VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem volt könnyű helyzetben, hiszen ez egy olyan kérdés, amire az elmúlt időszakban már többször is válaszoltunk. Részben tegnap miniszterelnök úr válaszolt erre a felvetésre, részben ön olvashatta - ha elolvasta - azt az anyagot, amit tájékoztatóként az Országgyűlés őszi ülésszaka elé a kormány nyújtott. Másrészt pedig nem volt könnyű helyzetben, mert ezt az interpellációt 1999. május 13-án adta be, és nyilván a frakciója számára sem volt olyan fontos az interpellációja, hogy ezt elmondhassa időben, hiszen ezt időről időre elhalasztották, hátrébb tették. Azt gondolom, a címre adott kérdésre már meg is válaszolt az idő, ennek ellenére elmondta az interpellációját, és azért szeretnék néhány dolgot rá válaszolni.

Egyrészt azt gondolom, hogy a családi pótlék összege, a családi pótlék folyósítása a családtámogatásnak és a gyermektámogatásnak csak az egyik eleme. A kormány a családok támogatására irányuló intézkedéseit egy csomagban kezeli, és való igaz, hogy a családi támogatási formák skálájában a hozzájutási rendszerben történtek változtatások, de ezek a gyermek- és családtámogatások körét bővítették, méghozzá jelentősebb mértékben. Egyszerre akarjuk érvényesíteni azt az elvet, hogy a támogatások döntő többsége alanyi jogon járjon, tehát mindenkihez eljusson, másfelől a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet szánunk a munkára való ösztönzésnek. A miniszterelnök úr erről tegnap bővebben beszélt, és ez különösebb indoklást nem is igényel. (Bauer Tamás: Dehogynem!)

Engedje meg, hogy ennek a két szempontnak az együttes szem előtt tartásával néhány dolgot felidézzek az ön számára. 1999. január 1-jétől ismét alanyi jogon jár a korábban jövedelemhez kötött családi pótlék, gyes és gyed. Ezt épp a Bokros-csomag korlátozta 1995-ben. A gyes, gyed és anyasági támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének emelésével összefüggésben automatikusan emelkedik. 1999. január 1-jétől ismét bevezetésre került a Bokros-csomag által megszüntetett, személyi jövedelemadóból leírható adókedvezmény, amely 1999-ben körülbelül 36 milliárd forintot tett ki, ennyi pénzt hagyott a családok pénztárcájában. 2000-ben ez a kedvezménytípus a munkára való ösztönzés erősítése érdekében 30 százalékkal emelkedett - a kihatása több mint 50 milliárd forint -, jövőre pedig tovább fog emelkedni.

(15.50)

2000. január 1-jétől visszaállításra került a keresetarányos, a kereset 70 százalékában meghatározott gyermekgondozási díj, amely azon családok gyermekvállalását kívánja ösztönözni, amelyekben a szülő munkából való kiválása jelentősebb jövedelemcsökkenéssel jár. Ez az ellátási forma előzetes biztosítási időhöz kötött, a gyermek kétéves koráig vehető igénybe, maximum a mindenkori minimálbér kétszerese. Erre a támogatásra a központi költségvetés 2000-ben 36 milliárd forintot szán.

Ezen túlmenően a központi költségvetés finanszírozza - annak érdekében, hogy a gyed időszaka a nyugdíj megállapításánál a szolgálati idő szempontjából figyelembe vehető legyen - az e juttatás utáni 22 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot is, amely csak ebben az esztendőben 8 milliárd forintot jelent.

2000-től új elem a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, új elem a rászoruló családok számára a beiskolázási támogatás és így tovább.

Azt gondolom tehát, tisztelt képviselő asszony, hogy az ön állításával szemben a családtámogatások rendszere lényegesen bővült. Igen, új elem, hogy a munkára való ösztönzés is megjelenik ezekben a támogatásokban, de azt gondolom, hogy egy kormánynak ezt a lehetőséget és ezt a jogot támogatni kell. A lehetősége mindenkinek megvan ahhoz, hogy ilyen támogatási formán keresztül ellátáshoz jusson, a jövőben pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezt kívánjuk bővíteni.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu