DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A MIÉP képviselőcsoportja elismeri a most előterjesztett törvényjavaslatnak azt a hatását, hogy elfogadása esetén a bírósági végrehajtás szabályai szigorúbbá és jelentős mértékben hatékonyabbá válnának. Ennek szükségességét nem vitatjuk, mivel a bírósági ítéletek vagy egyéb végrehajtható okiratok nagyon jelentős része nem kerül végrehajtásra.

A szűkre szabott hozzászólási időkeret miatt nem látok lehetőséget a törvényjavaslat azon elemeinek a méltatására, amelyek a bírósági végrehajtás hatékonyságát célozzák erősíteni. Hordoz ugyanis ez a törvényjavaslat a tartalmában egy olyan koncepcionális félresiklást, amely káros irányba tereli a bírósági végrehajtás egész rendszerét. Most tehát inkább erre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét.

Az előterjesztés a bírósági végrehajtás területén olyan cégszerűen működő, profitorientált társas vállalkozásoknak nyit működési lehetőséget, amelyek a későbbiek során eltorzíthatják az igazságszolgáltatás társadalmi rendeltetését. Az előterjesztés 131. §-a jelentősen kibővíti azoknak a résztvevőknek a körét, amelyek vagy akik végrehajtói irodát alapíthatnak.

A MIÉP-frakciónak semmiféle problémája nem volt ez idáig azzal a lehetőséggel, hogy a bírósági végrehajtók egymással társulva végrehajtói irodát alapíthassanak. Erre a jelenleg hatályos törvény lehetőséget biztosít oly módon, hogy kizárólag bírósági végrehajtók lehetnek tagjai ilyen irodának.

A törvénytervezet azonban ezt a jogosulti kört indokolatlanul tágítani javasolja. A tervezet szerint a jövőben lehetősége lenne gazdasági társaságoknak, például magánnyomozó irodáknak, pénzbehajtással is foglalkozó őrző-védő cégeknek, egyéb hátsó szándékú tőkebefektetőknek, valamint külföldi állampolgároknak arra, hogy Magyarországon végrehajtói iroda tagjai lehessenek. Nem lehetnének ugyan többségi részesedés birtokosai, de jelenlétükkel, pénzükkel és társtulajdonosi ráhatásukkal kedvezőtlen irányba befolyásolhatnák a bírósági ítéletek végrehajtásának aktusait.

A Magyar Igazság és Élet Pártja nem tud azonosulni ezeknek a szituációknak a megteremthetőségével. Véleményünk szerint a végrehajtó irodák létesítésére vonatkozó jelenlegi szabályozás megfelel az igazságszolgáltatáshoz fűzött társadalmi elvárásoknak, noha javítani lehet azon. Eszerint végrehajtó csak végrehajtóval vagy végrehajtókkal közösen hozhat létre végrehajtó irodát, a kamara egyetértésével és a megyei, fővárosi bíróság elnökének az engedélyével.

A MIÉP-frakció nem vitatja annak a tényét, hogy egy végrehajtó iroda a működése során rákényszerülhet olyan munkatársak - például gépíró, irattáros, adminisztrátor s a többi - közreműködésére, akik a jelenleg hatályos törvény szerint nem minősülnek bírósági végrehajtónak. Ezek a munkatársak azonban nem is tagjai a végrehajtó irodának, hanem alkalmazottai vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzik a munkát.

Széles körben elterjedt az a tévhiedelem, miszerint a bírósági végrehajtó magánvállalkozó lenne. Sajnos néha a jogász kollégák szájából is kicsúszik ez a pontatlan meghatározás. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a végrehajtó nem vállalkozó. A bírósági végrehajtó hivatalos személy. A Btk. 137. § i) pontjában az önálló bírósági végrehajtó szerepel a hivatalos személyek felsorolásában. Tevékenysége során a végrehajtót a hivatalos személyekre vonatkozó védelem illeti meg, és ha a végrehajtó valamilyen formában a hatáskörével visszaél, akkor a hivatali bűncselekmények valamelyikével vádolja meg őt az ügyész. A végrehajtói kar tevékenysége az igazságügy-miniszter felügyelete alatt áll, és egyes konkrét ügyekben a bíróságok is felügyelik az egyes tevékenységeit. Különböző egyéni vállalkozók - mint például üveges, asztalos, bádogos s a többi - nincsenek felsorolva a törvényben hivatalos személyként. Az igazságügy-miniszter sem felügyeli a tevékenységüket, mivel munkájuk nem képezi részét az igazságszolgáltatásnak.

A félreértések forrását véleményem szerint az okozza, hogy a végrehajtók más hivatalos személyhez - például rendőr - vagy más közalkalmazotthoz - például postás, szociális gondozó, iskolaigazgató, utcaseprő s a többi - képest nem kapnak kézhez havonta meghatározott összegű fizetést. A bírósági végrehajtók javadalmazási rendszere egy teljesítményarányos, a jogszabályok által százalékosan meghatározott teljesítménybéres rendszer. Az államnak szerintünk joga van ilyesmit kikalkulálni annak érdekében, hogy igazságszolgáltatásának a döntéseit a végrehajtói kar jogszerűen, a törvényesség keretein belül mozogva, de egyúttal serénységre és eredményességre törekedve végrehajtsa.

A bírósági végrehajtót a javadalmazási rendszere nem teszi magánvállalkozóvá, mivel az a tevékenység, amit végez, az igazságszolgáltatás befejező részét képezi. Az igazságszolgáltatás tevékenysége pedig állami feladat, és nem az üzleti vállalkozások terepe. Ezért végzik a bírósági végrehajtók hivatalos személyként a munkájukat, nem pedig magánvállalkozóként.

(19.10)

A törvényjavaslat tartalmát tekintve vizsgálatra érdemes az a kérdés, hogy milyen jellegű vállalkozások vélhetnek üzleti lehetőséget abban, hogy tagi minőségben betársuljanak egy végrehajtói irodába. Ezen vállalkozások három, pontosan körülhatárolható csoportra oszthatóak: magánnyomozó irodák, pénzbehajtással is foglalkozó őrző-védő cégek és egyéb tőkebefektetők. Vegyük ezeket sorra!

A magánnyomozó irodák: ennél a betársulásra törekedő típusnál azt kell látni, hogy a bírósági végrehajtó is rendelkezik azokkal az ismertetőjegyekkel, amelyek a nyomozati tevékenységet jellemzik. A végrehajtónak joga és kötelessége keresni, kutatni, nyomozni és utánajárni a végrehajtást szenvedő vagyona iránt. Ezt a fajta felderítő tevékenységet más szervek által segítve a végrehajtó sokkal szélesebb és a törvény által feljogosított körben jogosult végezni, mint egy magánnyomozó iroda. Ha egy magánnyomozó iroda egy végrehajtó irodába betársul, és üzlettársként befolyásolja a bírósági végrehajtó tevékenységét, akkor tulajdonképpen a bírósági végrehajtó mögé bújva kiszélesítheti a nyomozati jogkörét. Az igazságszolgáltatás állami jellegének megőrzéséhez fűzött érdek azonban nem teszi indokolttá az ilyen jellegű üzleti összefonódások megteremtésének a lehetőségét. A különböző állami nyomozati szervek, rendőrség, ügyészségi nyomozóhivatal, APEH, VPOP s a többi nyomozói szintén nem alkalmaznak magánnyomozókat, hogy helyettük az nyomozzon. Más dolog a titkosszolgálati tevékenység, ahol van lehetőség fedőcégek létrehozására, de az igazságszolgáltatás aktusai és céljai ilyen mértékű titkosságot nem igényelnek. Nem indokolt tehát a magánnyomozó irodák beengedése a végrehajtó irodákba.

A másik ilyen kör a pénzbehajtással is foglalkozó őrző-védő cégek köre. Ennél a bírósági végrehajtásba betársulni törekedő típusnál azt kell szem előtt tartani, hogy bizonyos ügytípusokban törvényesen eljárva a végrehajtó maga is pénzbehajtó. Ha egy ilyen behajtó kft. betársul egy végrehajtó irodába, akkor a végrehajtók mögé bújva, azt befolyásolva állami eljárás színezetét tudja megszerezni üzleti tevékenységéhez.

A bírósági végrehajtónak jogszerű eljárása során nincs szüksége verőemberek segítségére. Bizonyos esetekben védelemre szüksége lehet. Az államnak azonban saját erőszakszerveivel kell megvédenie jogszerűen eljáró közegeit, és nem őrző-védő cégekkel. A végrehajtó bizonyos eljárási cselekmények foganatosítása során jogosult is igénybe venni a rendőrség közreműködését. Erre tekintettel annak sincs indoka, hogy a végrehajtó őrző-védő cégekkel összetársuljon.

Nézzük az egyéb tőkebefektetők körét! A végrehajtó irodába szakmaidegenként betársulni szándékozó magánszemélyek vagy gazdasági társaságok esetében a következőkre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. Az igazságszolgáltatás eljárásának egyes szakaszai nem tekinthetőek a tőkebefektetés terepének. Kétségtelen, hogy egyes tőketulajdonosok láthatnak üzleti lehetőséget a bírósági végrehajtásban, és szeretnék kialakítani az igazságszolgáltatás piacát. A végrehajtók azonban általában rendelkeznek a munkájuk végzéséhez szükséges felszereltséggel és infrastruktúrával. Persze, folyamatosan szükséges pótolgatni a felszerelést, hiszen lehet, hogy venni kell egy új számítógépet, irodabútort, esetleg ki kell cserélni a gépkocsit. A végrehajtók ez idáig erről általában képesek voltak gondoskodni. A végrehajtók infrastruktúrája nem fényűző ugyan, de nem is tőkeszegény. Ha valami esetleg elromlott az irodában, tehát csöpögött a csap vagy kiégett egy villanykörte, takarékos gazdálkodás mellett volt arra fedezet, hogy ezek a javítgatások vagy pótlások megtörténjenek. Aki azonban tőkebefektetői céllal akar egy végrehajtói irodába betársulni, az nem irodát akar festeni vagy egy korszerűbb asztali lámpát apportálni a bírósági végrehajtó asztalára.

A tőkebefektető alapvetően piacot akar vásárolni. A végrehajtó háta mögé akar bújni, és a végrehajtót eljárási cselekményei során a pénzével befolyásolni. Az árverésektől kezdve a különböző iparjogvédelmi jogokra folytatott végrehajtásokig széles az a kör, ahol nagy haszonra lehet szert tenni apróbb szabálytalanságokkal vagy akár a szabályokat formálisan betartva is. A MIÉP-frakció erre tekintettel ellenzi a bírósági végrehajtás piacosítását, mivel az államnak a saját ítéleteit állami minőségét megőrizve, saját szervei által kell végrehajtania. Szakmaidegen és üzleti érdekű személyek számára nem szabad befolyásolási lehetőséget teremteni, mivel azoktól sem megfelelő szakmai hozzáértés, sem az igazságszolgáltatás tisztakezűségéhez fűzött állami igény nem várható el.

A Magyar Igazság és Élet Pártja frakciója számára elfogadhatatlan az előterjesztésnek az a rendelkezése is, hogy külföldi állampolgár tagja lehessen végrehajtó irodának viszonosság esetén. Ilyen jellegű viszonossági gyakorlat kialakítására nem szabadna törekedni. Álláspontunk szerint csak megfelelő végzettséggel és belföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár lehet végrehajtó iroda tagja. Az igazságszolgáltatás egyes aktusaihoz fűzött állami elvárások nehezebben érvényesíthetőek külföldi állandó lakhellyel rendelkező, szakmaidegen külföldi állampolgárral szemben. A törvényjavaslat ezen gondolata mögött tulajdonképpen nem áll tényleges állami igény vagy szükségszerűség. Nem küszködik az állam olyan mértékű szakemberhiánnyal a bírósági végrehajtás területén, hogy ítéletei végrehajtásához külföldről kelljen segítséget igénybe vennie. Magyarország államszervezete képes végrehajtani saját ítéleteit önerőre támaszkodva is, ha az megfelelően van szabályozva, és nem a mostani hatékonysággal működnek majd a végrehajtók. Ezen a hatékonyságon nem a külföldi állampolgárok tudnak majd változtatni. Azokat a sajnálatos és nem túlságosan dicsőséges végrehajtási cselekményeket, amelyek egy bírósági végrehajtó munkáját kísérik, egyébként is célszerű az állam diszkrét belső ügyei közé sorolni.

A végrehajtói kar szakmai fejlődése egyébként biztosított. Jogászok is látnak ebben a munkában lehetőséget, és egyre több jogász választja ezt a hivatást. Aki ezt a pályát szorgalmasan műveli, az nem is keres rosszul, bár kétségtelenül nagy megterheléssel jár ezen a területen a munka. Az egyetemekről kikerülő jogászok közül az állam biztosítani tudja a végrehajtói kar folyamatos pótlását külföldi segítség nélkül is, és ellenezzük, hogy külföldiek - vajon kik? - belelássanak a magyar állampolgárok legbelsőbb ügyeibe.

Végrehajtó irodát véleményünk szerint csak érdemi munkát végző bírósági végrehajtóknak szabad alapítani és üzemeltetni, és onnan mindenféle külső üzleti befolyást szigorúan ki kell tiltani. A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja a fentiek miatt ebben a formában nem tudja támogatni a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu