DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Végighallgatva az iménti felszólalásokat, eltévedtem. Eltévedtem, és most sem tudom eldönteni, hogy demagógiahalmazt hallottam, netán botrányos előadásokat, vagy pedig másik törvényjavaslatról beszéltek az előttem szólók, legalábbis azok egy része. Ez a törvényjavaslat nem az általános magyar közlekedési helyzetről szól, nem a közúti infrastruktúráról, amelyet megörököltünk, nem arról a nem vitásan elavult gépjárműparkról szól, amelyet szintén megörököltünk némely ember vagy némely gondolat, politikai filozófia jótékony hatása következtében, eredményeként. Ez a törvényjavaslat egy mankó kíván lenni ahhoz, hogy hozzásegítsük a közúton közlekedőket egy kulturáltabb közlekedési magatartás elsajátításához. Ez az egész erről szól.

Miniszter Úr! Navigare necesse est - hajózni szükséges -, és én azt mondom, a XX., a XXI. században közlekedni szükséges. Most már létezési formánk a közlekedés, a helyváltoztatás, méghozzá a többé-kevésbé célirányos helyváltoztatás. A motorizáció világában szinte naponta találkozunk olyan közlekedési szituációval, amikor az esetleg bekövetkezendő vagy bekövetkezhető tragédia elhárítása nem a mi kezünkben van, tehetetlenek vagyunk. 1989. június 12-én, mielőtt Budapestre kerültem dolgozni, tárgyaltam utoljára halálos közúti balesetet, az 1067.-et. Húsz éven keresztül mást nem csináltam, némi ténybeli és tán erkölcsi alapja is van tehát annak, amit e törvényjavaslattal kapcsolatban elmondok.

A közlekedés nemcsak jogszabály kérdése, de - ahogy erre többen az imént már céloztak - erkölcsi tartás, meghatározó tehát a közlekedési morál. Mivel a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása fegyelmet parancsol a közlekedésben részt vevőkre, ezért feltétlenül szükséges e fegyelem jogszabályi erősítése, és értelemszerűen ennek egy idő után következménye lesz a magas vagy magasabb szintű közlekedési morál. Végső eredményét tekintve ez a most tárgyalandó, T/2663. számú törvényjavaslat a közlekedési jogszabályok betartásán, a közlekedők erkölcsi nemesítésén keresztül az emberi életet és az egészséget védi.

Pontosan erre figyelemmel a Fórum és személy szerint én is a törvényjavaslatot támogatom és elfogadásra ajánlom azzal, hogy értelemszerűen vannak fenntartásaim a törvényjavaslat némely pontját illetően, de nem véletlenül szavaztuk meg az általános vitára való alkalmasságát, hiszen e módosítások eredményeként harmóniába lehet hozni a törvényjavaslatot például a jogalkotási törvénnyel, de egyéb szükséges változtatások eredményeként más jogszabályokkal is.

Melyek azok a pontok, ahol álláspontunk szerint természetesen változtatni kell a törvényjavaslaton? Nem értek egyet azzal, hogy a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekményeket egy kormányrendelet emelje be a közúti közlekedési előéleti pontrendszerre vonatkozó törvénybe. Miniszter úr minden bizonnyal emlékezik rá, óriási vita volt akkor, amikor a szervezett bűnözéssel kapcsolatos törvénycsomagot csináltuk vagy csinálta a kormány - vagy csináltuk, hiszen hatpárti volt -, hogy a szervezett bűnözés elleni csomag körébe tartozó bűncselekményeket egy kormányrendelet vagy maga azon törvénycsomag szabályozza. Akkor egyértelmű volt az álláspontunk abban, és ehhez megkaptuk a miniszter úr, a minisztérium támogatását is, hogy nem gusztusos dolog - kérem, ne haragudjanak az e helyen közönségesnek tűnő kifejezésért - törvénybe más törvényeket, a Btk. különös részi tényállásaira gondolok, egy kormányrendelettel beemelni. Ezért mi akkor leszünk abban a helyzetben, hogy e törvényjavaslatot e körön belül megszavazzuk, ha nem egy kormányrendelet fogja megállapítani a közlekedéssel összefüggő, tehát a pontrendszer hatálya alá eső, Btk. különös részi tényállásokat, hanem ez a törvény, mégpedig úgy, ahogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos törvénycsomag - ennek analógiájára hivatkozom - megállapította.

Ugyanez persze vonatkozik némi jogelméleti bicsaklással a szabálysértési tényállásokra is. Jogharmonizációs fenntartásunk ezen a körön belül nincsen, azonban egyrészt a polgárok, a közlekedésben részt vevők megnyugtatása céljából, másrészt egy nagyon állandó, szinte fixnek tűnő, mindenféleképpen időtálló közlekedési jogrendszer kialakítása okából szükségesnek tartjuk azt, hogy e törvény sorolja föl azokat a szabálysértéseket vagy szabálysértések minősített esetét, amelyekre a pontrendszer vonatkozik. Mi, magyar demokraták készségesen meg kívánjuk hagyni a kormánynak a mozgásteret - tudván azt, hogy a közlekedési szabálysértések motivációja, maga az elkövetési magatartás számos körülménytől függ és folyamatosan változik -, ezért jónak tartjuk azt, hogy a pontrendszeri nómenklatúrát egy kormányrendelet határozza meg.

Mi elfogadjuk azt a megoldást is, hogy a pontok alkalmazásának jogtechnikai megoldását kormányrendelet állapítsa meg. Azonban nem értünk egyet azzal... - és elmondhatom, az esetben leszünk abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatot a végszavazás alkalmával megszavazzuk, ha e két alkotmányossági jellegű aggályunk föloldást nyer; nevezetesen: a törvényjavaslatba beemeljük a közlekedéssel összefüggő bűncselekmények felsorolását, ami egyébként egy technikai kérdés, nem egy nagy dolog. Tisztelt Ház, tisztelt miniszter úr, a törvényjavaslat sorolja föl azokat a szabálysértéseket, amelyekre a pontrendszer a későbbiek során, ha az életbe lép, kihat.

Azt hiszem, hogy egy lapszus, egy hiba csúszott be, és biztos vagyok abban - a törvény szellemét feldolgozva, megkísérelve megérteni azt -, hogy nem ez volt a törvényalkotó és az előterjesztő célja, de egy nagyon különös megfogalmazással találkoztam. Ha megengedik, ezt föl is olvasnám. Ez egy pongyola fogalmazás, amely viszont már a jogalkotási törvénybe is ütközik. A 4. § (3) bekezdését idézem most: "Kormányrendelet határozza meg a pontrendszerbe tartozó büntetőjogi szabálysértési tényállásokat." Nyilvánvaló dolog, hogy ez egy fogalmazási lapszus, egy fogalmazási hiba, ezt abszurdumnak tartom, és ahogy a BM jogszabály-előkészítőit ismerem, föl sem tételezem róluk, hogy kormányrendelettel kívánnának megállapítani büntetőjogi tényállást. Nyilvánvaló, hogy ez egy elírás vagy nem tökéletes fogalmazás, ezt mindenféleképpen módosítani kell, ezt a fogalmazást pontosítani kell.

(15.40)

Ugyanis részben a Btk. egy olyan súlyú törvény, amelyet kormányrendelettel módosítani abszurdum, de én odáig elmennék, hogy a szabálysértési kódexhez sem célszerű kormányrendelettel hozzányúlni, még akkor sem, ha némely szabálysértési különös részi tényállásokat kormányrendelet határoz meg.

Szeretném, ha megnyugtató előadást kapnánk az előterjesztő részéről azzal összefüggésben, hogy akkor, amikor a nyilvántartó vezeti a pontrendszer adatait - az 5. § a)-f) pontja nagyon pontosan felsorolja, hogy milyen adatokat vezet -, akkor olyan adatok kerülnek a nyilvántartó birtokába, egyébként természetesen, hiszen különben nem működne, amelyek zárt kezelésére jogszabályi kötelezettsége van. Ugyanakkor ezen adatok egy része az okmányirodákon keresztül át fog kerülni, bekerül a közigazgatásba, ahol én már közelről sem vagyok biztos abban; például a gépjárművezetői engedély bevonására gondolok, hogyha eléri valaki a pontszámot, mondom, a közigazgatásba olyan adatok kerülnek, ahol azok zárt kezelése - már legalábbis az eddigi ismereteim szerint - nehezen megoldható.

E vonatkozásban kérem, hogy a részletes vita során vagy bármikor a kormány adjon valamilyen felvilágosítást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy hogyan történik ezen adatok kezelése.

A fent kifejtettek alapján, az általam imént elmondottakra figyelemmel a törvényjavaslatot támogatom, támogatjuk.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu