GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Először a frissebb dologra hadd mondjak annyit Lezsák képviselő úrnak, ez megint nagyon egyszerű matematika, és ennyiben van igaza Keller Lászlónak. Ha a szándékunk azonos vagy egy irányba mutat, akkor a demokrata fórumos képviselők szavazatával legalább egy bizottságban kaphatott volna többséget az indítvány - de azt hiszem, hogy erről nem kell többet beszélni -, mint ahogy mi ezt megtettük a hasonló indítványokkal.

Én a jövedéki adóra hadd térjek vissza. Tállai képviselő úr nagyon ügyesen forgatja a szavakat, vetekszik lassan a pénzügyminiszter úrral, aki kiáll a televízió nyilvánossága elé, és azt mondja, hogy nem változik a jövedéki adó (Varga Mihály: Reálértékben!), miközben már írva volt akkor, hogy azért egy vélelmezett infláció... (Varga Mihály felé:) Nem értem. (Varga Mihály: Reálértékben. - Göndör István nevet.) Bocsánat, reálértékről, kedves államtitkár úr, szó se esett! Eltettem magamnak, én ezt nagyon sokáig fogom őrizni, mert a hasonló szakmára készülő fiamnak azt mondtam, hogy na, erre vigyázz, ilyet soha ne mondj, hogy amikor leírtad, hogy 6 százalékkal nő, akkor azt mondod, hogy nem változik. Azért a 6 már akkora, hogy változik! Még a fizetéseknél is azt mondják, hogy 2 százalékig érzéketlenek a munkavállalók a változásokra, de afölött már igen.

Nos, amit kihagy a számításból, az az, hogy valamikor volt egy olajár, ami 18 dollárral indult, aztán van egy 25 dolláros ár, amihez most minden kötődik és minden ekörül forog, miközben a piacon valamilyen egészen más ár van, ettől lényegesen fölfelé eltérő ár van, és ennek vannak adóvonzatai.

Lehet ezzel játszani, hogy egy ilyen magas árnál ez a viszonylag konstansnak nevezhető jövedéki adó relatív arányaiban csökken. De ez a vállalkozóknál, a vállalkozásoknál többletköltséget jelent, ha tetszik, ha nem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu