NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Megragadnám a lehetőséget, hogy a még jelen lévő Lentner Csaba képviselő úrnak reagáljak, hiszen érdemi és fontos kérdéseket vetett fel a külgazdaság és a Külügyminisztérium kapcsolatának vonatkozásában.

Először is, képviselő úr, egyetértek önnel abban, hogy itt alapvetően egy komoly stratégia megalkotása áll előttünk, hogy hogyan lehet hatékonyan egy magyar külkereskedelmi offenzívát megvalósítani, és valóban másodlagos, hogy ki a fő felelőse ennek - ez a jogszabály valóban egy technikai jellegű módosítás, ezért nem is érintette önön kívül más ezt a témát -, és az igazi kérdés az, hogy miről fog szólni ez a stratégia, tehát hogy lesz-e szoftver.

A technikai módosítás mögötti motivációkról engedje meg, hogy elmondjam, hogy a magyar külpolitikai közvéleményben tíz éve evidens megállapítás, hogy nagyon diszfunkcionális, egymástól hermetikusan elzárt a külképviseleti hálózatok fenntartása. Fokozatosan elkezdődött e rendszer integrálása, és itt még nagyon sok feladatunk lesz. Mondhatnám úgy is, hogy a rendszerváltozás előtti időből örökölt, hermetikusan lezárt rendszerek fokozatos összeintegrálódásának a folyamata zajlik, amely némileg akadályokba, fékekbe ütközik, hiszen a bürokrácia önsúlya rendkívül nagy. De minden ilyen típusú kezdeményezésünk hátterében az a meggyőződés áll, hogy egy kis ország nem engedheti meg magának, hogy egymástól elkülönült, elszigetelt hálózatokat tartson fenn. Ez egyébként vonatkozik a kulturális intézményrendszer hálózatára, a világon 18 ponton működtetjük ezt a rendszert, és meggyőződésem szerint jelenleg nem kellőképpen integrált a magyar külstratégiába az a rendszer sem.

Világtendencia, és mondhatnám úgy is, hogy a globalizációnak egy sajátos és nem is feltétlenül negatív vonatkozása, hogy a külpolitikai és a belpolitikai elem közötti különbségek oldódóban vannak. Magyarországon is látható, hogy az egyes szaktárcák külpolitikai jellegű tevékenysége mennyire növekszik, és ennek a pandanja, hogy a külpolitikában viszont a szakmai funkcionális jelleg erősödik, és ez egy olyan folyamat, amelyet a magunk részéről szeretnénk ösztönözni.

Az elmúlt években már az európai uniós integrációs államtitkárság, amely az egyik legmeghatározóbb gazdasági, gazdaságdiplomáciai szerve a magyar államnak, már a Külügyminisztérium égisze alatt működött egy viszonylagos önállósággal; ez egyébként a Gazdasági Minisztériumból átkerült kereskedelmi részlegre is igaz. Ez az integrálódás nem fog egyik pillanatról a másikra végbe menni, de a kezdet mindenféleképpen jó volt. Hadd hangsúlyozzam, hogy itt integrációról, tehát nem beolvasztásról van szó, hiszen az ITD Hungary szervezete fennmarad, és a Gazdasági Minisztériummal közösen fogja ezt a szervezetet a Külügyminisztérium felügyelni. Értelemszerű, hogy a Gazdasági Minisztériumnak a külgazdaság olyan kérdéseiben, mint mondjuk, a külföldi befektetések ösztönzése, a primátusa fenn kell maradjon, és ez fenn is fog maradni.

(11.40)

Ugyanakkor a már említett indokok alapján a kereskedelempolitikában pedig a Külügyminisztérium fog ebben a struktúrában primátust élvezni. Úgy látom, a valódi kérdés azonban az, amit ön is megfogalmazott, és erre vonatkozóan a stratégiának a megalkotására vonatkozóan az elkövetkezendő időszakban lépni kell majd, és mi a magunk részéről ezt a szakmailag nagyon megalapozott meglátását fontosnak tartjuk, és ennek a mentén kívánunk előrelépni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu