DR. SZABÓ ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én magam is hódmezővásárhelyi vagyok, így testközelből figyelhettem az eseményeket, azokat a gyakorlatilag néha tényleg bohózatba illő tragikomikus eseményeket, amelyek oda vezettek, hogy a Belügyminisztérium az önkormányzat feloszlatását javasolja.

Bizton állíthatom, hogy azon kevés képviselők közé tartozom, akik tényleg ismerik is, hogy mi történt itt, a városban. Ismerem a jegyzőkönyveket, azokat az iratokat, okiratokat, amelyek születtek, a Munkaügyi Bíróság ítéleteit, illetve a közigazgatási hivatal állásfoglalásait. Ezek alapján az a véleményem, hogy a közgyűlés feloszlatásának még nincs itt az ideje.

Közülünk kevesen kívánhatják azt jobban, hogy ez az ügy megoldódjon, mint én. Azonban mégis azt kell mondanom, hogy az Alkotmánybíróság határozatának indoklása miatt, miszerint az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet, hogy a parlamentnek a döntési jogával mindaddig nem indokolt élnie, míg a konfliktus kezelésére rendelt más jogi intézmény is rendelkezésre áll, addig ezt a parlament sem teheti meg - a mai napig folyamatban van az az ominózus közigazgatási per, amelyről már sokat beszéltünk, és információim szerint első fokon a közeljövőben várható is ítélet.

(21.00)

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ismertessem önökkel, mi is történt valójában Hódmezővásárhelyen, mi vezetett ennek a helyzetnek a kialakulásához. Talán előzményként annyit megjegyeznék, amit érdemes tudni, hogy a vásárhelyi közgyűlés 25 főből áll a polgármesterrel együtt, amely 25 főből 6 fő számít ellenzékinek a mai parlamenti megoszlás szerint: egy MIÉP-es, egy munkáspárti, három SZDSZ-es és egy szocialista képviselő van a testületben. Ebből egyértelműen levonható, hogy nem politikai ügyről van szó; hat ember képtelen egy polgármestert megbuktatni.

A másik, amit szeretnék elmondani, hogy a város polgármestere azt az elvet vallja, és ezt próbálja érvényesíteni is, hogy a helyi közéletben nincs helye a politikai pártoknak. A fentiek miatt a polgármester és a helyi pártok viszonya kifejezetten fagyos már évek óta, mégsem a pártok színeiben bejutott képviselők, hanem a polgármestert támogató Polgári Szövetség képviselői fordultak a polgármesterhez 1999 januárjában, ha jól emlékszem, tehát még a március 4-i időpont előtt, azzal a kéréssel, hogy magyarázzon meg néhány gyanús ügyet számukra. Azonban ezt a polgármester nem volt hajlandó megtenni, ezért ugyanezek a képviselők fegyelmi eljárást kezdeményeztek. A polgármester ellen három fegyelmi eljárás indult, amelyből kettő már befejeződött; több büntetőfeljelentést tett a képviselő-testület - nem huszat, hanem négyet -, melyekben az ügyészség megállapította a polgármester érintettségét, de néhányat bűncselekmény hiányában elutasított.

A családfakutatás ügyében mentelmi jog kikérését kezdeményezte a legfőbb ügyész, ezt mi is tudjuk, azonban a parlament ezt a kérést elutasította. Annyit szeretnék itt megjegyezni, vita volt róla, hogy ki indítványozta a családfakutatásban az eljárást: az egyik alpolgármester indítványozta, valóban nem a fegyelmi eljárás keretében, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem az önkormányzat nevében.

A közgyűlés tehát eleget tett az alkotmánybírósági határozat második pontjában foglaltaknak, miszerint önkényes akadályozásnak minősül az is, ha a helyi képviselő-testület nem indítja meg azokat az eljárásokat, amelyeket törvény a helyi képviselő-testület és a polgármester közötti konfliktusok megoldására rendel. Miután Hódmezővásárhely közgyűlése megindította és zömében lefolytatta azokat az eljárásokat, amelyek a polgármester törvényszegéseit hivatottak kideríteni, így nem járhatott el önkényesen. Erre utal a határozat harmadik pontja is, amely egyértelműen kimondja: "Nem tekinthető önkényesnek a helyi képviselő-testület működése akkor, ha a helyi önkormányzat zavartalanságának biztosítása érdekében a testület igénybe veszi a konfliktus feloldására rendelt törvényi eszközöket."

1999. március 4-e óta a Hódmezővásárhely megyei jogú város képviselő-testülete által hozott rendeletek, határozatok közül egyetlenegyet sem támadott meg törvényességi ellenőrzési jogkörében a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal, egyet sem semmisített meg a Csongrád Megyei Bíróság, illetve a Csongrád Megyei Munkaügyi Bíróság, és az Alkotmánybíróság sem állapított meg alkotmányellenes működést. Egy határozat ellen emelt kifogást a Közigazgatási Hivatal, amelyet a közgyűlés egyébként határidőn belül ki is javított.

A közgyűlés pozitív hozzáállásával szemben azonban a polgármester folyamatosan a közgyűlés munkájának és az eljárások lefolytatásának megakadályozásán mesterkedett. Csak hogy néhány példát soroljak fel: közgyűlési rendelet ellenére nem volt hajlandó átadni a folyamatban lévő ügyeket az arra kijelölt alpolgármesternek; a közgyűlés határozatának, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi észrevételének és a Csongrád Megyei Bíróság jogerős ítéletének ellenére több esetben erőszakkal feltörte a hivatali dolgozószobáját, természetesen a sajtó jelenlétében; több alkalommal megzavarta a közgyűlés munkáját; hétszer jelentett be elfogultsági kifogást a közgyűlés tagjaiból felálló fegyelmi vizsgálóbizottság tagjai ellen; botrányos magatartása miatt a közgyűlés több alkalommal nem a közgyűlési teremben végezhette munkáját; a polgármester, illetve jogi képviselője szintén botrányos magatartása miatt két alkalommal be kellett rekeszteni a közgyűlést; több mint húsz esetben tértivevénnyel kiküldött meghívó ellenére nem volt hajlandó megjelenni a fegyelmi tárgyalásokon; mind a munkaügyi perekben, mind a tisztség megszüntetése iránti perben, a várható ítélet kihirdetése előtt kettő nappal Csongrád megye valamennyi bírósága és bírója ellen elfogultsági kifogást nyújtott be - valószínűleg ez nem minősül akkor időhúzásnak.

Mindezen cselekedetei egyértelműen bizonyítják, hogy a képviselő-testület törekvése ellenére lehetetlen volt befejezni az egyik fegyelmi tárgyalást, illetve a tisztség megszüntetése iránti pert. Itt elmondanám, hogy e miatt az elfogultsági kifogás miatt halasztódott az ítélethirdetés, és kizárólag az ítélethirdetés, szeptemberi vagy októberi időpontra, most pontosan nem tudom; egyébként május 25-én vagy 26-án lezárult volna az ügy.

Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása egyértelműen kimondja, hogy amennyiben a polgármester maga is bizonyíthatóan és tevőlegesen közrehat abban, hogy a helyi képviselő-testület ésszerű határidőben nem tudja lezárni az eljárást, úgy ez az eljárás olyan elhúzódásának számít, amelyért a helyi képviselő-testület nem tehető felelőssé. Az eljárás lezárását akadályozó polgármester által elkövetett halogató taktika következményeit nem lehet a helyi képviselő-testületre hárítani.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A H/2969. számú országgyűlési határozati javaslatot, illetve annak indoklását ezek miatt meglehetősen egyoldalúnak tartom és hiányosnak is, sőt több, a valóságnak nem megfelelő állítást is tartalmaz, amit már egyébként itt az előttem felszólalók is említettek. Én is szeretnék egy-két mondatot idézni abból az alpolgármesterek által aláírott és a bizottságokhoz eljuttatott irományból, amelyet már ismertettek.

Az tény, hogy a polgármesterrel szemben a képviselő-testület három alkalommal rendelt el fegyelmi eljárást, és mind a három alkalommal megkísérelte az eljárás lefolytatását. Két esetben azokat lezárta, és fegyelmi büntetést is kiszabott. Az is megfelel a valóságnak, hogy 1999. március 4-én a közgyűlés közpénzek magáncélra történő felhasználása miatt fegyelmi eljárást rendelt el a polgármester ellen, és ugyanezen a napon a polgármestert fegyelmi határozat kihirdetéséig a munkavégzés alól felfüggesztette. Megfelel a valóságnak az is, hogy 1999. május 6-án újabb fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen, és ismét felfüggesztette. Nem igaz azonban az az állítás, hogy ennek a fegyelmi eljárásnak a lényege csupán a zártörés és a képviselő-testület tagjaira sértő kijelentések voltak.

A fegyelmi eljárás vizsgálati témái a következők voltak: 1 milliárd forint pénztartalék eltitkolása a képviselő-testület elől; 250 millió forint engedély nélküli beruházási szerződés aláírása; a képviselő-testület döntése ellenére lényegesen magasabb munkabér elszámoltatása a polgármester részére; a város főterének közgyűlési jóváhagyás nélküli bérbeadása; bankgarancia biztosításának elmulasztása, melynek következtében 250 millió forint pályázati pénzt vesztett az önkormányzat; az 1999. évi költségvetés adatainak meghamisítása; önkormányzati személyi és pénzforrások felhasználása a polgármester családfájának kutatására; jogosulatlan, az országgyűlési feladatainak ellátásához a város anyagi forrásainak felhasználása; a város vegyes tulajdonában lévő Zsigmondy Béla Rt.-től jogosulatlanul felvett 625 ezer forint autóbérleti díj fiktív számlával történő elszámolása.

A polgármester a fegyelmi eljárások során 7 alkalommal jelentett be elfogultsági kifogást a fegyelmi bizottság tagjai ellen, 22 esetben pedig tértivevénnyel kiküldött meghívó ellenére sem volt hajlandó megjelenni a meghallgatáson, holott az Alkotmánybíróság határozata kimondja azt is, hogy a polgármesternek is elő kell segíteni a konfliktusok mielőbbi rendezését. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Köszönöm a szót, akkor majd később próbálom két percben ezt kiegészíteni. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu