ELNÖK: Képviselő úr, a következőképpen döntöttem. A Házszabály a személyes megtámadtatást nem ismeri, csak a személyes érintettséget. Nyilván ön nevet említett, ezért jogos lenne, ha az érintett reagálna, bár most még nem nyomta meg a gombot Csatári József... (Francz Rezső: Nyomja meg, bent van a jegyzőkönyvben!) Nem vitatom. De nagyon kérem, körülbelül kilenc órája, de lehet, hogy csak nyolc és fél órája folyik a két törvényjavaslat vitája, és most már meg fogom vonni a szót, ezt komolyan mondom, hiszen erre is lehetőséget ad a Házszabály. Nem mondhatják, hogy a kormányoldal iránt elfogultan vezettem volna az ülést. Minden ügyrendi indítványt figyelembe vettem, ezt még a frakcióvezetőhelyettes uruk is megerősítette. De ezek a felszólalások, mint amit most is elmondott, egyáltalán nem tartoznak a két törvényjavaslat általános vitájához! Megvonhattam volna a szót, és ön nem tudott volna a Házszabály szerint kibújni ebből a dologból.

A következőt kérem, képviselő úr, és a többi képviselőtől is ezt kérem. Személyes érintettség miatt - ahogy szoktuk az interpellációs időszakban - a vita legvégére biztosítanék időt. Akiknek a neve elhangzott és jelentkeznek, azoknak kétperces reagálási lehetőséget fogok biztosítani. Öt vagy hat - ismételt hozzászólóként még Orosz Sándor képviselő úr is bejelentkezett, vele együtt hat - képviselő jelentkezett felszólalásra, ez hatszor tizenöt perc. Nyolc és fél órája ülünk itt.

Én azt mondom, hogy ez a parlament dolga, nekünk is, mindnyájunknak ez a dolgunk, de azért arra kérem önöket, hogy térjenek a tárgyra, és ne a személyes érintettség kérdéseiben szólaljanak meg. Kérem önöket, hogy ezt a javaslatomat fogadják el.

Most kormánypárti képviselőnek adok lehetőséget kétperces hozzászólásra. Atyánszky György képviselő úrnak adom meg a szót.

Forrás: parlament.hu