CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Öt témáról szeretnék szólni. Miért fontos Kelet-Magyarországnak az autópálya? Hogyan épült az M3-as autópálya? Kérdéseket kívánok föltenni, megpróbálok rá válaszolni, és szeretnék valami jót is mondani a végére.

Az országnak azon a részén élek, Kelet-Magyarországon, amely majdan a schengeni határ lesz, ott, ahol messiásként várják az autópályát. Az országnak azon a részén, ahol az ipari növekedés bár megindult és 10 százalékos ipari növekedés volt az elmúlt évben és az idén, de ez még mindig az országos átlagos növekedésnek a fele. Az országnak azon a részén, ahol a GDP az országos átlagnak 59 százaléka, ahol a munkanélküliség 21 százalék, miközben az országban a munkanélküliség 6 százalék, és ahol minden munkavállaló havonta nettóban 10 ezer forinttal keres kevesebbet, mint az országban átlagban az emberek. Úgy gondolom, nem kell különösebben mondanom, hogy ennek a térségnek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy autópálya legyen, alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy autópálya, autóút, infrastruktúra épüljön, hogy gazdaságfejlesztési szervezetek jöjjenek létre, hogy kedvezményekkel, támogatásokkal helyi és külföldi befektetők jöjjenek ide és a humán erőforrás is megerősödjön.

Mi történt az elmúlt négy évben? Az elmúlt négy évben döntés született az M3-as autópálya megépítéséről, és el is indult az M3-as autópálya építése. Sok rossz elhangzott az elmúlt nyolc év autópálya-építésére, de az a szigorúan titkos anyag, ami itt a kezünkbe került és valószínűleg nem is olyan szigorúan titkos, az se tud igazán az M3-as építésére negatív véleményt mondani, hiszen a legolcsóbb az építési költsége, állami beruházásban épült, az emberek használják, és még azt sem lehet elmondani, hogy a körülötte levő települések olyan terhelést kaptak, ami miatt lakossági tiltakozások lennének. Tehát azt gondolom, hogy van példa. Van jó példa, az M3-as építése egy olyan példa, amin el lehet indulni, aminek a tapasztalatait föl lehetett volna használni. Még azt is szeretném elmondani, hogy ezen az M3-as útépítésen nagyon sok szabolcsi, Hajdú megyei és borsodi kisvállalkozó és nagyobb vállalkozó is dolgozott. Most megkérdeztem őket, hogy hol fognak részt venni a mostani munkában, és közülük nagyon sokan azt mondták, hogy ők még nem tudnak róla, remélhetőleg majd a későbbiek folyamán lesz lehetőségük arra, hogy részt vegyenek ebben a munkában.

És akkor kérdések fogalmazódnak meg - a kérdések a következők. Nem tudjuk, hogy miért állt le 1998-ban az M3-as autópálya építkezése. Nem kaptunk rá választ, mert ha kapnánk választ, akkor úgy gondolom, hogy egy jó választ el lehet fogadni. Úgy gondolom, ez annak a programnak a része, hogy először rombolni kell ahhoz, hogy építsünk.

Szeretnék egy másik példát hozni. Elindult néhány évvel ezelőtt egy sulinetes program, aminek az volt a célja, hogy minél több fiatal gyerek tanulja meg a számítástechnikát, ismerje az internetet. Ahhoz, hogy most a kormány azt mondhassa, hogy az informatika robbanásszerű fejlődése következik be, két évig le kellett állítani a sulinetes programot, nem volt, majd most 2001-ben megint elindulhat. (Varga Mihály: Hogy jön ez az autópályához?) Gyakorlatilag ugyanezt látom ebben a dologban. Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy ennek mennyi a pénzben kifejezhető kára. Szeretném elmondani, hogy az 1960-as évek végén és a hetvenes évek elején végeztem az egyetemet, mérnök vagyok, nem közgazdász, de szerencsém volt néhány reformközgazdász óráit hallgatni. Engem ott arra tanítottak, hogy az elmaradt haszon ugyanolyan kár, mint ha pénzben kifejezhető kár van. Elmaradt haszon az, hogy nem jöttek befektetők vagy csak nagyon kevesen jöttek. Elmaradt haszon az, hogy nem indult meg úgy a forgalom Ukrajna, Oroszország felé, mint ahogy meg kellett volna indulni, és én a károk közé sorolom azt a néhány tíz embert, aki meghalt azon az útvonalon az M3-ason, ahol nem épült meg az autópálya. (Varga Mihály: Még ezért is mi vagyunk felelősek?) És úgy gondolom, az emberi érték a legfontosabb.

Újabb kérdés: nem tudjuk, hogy miért gyorsított gyorsforgalmi program az, ahol az utak átadási határideje nincs korábban, mint az előző kormány által megfogalmazott határidők. Tessék szíves megnézni, összehasonlítani! Erre a három évre vonatkozóan nincsenek korábban a határidők. Az M3-as építésének nincs korábbi határideje, az M7-es felújításának nincs korábbi határideje, csak azon útépítési programok határideje rövidült, ami a következő választási ciklusra vonatkozik. Akkor pedig már új ciklus van, új emberekkel, új feltételekkel és új programokkal.

Nem tudjuk, hogy mi a gyorsforgalmi utak építésének forrása. Amikor azt mondjuk, hogy állami forrás, az Országgyűlésnek nem kell arról dönteni, hogy a költségvetésnek ez a része legyen. Amikor arról van szó, hogy ez hitel, akkor ezt valamiből vissza kell fizetni. Ha valamiből vissza kell fizetni, akkor nyilván ez csak költségvetési pénz lehet. Tehát azt gondolom, hogy erről egyértelműen, őszintén és nyíltan kellene beszélni. És ha vissza kell fizetni, mikor fogjuk visszafizetni? A következő kormány fogja visszafizetni! Egészen biztos az, hogy ez a kormány fogja visszafizetni? Nyilván a visszafizetési kötelezettség a következő kormányra is vonatkozik, ezért igenis ez a téma tartozik a parlamentre költségvetési oldalról is.

És nem tudom, hogy mikor kezdődött el áprilisban az M3-as útépítése, mert én ma reggel elmentem és megnéztem - egy picit késtem is miatta (Varga Mihály: Erre fogod, hogy nem voltál itt. Bravó!) -, és én sehol nem láttam senkit (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem a jó oldalon nézted!), sem tervezőt, sem bemérőt, semmilyen munkát nem láttam sem az egyik oldalon, sem a másik oldalon. Tehát azt gondolom, hogy akkor nincsen útépítés.

Az utolsó gondolat, az utolsó kérdés, hogy kik építik ezt az utat. Nagyon örülök egyébként, hogy Kósa Lajos bejelentette, hogy kik építik, mert ez azt jelenti, hogy az alagútból megyünk kifelé. Számomra csak egy gond van, hogy egy picit Janus-arcú az a megfogalmazás, ami itt elhangzott, mert az egyik oldalon, amikor a multik a GDP-t javítják, amikor a multik közreműködésével nő az export, amikor a multik közreműködésével nő az ipari termelés, akkor a kormány büszke erre a dologra, mert azt mondja, hogy az intézkedéseink hatására nagyon jók vagyunk, mert az intézkedéseink azt hozzák, hogy jók a gazdasági mutatóink.

(12.10)

A másik oldalon, amikor lehet, hogy ugyanaz a multi magyarországi bejegyzettként autópályát akar építeni, akkor ő már nem ugyanaz. Úgy gondolom, hogy ezt egyértelművé kellene tenni.

És akkor az utolsó dolog, amikor azt mondtam, hogy szeretnék valami jót is mondani. Szeretnék valami jót is mondani, mert az elkalandozások után, amikor az M3-as autópálya nyomvonalát valamilyen, általam nem értelmezhető ok miatt mindenféle új irányba terelték, sikerült egy jó kompromisszumot kötni, egy olyan kompromisszumot, amely Szabolcs megyének és Hajdú megyének egyaránt jó. Úgy gondolom, hogy ez egy pozitív dolog. Pozitív dolog az is, hogy az útépítéssel együtt megjelentek - legalábbis tervezési szinten - azok az igények, amelyek Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza esetében nagyon fontosak: hogy megépülnek - legalábbis terv szinten, ez van a tervben - az elkerülő utak, mert ezekben a városokban néha autópálya-forgalom van a főutakon, a kivezető utakon.

Csak azt nem értem, hogy amíg az előző kormány idején folyamatos informálás volt, egyeztettek velünk, emberszámba vettek bennünket, addig most gyakorlatilag egyetlen út van, ahonnan konkrét információt lehet kapni, ez az út pedig a Fidesz országgyűlési képviselője. Ha a minisztériumhoz megyünk, ott azt mondják, hogy nem kompetensek ebben a dologban; ha a tervezőhöz megyünk, ott azt mondják, hogy ők megrendelésre dolgoznak; a Fejlesztési Bankban pedig olyan káosz van, hogy én azt nem is tudom igazán minősíteni. (Varga Mihály közbeszól.)

Én tehát pozitívan szerettem volna lezárni ezt a hozzászólást, és örülök annak, ami pozitívumként megjelenik, de nem örülök annak a módszernek, ahogy ez történik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu