PERLAKI JENŐ (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az a szándékom, hogy az általános vita keretében a költségvetés legfontosabb céljairól, a Belügyminisztérium fejezetről és különösen az önkormányzatokat érintő kérdésekről beszélek.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt a költségvetési javaslattal kapcsolatban három kiemelt gondolatkörben fogalmazta meg azokat a célokat, amelyek elérése szolgálja a nemzet hosszú távú érdekeit és a társadalmi igazságosság napjainkat érintő jövedelmi kérdéseinek megoldását.

A bérekből és nyugdíjakból élők bevételeit az infláció miatt és a bizonyos szakmacsoportok jövedelmének lemaradása miatt indokolt más ágazatokhoz képest jelentősebben megemelni. A Fidesz vezette kormány helyes gazdaságpolitikájának eredményeként 4,5 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. Most, hogy van mit elosztani, a Fidesz célja az, hogy a gazdasági növekedés eredményeit az emberek közvetlenül, mindennapi életükben érzékeljék. Ennek érdekében jelentősen emeljük a béreket és a nyugdíjakat.

A nemzet jövője szempontjából a családok gyermekvállalási kedve és az egyre újabb generációk biztonságos felnevelésének kilátásai meghatározóak. Rendkívüli a jelentősége a demográfiai mutatók felívelésének abból a szempontból is, hogy a lakosság munkaképes része ne csökkenjék, legyenek, akik az idősebb korosztályokról gondoskodnak. Az is fontos, hogy a fiatalság teljesítőképességre ösztönző életmintákat lásson a családban, ezért a dolgozó, családfenntartásra képes szülőket ösztönözzük elsősorban gyermekek vállalására, a családtámogatási rendszer bővítése erre szolgál. A gyermeknevelés terheinek megkönnyítése, a családok életkörülményeinek javítása a Fidesz és a polgári kormány egyik legfontosabb célja, tovább növeljük a gyermekek utáni adókedvezmény mértékét.

Hosszú távú gyarapodást ígér, ha stratégiát állítunk fel az ország fejlesztésére, és ennek kapcsán elemezzük a világtendenciákat és az ország erőforrásait, képességeit. Az erre irányult munka eredménye a Széchenyi-terv. Az új országépítő program a költségvetés egy részét a gazdaság fejlesztésének szolgálatába állítja. A Széchenyi-terv nemcsak az ország gazdasági, hanem szellemi teljesítőképességére is épül, és egyben jelentősen növeli a tudás- és gazdasági potenciált is. A Széchenyi-terv 290 milliárd forintjából lakások, utak épülnek, bővül az idegenforgalmi infrastruktúra, növekednek az informatika és a tudományos kutatás-fejlesztés forrásai. (SZDSZ-es képviselők beszélgetnek.)

Most néhány szót szeretnék szólni a Belügyminisztérium fejezet 2001. évi költségvetési keretszámairól. A 2000. évi támogatás eredeti előirányzatához képest a növekedés 11,7 milliárd, 6 százalék, melynek jelentősebb nagyságrendű összetevői a következők: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal részére 400 millió forint, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok részére 108 millió forint bázisba beépülő előirányzatot biztosított.

(21.40)

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal további... Bizonyára azért beszélgetnek az SZDSZ-es képviselők, mert nem tagoltam úgy, hogy kiemeljem csoportonként a belügyminisztériumi rész fontosabb részeit, de most megteszem, hogy kielégítsem a kíváncsiságukat. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Halljuk!)

Azt gondolom, hogy a bevándorlási kérdések orvoslására vannak csoportosítva nagyobb mennyiségű pénzösszegek. Különösen jelentős a határőrség fejlesztésére szolgáló rész, és a rendőrségnél tovább folytatható a szervezett tűnőzés elleni küzdelem személyi és technikai hátterének megteremtése.

Most megpróbálom nem untatni az élénken érdeklődő SZDSZ-es képviselőket a számok részleteivel, de azért néhány számot mégis, hogy ne maradjanak számok nélkül. Elhangzott az előbb, hogy az okmánykezeléssel mi történik. Fordítva haladva elmondom, hogy a nemzetközi követelményeknek megfelelő okmányprojekt folytatáshoz 5 milliárd forint többlet áll rendelkezésre.

A rendőrség hivatásos státusainak feltöltésére, valamint a védett személyek számának növekedésével összefüggő többletfeladatokra 2,8 milliárd - 546 tiszt, 1008 tiszthelyettes, végzős hallgatói státus és a Köztársasági Őrezred bővítésére elegendő.

Lehet, hogy derültséget vált ki, de a bevándorlási kérdések rendkívül nagy terhet jelentenek az ellátottak számának növekedése miatt, az ideiglenes szállások második félévi költségei, a határőrségi szállásokon ellátottak költségei miatt, a légi toloncolások és a dolgozók létszámának növekedése, munkafeltételei miatt.

A teljes belügyi tárca állományára vonatkozó egy főre jutó 8,75 százalékos bérfejlesztés 4,8 milliárd forintot ölel fel. A határőrség cím támogatási keretszáma NATO-csatlakozási jogcímen 4,7 milliárd forinttal emelkedik; a határfejlesztések megvalósítására, a határátkelőhelyek számának növelésére, a határregisztrációs rendszer működtetési többletköltségeire, a schengeni biztonsági követelményeknek, a külső határok védelmének való megfelelés érdekében ezer fő felvételére.

A központilag javasolt forrástöbbletek mellett a fejezet támogatási keretszámát célszerű korrigálni feladatmegszűnések miatt mintegy 8,8 milliárd forinttal, így ha a bázist korrigáljuk, 8,5 százalékos a változás a Belügyminisztériumnál.

A helyi önkormányzati szabályozásról szeretnék most beszélni. A helyi önkormányzatok szabályozása is két évre szól, ami nem azt jelenti, hogy a törvény az önkormányzatokat is kétéves költségvetés elfogadására kötelezné, viszont megteremti annak a lehetőségét. Az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatból származó forrásai együttesen 2001-ben 15,5 százalékkal, 2002-ben 11,1 százalékkal emelkednek.

A növekmény megállapításához szükséges a bázisadat korrigálása. 2001-ben bázisnövelő tényezőként kell figyelembe venni, hogy a korábban a Munkaerő-piaci Alap által közvetlenül finanszírozott munkanélküliek ellátásához kapcsolódó kiadások 75 százalékát, valamint az egyes szociális intézmények létszámmegtartása céljából eddig a Szociális és Családügyi Minisztérium által átadott pénzeszközöket a központi költségvetés biztosítja. 2002-ben pedig a Belügyminisztérium fejezetéből átadásra kerülő okmányirodák működéséhez kapcsoló források növelik a bázist.

E korrigálásokat figyelembe véve a központi költségvetés 2001-ben 86,9 milliárd forinttal, 2002-ben 83,3 milliárd forinttal nagyobb összeggel járul hozzá a helyi önkormányzatok kiadásaihoz.

Összességében elmondható, hogy a helyi önkormányzatok számára a központi költségvetési feladatokból származó bevételeik fennállásuk óta legmagasabb reálérték-növekedését e költségvetési törvényjavaslat biztosítja.

2001-ben - az előző évekhez hasonlóan - a két évvel korábbi személyi jövedelemadó-bevétel átengedett része változatlanul 40 százalékos mértékű, ezen belül a normatív elosztású és a lakhelyen maradó rész aránya 2000-hez képest mindkét évben változatlanul marad.

A személyi jövedelemadó-bevétel átengedett részének összege 17,2 százalékkal nő 2001-ben, 2002-ben 16,5 százalékkal. A költségvetési támogatások és hozzájárulások előirányzata 14,5, illetve 8 százalékkal emelkedik.

A helyi önkormányzati pénzügyi szabályozás alapvetően nem változik, ugyanis a forrásszabályozás alapját képező feladat- és hatásköri rendszerben csak a későbbiekben várhatók lépések. Így a szabályozás jellemzői továbbra is a következők: normativitás, feladatarányosság, szolidaritás a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatok működőképességének fenntartására, területi kiegyenlítés az infrastrukturális ellátás különbségeinek mérséklése céljából, társulásos feladatmegoldás ösztönzése.

Az iparűzési adó és a személyi jövedelemadó dinamikus bevételemelkedést mutat, ezért a jövedelmek különbségei növekednek az önkormányzatoknál. Az eltérések mérséklése céljából az elérhető adóbevételek, amennyiben meghaladják a településtípusokra meghatározott határértékeket, akkor sávosan növekedő részét beszámítja a költségvetés a központi költségvetési forrásokból származó bevételeibe.

Gondoskodik a költségvetés a közszférában dolgozók bér- és létszámalakulásáról, hatékonyságot megkövetelve, 15,1 százalékos, illetve 13 százalékos átlagos bérnövekedést eredményezve. Gondoskodik a működésképtelen önkormányzatokról és a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatokról.

A fejlesztési célú állami támogatások közül a címzett és céltámogatásokra 62,3 milliárd forintot költünk 2001-ben, és 2002-ben 63,3 milliárdot. A céltámogatások a szennyvíz kezelésére, az orvosi gép- és műszerbeszerzésekre, a pincerendszerek és partfalak megerősítésére, valamint a szeméttelepek építésére igényelhetők.

Néhány szót szeretnék szólni a fővárosról. Arányosan fejlődő fővárost lehet létrehozni azokból az összegekből, amelyekhez hozzájutott és hozzájut a főváros. Budapesten elegendő pénz lesz a működésre. Az Országgyűlés az állami támogatási rendszerrel és az önkormányzati bevételek szabályozásával kiemelkedően kedvező helyzetet biztosít a főváros finanszírozásában.

A főváros egészére nézve a működési kiadások szintje jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az önkormányzati kiadások kétszer akkorák voltak egy lakosra, mint vidéken. A dologi kiadások az igénybe vett szolgáltatások formájában 60 százalékkal haladják meg az országos átlagot.

A kedvező helyzet fennmarad a következő években is. A modellszámítások alapján a főváros támogatásokból, adókból és illetékekből befolyó bevételei 2001-ben 11,3 százalékkal, 2002-ben 10,3 százalékkal bővülnek. Budapesten elegendő pénz lesz a működésre.

Ha elégedettek a kerületek, akkor elégedettek a polgárok a fővárosi önkormányzatokkal. A kormányzati szándék csak olyan módon érheti el a célját, ha a főváros és a kerületek között olyan forrásmegosztás valósul meg, amely a valós feladatokhoz és a jogos igényekhez igazodik, ezért a költségvetési törvény a megosztott bevételek arányaira alsó korlátot határoz meg a kerületek részesedésére.

'99-ben 680 milliárdot költöttek el a főváros önkormányzataiban, 491 milliárdot a Fővárosi Önkormányzatban és 189 milliárdot a kerületekben. Az öt legszegényebb kerületben 30-40 százalék között voltak az egy lakosra eső kiadások az országos átlaggal szemben. Ez mutatja a hihetetlen aránytalanságot.

A tendencia 2000-ben is folytatódott, tehát rendkívül nagy egyenlőtlenségek vannak a kerületek között. Ezért módosító indítványt szükséges benyújtani, amely ezeket az alsó határértékeket magasabbra viszi, s amely azt javasolja: az állami támogatásokból és az szja-ból legalább az idei tényleges 70 százalékot kapják a következő két évben a kerületek, viszont a helyi adókból a tényleges 50 százalék helyett 60 százalék legyen legalább a részesedésük. Ezek a szintek biztosítják, hogy a kerületek működésében ne jöhessen létre hiány, ne kelljen vagyonfelélésből működtetni a közszolgáltatásokat. A kerületek és a főváros szintjén is szinte minden fejlődhet, ha jól osztjuk el a forrásokat.

A fővárosban a felhalmozási kiadások és a részesedések vásárlása 50 százalékkal haladja meg az országos átlagot rendszeresen. A címzett állami támogatásokból 2000-ben az országos átlagnál mintegy 20 százalékkal többet, 6,1 milliárdot használtak fel a fővárosban, 2001-ben Budapest 3,7 milliárdot használ fel, az országos átlag 112 százalékát.

(21.50)

A kerületek címzett támogatást nem kaptak. A Fővárosi Önkormányzatnak 100 milliárd forintnál is több áll rendelkezésére a beruházásokra, tehát nem indokolt a főutak újjáépítésének elmaradása, és tarthatatlan állapot az, hogy a szegényebb külső kerületekben közel 1000 kilométer földúton közlekednek az ott lakók. Módosító indítványt kell benyújtani a 2001-2002. költségvetési törvényhez, amely mindkét évben 5 milliárd forint kötött felhasználású támogatást nyújt a kerületeknek az utak szilárd burkolattal való ellátásárára. Tíz év alatt egy tízéves kerületi útépítési programmal el lehet hárítani az SZDSZ-MSZP kerületeket elszegényítő forrásmegosztása által okozott károk miatt az utakra eső részt.

Összefoglalva: a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette kormány a társadalom kulcskérdéseinek megválaszolását célzó költségvetési javaslatot nyújtott be. A Belügyminisztérium és alrendszerei, valamint az önkormányzatok a 2001. és a 2002. évi költségvetés elfogadásával feladataikat emelkedő színvonalon tudják ellátni.

Mindezek alapján kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a költségvetés elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu