DR. KÁLMÁN ANDRÁS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány többek között döntött arról, hogy az informatika kiemelt területként történő kezelése érdekében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumról leválasztja a hírközlési ágazat irányítását, és a továbbiakban e feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal látja el. A kormány elképzelésében szereplő megoldás a T/2755. számú törvényjavaslatban, majd az új változatként benyújtott T/2804. számú törvényjavaslatban jelenik meg. Az elképzelés szerint nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is első alkalommal kerül a Miniszterelnöki Hivatalhoz ágazati irányítás. A kormány által sokszor hivatkozott Európai Unióban legfeljebb az információs társadalom szükséges és nélkülözhetetlen koordinációs feladatait látja el a miniszterelnök hivatala.

Az ágazati irányítás Miniszterelnöki Hivatalban történő megvalósítása példa értékű, az ahhoz való hozzájárulás akár egy kóros folyamatot is elindíthat. A Miniszterelnöki Hivatal a jogalkotásban ez idáig nem vett részt annak ellenére, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény ezzel a joggal felruházta a hivatalt vezető minisztert. A miniszter ez idáig összesen nyolc jogszabályt alkotott, amelyek közül négy rendelet, négy pedig határozat volt; ezek tartalmilag lényegében kinevezéseket és a szervezettel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. Ez jól mutatja azt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal felépítéséből és bizonytalan, nem szabályozott feladat- és hatásköréből eredően alkalmatlan a jogalkotásra, így az ágazati koordinációra is, de még kevésbé az irányításra. A hatásköri átcsoportosítás célja kettős: egyfelől a Miniszterelnöki Hivatal további forrásokkal történő ellátása, másfelől az elektronikus média újabb bástyájának elfoglalása.

Az Országgyűléshez benyújtott T/2804. számú törvényjavaslat - amelyet a Miniszterelnöki Hivatal készített elő - a következő további súlyos problémákat veti fel.

Minősített többséget igénylő törvényt egyszerű többséggel kíván módosítani a törvényjavaslat 2. §-ában. Az alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint sérti a jogbiztonság elvét, amit a törvényjavaslat 4. §-a tartalmaz. Szabályozási hiányosságai miatt több törvénnyel koherenciazavart teremt. Nem rendezi a kormánybiztos feladat- és hatáskörét, holott azt csakúgy, mint a miniszterek és államtitkárok jogállását, az alkotmány szerint törvényben kell szabályozni. A KHVM hírközlési ágazatában dolgozó köztisztviselők tekintetében a KHVM jogutódjának tekinti a Miniszterelnöki Hivatalt.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi törvény mellékletének mindazon részeit nem módosítja a törvényjavaslat, ahol a hatósági ár megállapítója a hírközlési ágazat tekintetében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Ilyenek például a belföldi levélpostai küldemények díja, a belföldi postautalványok díja, a koncesszióköteles távbeszélő-szolgáltatások díja, a hálózatok összekapcsolásának díja, továbbá a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtásához igénybe vett bérelt vonali szolgáltatások díja. A Magyar Posta Rt. tulajdonosi jogait a továbbiakban az ágazati irányításban nem érintett közlekedési és vízügyi miniszter gyakorolja. A Magyar Távközlési Részvénytársaság szavazatelsőbbségi részvényeihez tartozó tulajdonosi jogok gyakorlása nincs meghatározva.

Ezekre a hiányosságokra tekintettel - amelyek szerintünk még a javaslat módosításával korrigálhatók - nem tudtuk támogatni a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu