DR. BUZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági véleményeket hallva, illetőleg az államtitkár úr részéről az előterjesztést, előttünk van az gázközművagyon rendezéséről szóló törvényjavaslat egyik oldalról, és éppen az utolsó szocialista párti képviselőtársunk felszólalásában említette ezt a bizonyos vidékjárást. Én talán példa nélkülinek tartom, jó értelemben példa nélkülinek tartom azt a helyzetet, hogy miközben elkezdjük e törvény tárgyalását, addig az országban nagyon sok település - közmegelégedésre - már a számláján tudhatja azt a pénzösszeget, amely hosszú évek óta megilleti őket.

Én azt gondolom, egy olyan törvényjavaslatot kezdünk tárgyalni - ez is többször elhangzott -, amely egy közel tíz esztendős időszakot próbál meg lezárni; egyrészt az önkormányzatokkal szembeni méltánytalan tíz esztendőt próbálja meg lezárni, másrészt pedig egy igen kényes jogi helyzetet is rendezni kíván.

(16.10)

Megítélésünk szerint az Országgyűlés, a parlament rendezni tudja véglegesen a magyar állam kötelezettségét az önkormányzatok gázközművagyonnal összefüggő igényei összegének megállapítására és a juttatás haladéktalan kifizetésére. Mint önök előtt is ismert, az Alkotmánybíróság '98. szeptemberben hozta meg a döntését, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzatoknak joguk van az önkormányzati törvényben odaígért gázközművagyon-juttatás meghiúsulása ellenére is arra, hogy legalább az elmaradt járandóságok értékét megkapják. Az Alkotmánybíróság pedig kétfajta megoldást javasolt az Országgyűlésnek. Az egyik szerint törvénynek kell megállapítani az önkormányzati juttatások mértékét, másrészt pedig lehetőséget biztosított volna arra, hogy az önkormányzatok egyedi módon, bírói igényérvényesítéssel juthassanak a pénzükhöz.

Tisztelt Országgyűlés! A megtárgyalandó törvényjavaslat az előző megoldást választotta, és azt gondoljuk a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről, hogy ez a helyes megoldás, hiszen a nagyszámú és azonos jogi alapon nyugvó igények megalapozott számítások, szakértői vélemények alapján, az érintettekkel egyeztetett és átlátható módon, egységes elvek szerint kerülnek számszerűsítésre. Lényegesnek tartom azt is, hogy a törvény általi juttatás nem igényli a jogalkalmazó szervek egyedi és hosszadalmas eljárását, és ez a jogosultaknak és az államnak is olcsóbb.

A törvény elfogadásával az önkormányzatok rövid időn belül teljes járandóságukhoz hozzájuthatnak, a kifizetések fedezetét pedig a költségvetés biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt az államtitkár úr részéről elhangzott már és képviselőtársaim is felemlítették, mégis engedjék meg, hogy néhány mondatban a jelenlegi jogi helyzet kiindulópontjait és azokat a pontokat, amelyek igazán a nehézséget okozzák, ismertessem.

Az önkormányzati törvény még 1990-ben előírta, hogy az önkormányzatok tulajdonába kell adni a lakossági célt szolgáló belterületi gázközművagyont. A jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az önkormányzatokat a közszolgáltatások szervezésében és nyújtásában ezzel a vagyonjuttatással segítse. A törvény a vagyonátadást vagyonátadó bizottságok útján szándékolta lebonyolítani, erre azonban nem kerülhetett sor teljes egészében, mert a gázszolgáltató állami vállalatok '93-ban részvénytársasággá alakultak, s vagyonuk része lett az önkormányzatoknak ígért gázközművagyon is.

Ezt követően 1993-ban született meg az energiatörvény, a '93. évi LXXXII. számú törvény, amely ugyancsak vagyonjuttatásban részesítette az önkormányzatokat, de más jogcímen, mert a jogosultságot az önkormányzati vagy lakossági forrásokból megépült belterületi vagy külterületi gázvezetékek után mondta ki. Ez a törvény ugyan azóta hatályon kívül helyezésre került, de ez nem érintheti a jogosultak igényét. És eljött 1995, amikor az önkormányzati törvény kiegészült egy olyan rendelkezéssel, amely szerint a természetben már nem juttatható vagyon helyett az önkormányzatok a gázszolgáltatók részvényeiből 40 százaléknyi részvényjuttatásra jogosultak.

Az említett törvényekben a jogalkotó következetlen volt, többek között azért is, mert a kétfajta jogcímen járó juttatás részben fedte egymást, másrészt a fogalmak pontos definíciójának hiánya a jogalkalmazást nehézségek elé állította. Még tovább nehezítette a helyzetet az, hogy a gázszolgáltató társaságok állami tulajdonú részesedését privatizálták.

Az Alkotmánybíróság döntésében kifejtette, hogy a 40 százalékos részvényjuttatási szabály nem volt alkalmas az önkormányzati igények maradéktalan kielégítésére, mert azt a jogalkotó elmulasztotta megfelelő számításokkal alátámasztani, s így nem nyert igazolást, hogy az önkormányzatok várománya teljes egészében kielégítést nyert-e. Azt hiszem, az ebből származó közhangulatot nemcsak az önkormányzatok mint jogi személyek körében, hanem az ott lakók körében is mindannyian érzékeltük, hiszen nagyon sokan dolgozunk a parlamenti képviselői mandátumunk mellett helyi önkormányzatokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az elmúlt időszak tévedéseit ez a törvényjavaslat kiküszöböli, s most egy olyan részletes vagyonfelmérés és megalapozott számítások alapján nevesített törvényi juttatást fogadhatunk el, amely alkalmas lehet az alábbiakra. Egyrészt végrehajtja az önkormányzati törvény szerinti ígéretet, másrészt a '93. évi LXXXII. törvényből származó igényeket is kielégíti, továbbá mindezen összegből és vagyonhányadból levonja azt a részt, amelyet az állam már korábban a részvényjuttatások formájában teljesített. A járandóságok megállapításánál az önkormányzatoknak azt a vagyoni hátrányát is szeretné a javaslat kiküszöbölni, ami az állami kötelezettségek teljesítésének részbeni elmulasztása, illetve késedelme folytán érte őket.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Eddig gyakorlatilag a rövid történet és maga a probléma, amelyet meg kellett oldania a törvény előterjesztőjének, a törvény előkészítőjének.

Engedjék meg, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében néhány gondolatot e törvény kapcsán megosszak önökkel. Mi úgy ítéljük meg, hogy a törvény megalkotása nemcsak az önkormányzatok jogos várakozása miatt szükséges, hanem amiatt is, mert a további halogatás vagy az egyedi igényérvényesítések időigénye a költségvetésre aránytalan többletterhet róna, s a késedelem jogkövetkezményei mindenképpen az államot terhelnék; továbbá ezen túlmenően azt a fajta bizonytalanságot és bizalmatlanságot növelné a mindenkori kormányokkal, a mindenkori parlamenttel szemben az önkormányzatok részéről, aminek részesei voltunk mindannyian az elmúlt jó néhány esztendőben. A parlamenti frakciónk, összegezve a helyi önkormányzatok álláspontját, arra az álláspontra helyezkedett, hogy az előző kormányzat képtelen volt választ adni a gázközművagyon alkotmányos alapon nyugvó rendezésére. Nem vitatom, hogy erre történt kísérlet, ezt nem vitatjuk, viszont a megoldást az asztalra tenni képtelen volt.

A törvényjavaslat támogatásával természetesen nemcsak arra törekszünk és törekedtünk, hogy a helyi önkormányzatok hozzájuthassanak jogos igényeikhez, hanem arra is, hogy mindezt - szemben a korábbi koalíció döntéseivel - az alkotmánnyal összhangban tegyük meg. Álláspontunk szerint nemhogy nem volt méltányos, miképpen az Alkotmánybíróság döntése fogalmaz, hanem egész egyszerűen törvénytelen volt, mikor az állam úgy döntött az önkormányzatokat megillető juttatásokról, hogy nem rendezte annak megvalósítható végrehajtását. Ellehetetlenítette a végrehajtást azzal is, hogy a szóban forgó vagyon a társaság vagyonába került. Ehhez képest persze arra még jelzőt is találni, hogy miközben a döntéshozók tisztában voltak az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségeik teljesítési igényével, ettől függetlenül szemrebbenés nélkül levezényelték a gázszolgáltató vállalatok privatizációját.

Támogatjuk a törvényjavaslatot továbbá azért is, mert a jogos igények kielégítése gyorsan, mégis megalapozottan és átláthatóan történhet meg. Szeretnénk hangsúlyozni azt is, hogy külön törvényjavaslat alapján a polgári kormány az előző koalíció rossz és alkotmányellenes döntésének a mai napig tartó jogkövetkezményeit is vállalta, amikor tételesen meghatározta az egyes önkormányzatokat megillető vagyon nagyságrendjét. A szabályozás ilyen módjával és az igényeknek közvetlenül az állam részéről történő felmérésével és kielégítésével érzékeltetni szeretnénk mind az önkormányzatok irányában, mind pedig az ott élő polgárok felé, hogy a kormány szakított az előző koalíció időhúzásos taktikájával. Meg kell hogy jegyezzük, megértjük az ellenzéki pártok aggodalmát a tekintetben, hogy a vagyoni igények kielégítését ne használjuk fel politikai csatározásokra. Mégis szükséges azonban elmondani, hogy a kormány ezzel a lépésével a leghatározottabban elutasít minden olyan önkormányzati igényrendezést, amely jellemző volt az előző koalíció működésére. Itt elegendő utalni a belterületi földingatlanok ügyében kirobbant, visszaélésekkel terhes Tocsik-ügyre, illetve jelen esetünkben az önkormányzatok pontos igényeinek felmérését nélkülöző, felettük és helyettük hozott privatizációs döntésre.

Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitásáról nem elégséges csak az állami finanszírozás keretein belül vitát folytatni, hanem az önkormányzatok felé mindenekelőtt egy tisztességes vagyonelszámolásnak és vagyonjuttatásnak van helye, és természetesen az átadott vagyonnal történő, helyi érdekeket figyelembe vevő helyes és optimális gazdálkodás az ott élők dolga kell hogy legyen. A törvényjavaslat támogatásával a települések jelentős többsége visszakapja mindazt a pénzt, amelyet a saját polgárai komfortérzetük javítására fordítottak, és amely pénzt, továbbá a létrehozott vagyonnal való gazdálkodás lehetőségét az előző kormány tőlük elvette. Ez az összeg pedig nem kevesebb, mint 61 milliárd forint. Helyesnek tartjuk ezért a kormánynak azon intézkedését is, amely lehetővé tette, s erről is szó volt már, hogy a kisebb pénzigénnyel fellépő önkormányzatok a kormánnyal kötött megállapodás alapján haladéktalanul hozzájuthassanak a pénzükhöz. Ebben a tekintetben tehát nemcsak a végleges, alkotmányos és törvényes rendezést támogatjuk, hanem az "aki gyorsan ad, kétszer ad" elvének gyakorlati megvalósítását is.

(16.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! A vagyonfelmérés és vagyonértékelés során minden érdekelttel, az önkormányzatokkal, a szolgáltatókkal és az állami szervekkel többszörös egyeztetés folyt. A törvényi járandóságok kiszámítása és az annak alapjául szolgáló dokumentáció több ezer oldalt tesz ki.

Törvényértelmezési nehézségek esetén mindig az önkormányzatok számára kedvezőbb megoldást tartalmazza a javaslat. Mivel a vagyonfelmérési és -értékelési módszertan, továbbá a juttatások mai értékre történő átszámítása egységes elvek szerint, a jogosultakkal egyeztetve és ismertetve történt, úgy gondolom, helyesen dönthetünk akkor, ha összegszerűen is megállapítjuk a törvény mellékletében az őket megillető járandóságokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazatukkal és a törvény mihamarabbi megalkotásával segítsék elő a mintegy 61 milliárd forint igazságos szétosztását a magyar önkormányzatok között. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nevében pedig azt kívánom a helyi közösségeknek, hogy az átadott pénzt a polgárokkal közösen hozott döntéseik alapján használják fel.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu