DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Keller Képviselő Úr! Nincs abban semmi rendellenes, sőt egészen beleillik a parlament légkörébe és egész filozófiájába, hogy képviselőknek és képviselőcsoportoknak a véleménye nem mindig azonos. Pontosan azért vagyunk itt, hogy ezeket kimunkáljuk. Nem úgy jövünk el ebbe az Országgyűlésbe, hogy otthon megalakítottuk a programot és valaki megírta vagy magunk megírtuk a beszédet és egyeztettük, és ahhoz diszciplinát módon ragaszkodunk. Nem, ebbe az Országgyűlésbe alkotni jöttünk, és az történik olyankor is, amikor a koalíció egyik vagy másik tagjának a nézete különbözik. Ez nem olyasmi, amire jó szerencsét tetszik kívánni. De jó, ha jó szerencsét tetszik kívánni, meg is fogjuk csinálni, mert ez a dolgok rendje.

Azt szeretném még hozzátenni az előbb Bauer Tamás képviselő úr részéről elhangzottakhoz, hogy a gazdagok gazdagabbak és a szegények szegényebbek. Az a látszat, képviselő úr, mintha ez azért történne, mert a törvényhozás nem egészen úgy végzi a dolgát, hogy ezt a feszültséget feloldja. Persze a törvényhozásnak ez egyik feladata lehet és feladata is, azonban a gyökerek mégiscsak másutt vannak. Nem a törvényhozás kificamodásában, hanem ott, ahol a rendszerváltás után a tulajdonmegoszlás és a privatizálás olyan oligarchiákat hozott létre, amelyeknél jelentős vagyon gyülemlett össze, amelyekből jelentős jövedelem jön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a szegényeknek pedig ez nincs. Tehát a szakadék onnan származik.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu