LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Megvallom őszintén, tisztelt Ház, hogy ha a pünkösdi ünnepek nem jönnek közbe, és lehetőségem lett volna megváltoztatni a napirend előtti felszólalásom témáját, akkor megtettem volna, de így továbbra is ragaszkodom, illetve ragaszkodnom kell az előre leadott témához.

A vegetáló, bizonytalan helyzetű iskola nemcsak szívszorító élmény, hanem rendkívül költséges is. Érthető, hogy az önkormányzatok nehezen döntenek, évről évre elodázzák a döntést; talán csodára várnak, netán egy olyan költségvetésre, amely valóban teljes mértékben finanszírozza az iskola fenntartását, minőségi fejlesztését. Az iskolabezárások elsősorban a 2000 lélekszámúnál kisebb településeket érintik. Ez azt jelenti, hogy közel 1500 település van fenyegetett állapotban, veszélyeztetett helyzetben. Az ország jó akaratú energiáit kezdi ki ez a bizonytalan állapot. Legutóbb a Vas megyei Rátót pedagógusaitól és tanulóitól kaptam magam is segélykérő levelet, hogy mentsem meg a két világháború között a Klebelsberg-program keretében épült iskolájukat. Hiába minden elszántság, a több száz aláírással érzékeltetett helyi közakarat, úgy tűnik, hiábavaló lesz.

De vajon megtettünk-e mindent? Nem a parlament kötötte-e olyan súlyos teremkihasználtsági és pénzügyi feltételekhez a kistelepülési iskolák költségvetési támogatását, hogy folytatódhat ez a modern falurombolás? Nem mi tesszük lehetetlenné, hogy a történelmi egyházak átvállalják ezekben a falvakban az iskolafenntartást? Kiknek az érdekét szolgálja az, hogy ma inkább szélnek eresztik a tanítókat és a tanárokat, inkább drágán buszoztatják a tanulókat, de azt nem engedik meg, hogy a bezárásra ítélt iskolák önzetlen gazdák révén megmaradjanak?

A bezárásra ítélt rátóti iskola igazgatója, Nagyné Szalay Ildikó - a miniszter úrhoz is eljuttatott - levelében így ír: "Itt, a kisközösségben nem vesznek el a gyengébb képességű tanulók sem, sok egyénre szabott fejlesztési lehetőség van, szeretetet, törődést kapnak a tudás mellett, ami napjainkban nagyon fontos. Ha nem lenne meg minden feltétel, a szülők, a gyermekek nem ragaszkodnának az iskolához. Minden tanulóban van valami érték, ami a kisközösségekben fejleszthető, ami egy magas osztálylétszámban esetleg fel sem tűnik, vagy csak késve, vagy a személyiség teljes kibontakozását hátráltatja. Mi lesz a hátrányos helyzetű, gyengébb képességű tanulókkal a magas osztálylétszámban? Iskolagyárak lesznek idegbeteg gyerekekkel, mert korán csörög az óra, későn érkezik haza a gyerek, és még számtalan olyan veszélynek is ki van téve, ami a falura nem jellemző."

Szűkebb hazámban, Bács-Kiskun megyében is több iskola van veszélyeztetett helyzetben, elég csak Gátér, Kaskantyú és Kömpöc helyzetére utalnom. A bizonytalan helyzet okozza a legsúlyosabb kárt: azon a településen, ahol az önkormányzat minden esztendőben újra és újra megküzd az iskolafenntartás gondjaival, ott a bizonytalan helyzet előbb-utóbb rongálja a helyi közéletet, előbb-utóbb a környező nagyobb iskolák gyerekeket csábítanak el, és a lejtőn alig van megállás, menthetetlenül csúszik az iskola az időleges megszüntetés, aztán a végleges bezárás állapotához.

Arra is van példa, hogy az iskoláját féltő közösség megtalálja a megoldást. Több településen például azt tervezik, hogy a reményük szerint átmenetileg elnéptelenedő faluban kedvezményes áron juttatnak házakhoz olyan nagycsaládos nevelőszülőket, akik a Máltai Szeretetszolgálat felügyelete alatt 8-10 kiskorú állami gondozott nevelését vállalják. Négy-öt nevelőszülő 40-50 gyermeket jelent, és az ilyen módon megnövekedő gyermeklétszám biztosíthatja a falu iskolájának fennmaradását, biztonságos jövőjét.

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy nemcsak a kistelepülések iskolái, de a szakképzést szolgáló intézmények egy része is bizonytalan helyzetbe kerül, most csak a Tolna megyében működő lengyeli Apponyi Sándor Szakképző Iskola elhatározott bezárására utalok.

A városokban végrehajtott iskolabezárásokat méltatlan politikai harcok is kísérik, gyakran olyanok tüntetnek valamely iskola bezárása ellen, akik az előző önkormányzati ciklusban iskolát zárattak be, és akik korábban tiltakoztak, azok ma bezárásról, összevonásról döntenek. Olykor elég az az indok egy-egy iskola felszámolása mellett, hogy zöldövezetben, parkban fekszik, s ezért jó áron eladható az épület. Csupán tavaly 20 iskola bezárásáról döntöttek Budapesten.

Tisztelt Ház! A tények folytathatók. Nagyon kíváncsi vagyok az államtitkár úr válaszára, hogy mi történik az iskolabezárás ellen, az iskola megmaradása érdekében. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu