -, az nem a legsikeresebb fajtája azoknak az embereknek, akik vadászni szeretnének.

Nagyon sok olyan törvény született itt ebben a Házban, ami mindent megtesz azért, hogy a mezőgazdaságból élők minél távolabb kerüljenek a mezőgazdasági földtől és a mezőgazdasági vagyontól. Az osztatlan közös földtulajdon kitalálása, és az, hogy az osztatlan közös földtulajdonban, tulajdoni közösségekben hányan vehetnek részt, ez azt jelenti - minél többen vehetnek részt -, hogy nagyon messzi kerülnek a földtulajdontól. A ma zajló folyamatok, amelyben a részleges átalakulások történnek a mezőgazdaságban, ez azt jelenti, hogy egy tulajdonfosztási folyamatnak vagyunk tanúi, és ezek mind afelé hatnak, hogy az emberek elidegenednek ettől a tulajdontól, ettől a gazdálkodási formától, és nem hiszem, hogy ez jó dolog.

A magyar történelemben végig lehet menni azokon a pontokon, amikor úgy adtak tulajdont, úgy adtak földet a mezőgazdaságból élőknek, hogy az visszaadja vagy megunja. Hasonló volt akár a Károlyi Mihály-féle földosztás, hasonló volt a Rákosi-féle földosztás, de az új demokráciában történt földosztás, a '90 utáni is arról szól, hogy olyan kicsiben, olyan formában kell odaadni a földet is, vagyont is, hogy a termelő ne tudjon rajta termelni, el lehessen tőle venni, meg lehessen tőle vásárolni. Ez folyik ma, kérem szépen!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu