KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Igazság és Élet Pártja az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által előterjesztett H/2532. számú önálló indítványát rendkívül fontosnak tartja. Olyan fontosnak és időszerűnek, hogy jelenlegi tartalmát nem is tartja kielégítőnek, ugyanis rendkívüli fontosságú lenne, hogy a kormány ne csak áttekintse a beszállítók, helyesebben a termékeiket eladó mezőgazdasági kistermelők biztonságát, hanem a lehető leggyorsabban tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a verejtékes munkával, nagy kockázatvállalással előállított, az ország lakossága szempontjából nélkülözhetetlen termékeik árát gyorsan és hiánytalanul megkapják. A Magyar Igazság és Élet Pártja véleménye szerint ez sokkal több, mint egy termelői réteg érdeke. Ez nemzeti érdek, hiszen ez közvetlen összefüggésben áll a társadalom jó közérzetével, jólétével is.

A magyar gazdák a rendszerváltásnak nevezett időszak áldozatai. Minden politikai erő fűt-fát ígért nekik az elmúlt évek alatt, melyből megmaradt az egyenlőtlen esélyek igája, a folyamatosan többszörösére emelkedő alapanyagárak, és a megvásárolt selejtes, elavult gépekkel látástól vakulásig végzett, a még igen szerény megélhetést is alig biztosító, emberpusztító fizikai munka.

(10.50)

A magyar gazda tisztában van azzal, hogy milyen lehetetlen feltételek mellett dolgozik, erkölcsi tartása miatt mégis ódzkodik a panaszkodástól, de az utóbbi évek csapásait már nagyon nehezen viseli. Az átszervezett állam a föld mellé elfelejtett induló tőkét adni, az eladott termékek alacsony árai sem biztosították az újratermelés lehetőségének finanszírozását. A gazdák többsége alacsony szinten ezt a tőkét mégis megteremtette magának, a szövetkezetekhez viszonyítva mégis talpon maradt; tette azt annak ellenére, hogy az előző kormány szociálliberális intézkedéseivel megpróbálta a semmit is megadóztatni, így például minimálbér alatti saját felhasználásukat is, sőt a földet is ki akarta rántani alóluk, a jogi személyek földvásárlási lehetőségének biztosításával az idegen földkupecek és a tsz-lobbi részére.

Ennek a sikertelen törvényjavaslatnak a választók általi értékelése nagymértékben hozzájárult a szociálliberális kormány bukásához. Ezért az is elképzelhető, hogy ezek a pártok a hatalom közelében sem fognak visszajutni a hatalomba, mert a vidék Magyarországa nehezen szavaz bizalmat olyan erőnek, amely a földtől akarta megfosztani. A tsz-lobbi is felismerte, hogy fő támogatóik sokáig nem lesznek abban a helyzetben, hogy nagyokat bólogassanak a lobbi olyan kiadványaira, melyek szerint a magyar mezőgazdaság fő baja a magyar gazda szakképzetlensége, ezért nem kell a gazdának a föld. A gazdák ezt azzal is cáfolták, hogy sanyarú helyzetük mellett is képesek voltak lenyelni veszteségeiket, nem adósodtak el, úgy, mint az őket kritizálók, a szövetkezetek pedig már csak az összes földterület 10 százalékán tudnak nyereségesen gazdálkodni, és tetszik, nem tetszik, de meg kell állapítani, hogy túlnyomó többségük máris életképtelenné vált. És ez a folyamat visszafordíthatatlan.

A gazdák számára az utóbbi két év gondjai az állam által rájuk omlasztott ellenőrzéshegy, és a rájuk ontott adminisztráció tengere. Ez egy komoly fenyegetés. Sajnos, a munka melletti kevés pihenőidejüket csökkenti a hivatalok járása, igazolások beszerzése, ebben is többszörösen túl kell hogy tegyenek nyugati sorstársaikon.

A legnagyobb veszélyt viszont vitathatatlanul azok a vigécek jelentik, akik elviszik termékeiket és nem fizetnek. Ezek a jelenségek az utóbbi időben rendszeressé, mondhatnám, divattá váltak. Úgy tűnik, hogy a múltból itt maradt sápszedők, szövetkezve a privatizáción megtollasodott társaikkal, így tudnak nagyobb haszonra szert tenni és zavart kelteni a gazdák között, míg másik felük a gazdák nevében készít elő tüntetéseket saját érdekeikért. Meg kell állapítani, hogy ez a módszer alkalmas arra, hogy földönfutóvá tegye a gazdát.

Közismert, hogy a gazdák többsége annyi forrással rendelkezik, amennyit termékeiért kap, hitelt nem kap, vagy nem is tud felvenni, mert a kamat meghaladja hozamát. Ebből következően, ha termékeinek árát nem kapja meg, vagy késve kapja meg, nem tudja miből finanszírozni a következő évet, így bebiztosítják számára a teljes tönkremenetelt.

Biztosra vehető az is, hogy ezt azok is pontosan tudják, akik a merényletet elkövetik ellene, hiszen a felvásárlási árak nem biztosítják az összes költség megtérülését, de ha ezt sem kapja meg a termelő, akkor nincs tovább. Az eredmény az lesz, ami Amerikában volt az 1920-as években: a földet a bankok vették meg, szinte semmi áron jutottak hozzá, a gazdák pedig földönfutóvá váltak.

Itt van az a pont, ahol az államnak azonnal és hatásosan közbe kell avatkozni, nem áttekintésszinten, hanem szigorú jogszabályokkal, mert ez sokkal fontosabb és veszélyesebb a kormányra nézve, mint például a közlekedési szabálysértések. Abból célszerű kiindulni, hogy valótlan az az állítás, hogy a felvásárlásra rá lehet fizetni, itt valósul meg a haszon lefölözése, az is biztosra vehető, hogy a csődök 90 százaléka fikció, nincs valós alapja. Ez a folyamat is a rendszerváltoztatás hibái közé tartozik. Ugyanis a termelés és értékesítés teljes vertikumát valódi és ellenőrizhető szövetkezetek létrehozásával kellett volna megoldani.

A Magyar Igazság és Élet Párja javasolja a kaució letételének kötelezettségét a felvásárlás engedélyezett összegéig, ha a felvásárló nem azonnal fizet, de az utólagos fizetést a jogszabály csak egészen kivételesen, és csak rövid időtartamra, nyolc napra, maximum tizenöt napra engedélyezze, még kaució letétele mellett is. Ez sajnos, most pontosan fordítva működik. A sokat szidott lánckereskedelem a nagy áruházak beszállítóitól, akik már a legtöbb esetben nem a gazdák, hanem a kereskedők, 1,5-3 millió forint kauciót követel, hogy saját biztonságát a magyar társadalomtól megóvja, miközben belőle él.

A büntető törvénykönyvben külön szakasz foglalkozzon súlyos büntetési tétellel a nemfizetőkkel és a késve fizetőkkel szemben, azért, mert ez közvetve vagy közvetlenül emberi életeket is veszélyeztet. Akinek a bíróság a felelősségét megállapítja ilyen ügyben, azt örökre is el lehessen tiltani ettől a foglalkozástól. Valóságos sorscsapás azonban ilyen esetekben a bíróság lassú döntése, a jó döntés is sokszor végrehajthatatlan. Ezért gyorsított bírósági eljárásra van szükség.

A Magyar Igazság és Élet Pártja ilyen és ezekhez hasonló intézkedéseket vár nagyon gyorsan a kormánytól, és támogat minden előterjesztést, mely megszigorítja a fizetési fegyelmet a gazdák javára.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu