DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. A szövetkezeti mozgalom gazdagsága a politikusok számára azt a lehetőséget teremti meg, hogy mindenre és annak az ellenkezőjére is lehessen példát hozni. Éppen ezért kicsit fura azon az alapon vitatkozni, hogy önök szerint nem fizetnek osztalékot, ami nem igaz, mert van, aki fizet; és azon az alapon is fölösleges vitatkozni, hogy nem nyújtanak szolgáltatást, mert van, aki nyújt szolgáltatást. Tehát ezt a maga szépségében és gazdagságában kellene a továbbiakban nézni.

Ha valaki így nézi a törvényjavaslatot, no nem a szépségében, hanem a végrehajtásban rejlő nehézségek gazdagságát tekinti, akkor szembetalálkozunk azzal, hogy ez a törvény 2001. január 1-jével kíván életbe lépni, és pont abban az időszakban kellene végrehajtani, amikor tudvalévőleg a lehető legkevesebb bevétele van, magyarán a leginkább eladósodott helyzetben lesz az a szövetkezeti szféra, amelyiken ezt végre akarják hajtatni. (Járvás István felemelt mutatóujjával nemet int.) Járvás képviselőtársam ingathatja így az ujját, olvassa el a törvényjavaslatot, és akkor láthatja, hogy amit most mondok, az sajnálatos módon benne van. (Járvás István a fejét ingatja.) Ebben a szent pillanatban harmadik személyek felé fennálló követeléseket gyárthatnak csak, hiszen árbevételük nincsen, viszont kiadásaik sokasága lehet. Azt gondolom, hogy aki csak végzi a dolgát, utána emiatt még azzal is megvádolni, hogy eladósította ezt a vagyont, enyhén morbid.

Számtalanszor megkérdezik, hogy miért nem nyújtunk be módosító indítványt. Mondhatnánk azt, hogy legyen öt év a határidő. De ez önmagában nem segít a végrehajthatóságon. Azt gondolom, hogy a legalapvetőbb probléma az, hogy bármiféle értelmes végrehajtásnak az alapfeltétele az, hogy a költségvetésben ennek a fedezetét biztosítani kell. Amíg ez nincs meg, addig értelmes módosító javaslatot sem lehet benyújtani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu