ZAKÓ LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az a viszonylag ritka helyzet állt elő a gazdasági bizottság múlt heti ülésén a szavazás után, hogy nekem, kormánypárti képviselőnek kell a többségi, de elutasító bizottsági véleményt tolmácsolnom az Országgyűlés felé a T/2663. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Mi is történt?

A képviselők többsége azon véleményének adott hangot, hogy bár a hazai közlekedési morál meglehetősen alacsony színvonalú, a beterjesztett törvényjavaslatban foglaltak ezen nem fognak tudni változtatni. Csupán attól, hogy az előéleti pontrendszer Németországban és Franciaországban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nálunk Magyarországon erre vajmi kevés lehetőség látszik, nemcsak a közlekedési kultúrák különbözősége miatt, hanem azért is, mert a kinti utak minősége, az ottani gépjárművek műszaki állapota, rendőreik fizetése és számítástechnikájuk fejlettsége sokkal magasabb szinten áll, mint a miénk.

Nem egy bizottsági tag arra hívta fel a figyelmet, hogy közlekedési rendőreink közül sajnos lennének jó néhányan, akik a már 15-17 pontos priusszal mint egyfajta pallossal a feje felett közlekedő járművezetőnek félreérthetetlen ajánlatot tennének, illetve tőle ezt az ajánlatot elfogadnák. Firtattuk a tévesen kitett vagy a régről otthagyott közlekedési jelzőtáblák demoralizáló hatását. Válaszul elhangzott, hogy a táblák elhelyezése és visszavétele a közútkezelő társaság feladata, azonban a táblák kihelyezése, illetve visszavételének folyamatos figyelemmel kísérése mellett esetleg a rendőrség majd tud segítséget nyújtani abban, hogy felhívja a figyelmet az egyes rosszul elhelyezett vagy kinn felejtett táblákra. Felmerül a kérdés: ma büntetőpont nélkül ez nem lenne-e elvárható?

Több képviselőtársam tette fel az alábbi kérdéseket, amelyekre igazán megnyugtató választ nem kaptunk. Hol a sokat hivatkozott végrehajtási rendelet? Mert ha valahol, akkor itt most nagyon igaz a mondás, hogy az ördög a részletekben rejlik. A rendelet ismerete nélkül felelős döntést hozni szinte lehetetlen. Megfelelő-e a Belügyminisztériumban meglévő informatikai háttér a várhatóan nem kevés ügy feldolgozására, a nyilvántartás naprakészen tartására? A vétkes, pontosabban a vétkesnek mondott járművezetőnek megfelelő jogorvoslati lehetőséget kínál-e a javaslat? Mibe kerül egyáltalán az utóképzés? Mennyibe kerül ennek a rendszernek a bevezetése, a fenntartása? Miért nem volt életképes a 30 évvel ezelőtti, amúgy már régen megszüntetett betétlapos rendszer, hiszen annak az elve nagyban hasonlatos volt a most bevezetni kívánt rendszerhez? Még a javaslatot támogató képviselőtársaim közül is volt olyan, aki inkább fenntartásainak adott hangot.

A kormány képviselője részéről elhangzott, hogy a törvényjavaslatot idén januárban bocsátották közigazgatási egyeztetésre, illetve széles körű társadalmi vitára, ahol bevonták a különböző tárcákat is. A Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az adatvédelmi biztos, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét is kikérték, valamint autós társadalmi szervezeteket is bevontak az előkészítő folyamatba, így a Magyar Autóklubot, a Fuvarozók Országos Szövetségét, a Magyar Taxis Szövetséget is megkeresték. A felsoroltak közül ugyanakkor a Magyar Autóklub a televízió nyilvánossága előtt nem éppen a javaslat mellett érvelt, tehát ezek szerint az autós érdekvédelmi szervezet véleményét a törvény-előkészítők figyelmen kívül hagyták.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság a 2000. június 6-án megtartott ülésén végül 5 igen, 11 nem és 4 tartózkodó szavazat mellett a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényjavaslatot nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP soraiban.)

Forrás: parlament.hu