DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A Földművelésügyi Minisztérium 100 százalékos tulajdonában lévő agrárinnovációs közhasznú társaság az Agrár-Európa Tanácsirodával egy tanulmányt készíttetett a holland mezőgazdasági termelők magyarországi letelepedésének elősegítésére. A hollandok magyarországi vonzódása érthető, hiszen a holland agrárgazdaság egésze problémákkal küszködik, és minden ötödik farmer tervezi, hogy külföldre települjön át. A Földművelésügyi Minisztérium hatáskörében elkészült javaslat tartalmazza, hogy Magyarország aktívan segítse elő a nyugat-európai, elsősorban a holland gazdák letelepedését.

Miniszter Úr! Kérdezem, hogy hasonló tervei vannak-e azzal az 1 millió 800 ezer főnyi magyar földtulajdonosi népességgel is, amelynek a 87 százaléka a kisgazda ihletésű kárpótlás és vagyonnevesítés után sem rendelkezik nagyobb földterülettel, mint a rendszerváltozás előtti tsz-ek és állami gazdaságok idején, a sanyarú pénzügyi feltételekről nem is beszélve.

KSH-évkönyvek alapján kigyűjtöttem, hogy a magyar agrár-felsőoktatási intézményekben 1960-1999 között 73 524 fő állattenyésztési, növénytermesztési és általános mezőgazdasági mérnök végzett. Ezeknek az agrármérnököknek most alig 50 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, többségük egy-két hektáros földjét műveli, kellő eszköz és állami támogatás nélkül. Több ezer főre tehető a munkanélküli mezőgazdasági mérnökök száma. Az elmúlt évtizedekben végzett mérnökök azon tömegének, akik most szaktudások révén aktívan dolgozhatnának az agráriumban... - 30-40 százalékuk kényszerből átképeztette magát. Milyen jólesne most nekik, ha az agrártárca számítana munkájukra, legalább annyira, mint a holland telepesekére vagy a tulipános tervezetet kidolgozó tanácsadói iroda (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) közpénzeket felemésztő tevékenységére.

Miniszter Úr! (Az elnök ismét csenget.) A magyar paraszttal és a magyar agrármérnökkel milyen tervei vannak? (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu