SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A számok és a tények makacs dolgok, ezek talán még a kormánypárti oldal számára is mondanak valamit.

Ma Magyarországon eltartott gyermekes család, ahol nyugdíjas van - tehát ahol nyugdíjas a családfenntartó, ha úgy tetszik -, 427 ezer van. Gyesen lévő kismamás család, ahol tehát legföljebb a másiknak van adózó jövedelme, 242 ezer van. Tehát 670 ezer ilyen család van, ahol gyermeket nevelnek.

Szeretném fölhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ezeknek a családoknak nincs olyan mértékű, tehát nincs adózó jövedelme. Elmondtam a hozzászólásomban a különböző módosítóinkhoz kapcsolódóan, hogy például az a kismama, akinek már van egy ötéves gyereke és most várandós a második gyerekével, és a férje az átlag, a háromgyerekesekre jellemző átlagbért kapja vagy átlagjövedelemmel rendelkezik, a töredékét sem tudja igénybe venni annak, amit önök jövőre ígérnek nekik: 30 ezer forintot havonta.

Kérdezem én: ezek a családok nem érdemlik meg azt, hogy a gyermekeik jó anyagi helyzetben éljenek? Pedig dolgoznak is ráadásul és a társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek, mert beruháznak a jövőbe: gyermeket vállalnak! Nem mindenki lumpen, aki például rokkantnyugdíjas, aki főiskolai vagy egyetemi hallgató és gyermeket vállal, aki gyesen van otthon! Ezt nem mindenkiről mondhatja el! Vagy olyan részében él az országnak, ahol rossz a munkaerő-piaci helyzet vagy magas a munkanélküliség. Egyszerűen az ő nevükben is kellene önöknek gondolkodni!

De azt hiszem, haszontalan erről beszélnünk ebben a parlamentben, mert süketek párbeszéde zajlik. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Font Sándor: Mindenki magából indul ki!)

Forrás: parlament.hu