LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei nyáron sokan tapasztalhatták a korábban olcsó asztali borok árának ugrásszerű megnövekedését. Például július utolsó hetében a még csak 300 forintba kerülő, kétliteres palackban árult fehér bor két hét múlva már 470 forintba került. A júliusban még 17 forintért mért vörösbor decije augusztus közepéig 30 forintra ugrott a borozókban. A kereskedők részéről a 60-70 százalékos drágulást megmagyarázó indok az augusztus elsejétől hatályba lépett új jövedéki törvény volt. Ha valaki visszakérdezett, hogy ugyan miért nőtt a bor ára, ha a korábbi 11 százalékos fogyasztási adó jelentősen lecsökkent, literenként 5 forintra, akkor tanácstalanul megvonták a vállukat. Ők augusztus elseje után csak drágábban tudnak bort vásárolni, és az eladók a jövedéki adóra hivatkoznak.

Vannak, akik örülnek a nagymértékű áremelkedésnek, hivatkozva arra, hogy az olcsó pancsolt borok kiszorulása a piacról nyilván megnövelte a szőlőből készült igazi borok értékesítési és áremelési lehetőségeit. Vannak szkeptikusabbak, akik azt mondják, hogy épp a szőlősgazdák, a pincetulajdonosok adminisztrációs terhei nőttek meg olyan mértékben, hogy ezek szorultak ki tömegesen a piacokról, és ez okozta a bor árának nagymértékű megemelkedését.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja éppen ettől a következménytől tartva nem szavazta meg ez év tavaszán a szőlő- és bortermelést agyonszabályozó, az Országgyűlés többsége által megszavazott törvényjavaslatot. Helyeslem ezen mostani törvénymódosításnak azt a célját, miszerint a védett eredetű bor termelésének a szakmai szabályait a hegyközség rendtartásában foglalt előírások alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. Már a tavaszi vita során kifejtettük, hogy a helyi termőhelyek adottságait legjobban a helyi hegyközségi szervezetek ismerik, azaz a védett eredetű borok termelése során erősíteni kell a helyi termelői közösségi hatáskört.

Örömmel láttam viszont a bizottsági önálló indítványban a tavasszal még elutasított javaslatomat, miszerint a fajtára és művelési módra vonatkozó szakmai előírásokkal ne nehezítsük meg a szőlőtermelésre alkalmas területeket művelő szőlősgazdák termelését. A bizottsági indítvány hangsúlyozza azt is, hogy az Európai Unió szabályozási rendszerével összhangban áll az, ha a szőlő termőhelyi kataszterében a jelenlegi három osztályból kettőt hozunk létre.

Választókerületem lakóinak egy részét nagyon hátrányosan érintette a bortörvény legutóbbi módosítása során előírt borházasítási tilalom. Ez azt jelentette volna, hogy a homoki borokat még borházasítási céllal sem vásárolták volna meg a pincészetek és a borkereskedők. A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa emiatt már megkereste az Országgyűlést, és megfogalmazta javaslatait.

Egyetértek a bizottsági önálló indítvány 15 százalékos mértékben borházasítást megengedő javaslatával, ismételve hangsúlyozva azt a korábbi véleményemet is, hogy a magyar borok piacrajutási esélyeit nem növeli, hanem erősen csökkenti az uniós szabályozásnál lényegesen szigorúbb, 100 százalékban fajta- és évjárat-azonosságot megkövetelő jelenlegi előírás. A bizottsági önálló indítványt e gondolatokkal támogatom.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiból.)

Forrás: parlament.hu