GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársak! Kedves Frakcióvezető Úr! A magyar gazdaság az idei év első negyedévében valóban nagyon jó eredményt ért el, meg kell említeni azonban, hogy némi óvatossággal kell ehhez a jó eredményhez közelítenünk, hiszen a világgazdaság általában fellendülésnek örvend, és ilyen kedvező világgazdasági környezetben sikerült ezt az egyébként valóban rekorddöntő, majdnem 7 százalékos gazdasági növekedést elérnünk.

Az első negyedévben a kelet-ázsiai országok gazdaságának majdnem mindegyike 6-7 százalékkal növekedett; a Magyarország számára sokszor mintául és példázatként szolgáló Írország gazdasági növekedése is 7 százalék körüli, és a világ vezető gazdasági hatalma, az Egyesült Államok gazdasági növekedése is 5 százalék felett volt az első negyedévben.

(14.20)

Számunkra különösen fontos, hogy a közeli és legnagyobb piacunk, az Európai Unió gazdasági növekedése is a vártnál nagyobb volt az év első negyedévében.

Mindenképpen meg kell azonban említeni, hogy tavaly a kormány helyes döntést hozott, amikor az első negyedév végi kedvezőtlen adatok ellenére nem hallgatott azokra, akik újabb Bokros-csomagot, pótköltségvetést kértek; a gazdaság visszafogása, lassítása helyett inkább a gazdaság növekedésének irányába tett lépést. Meglepő, hogy most, amikor a gazdaság jól megy, újra sokaknak megint a visszafogás iránti igény jut az eszébe, újra csomagokat kérnek tőlünk, azt említve föl, hogy a gazdaság túlfűtött, attól tartva, hogy ez hosszú távon nem lesz tartható, és ebből gondok adódhatnak.

Szeretnénk megjegyezni, hogy az államháztartás hiánya - ahogy képviselő úr is utalt erre - az árvíz ellenére is tervszerűen alakul, a folyó fizetési mérleg pedig kifejezetten kedvezőbb a vártnál, 180 millió euróval kedvezőbb az előző év azonos időszakánál. Az infláció is lassul, annak ellenére - ahogy képviselő úr is említette -, hogy az energiahordozók világpiaci ára nem éppen kedvező. S ami nagyon fontos még, ami bizonyítja, hogy a gazdaság nem túlfűtött, hogy a munkaerőpiacon még számos tartalékkal rendelkezünk, tehát a munkaerő-piaci tartalékok sem merültek ki, annak ellenére, hogy rendkívül fontos, hogy a munkanélküliség tovább csökkent és a foglalkoztatás is bővült.

A magyar gazdaság alapvetően nem a hazai fogyasztásnak köszönheti növekedését - bár a fogyasztás bővülési adatai is kedvezőek -, hanem az export növekedésének. Alapvetően az exportra termelő ipar az, amelyik a gazdaság növekedéséhez nagymértékben hozzájárul, illetve a beruházások, nem pedig a fogyasztás.

A kormány úgy ítéli meg, hogy a növekedés nem gátja, akadálya a stabilitásnak, hanem kifejezetten ma gazdasági növekedéssel lehet hosszú távú stabilitást elérni. Ezért kívánjuk a Széchenyi-tervet megvalósítani, amelyik azt is célul tűzi ki, hogy a gazdasági növekedésből származó előnyöket és lehetőségeket az ország lehető legnagyobb részén szétterítsük, nemcsak földrajzi, hanem társadalmi értelemben is. Új munkahelyeket szeretnénk teremteni például, és arra törekszünk, hogy a magasabb gazdasági növekedés által a meglévő munkahelyeknek minél nagyobb hányadát tudjuk biztonságosan megőrizni.

Azt szeretnénk, ha a magyar kis- és középvállalkozások előnyt élveznének a gazdasági növekedésből, s néhány kiemelt területen - mint például a turizmus területén, illetve az otthonteremtés területén - szeretnénk jelentős előrelépést elérni.

Röviden összefoglalva: a Széchenyi-tervnek van egy olyan aspektusa is, hogy azt szeretnénk, ha minden magyar családnak meglenne a saját gazdasági növekedése.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu