DR. HORVÁTH ZSOLT egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót elnök úr. Képviselő Asszony! Ön sok olyan kérdést föltett és nekem címzett, amelyre a mai nap folyamán a vitában már egyébként elhangzott a válasz. Ezért engedje meg, hogy ezeket most ne ismételjem meg, csak kettőre térjek ki. Azért kértem ilyen formában szót, mert lehet, hogy több lesz, mint két perc.

Az előbb azt mondta, hogy a tárca érdekérvényesítő képessége milyen, és azt mondotta, hogy a tárca költségvetése rossz. Azt tudom mondani, hogy a tárca költségvetésében reálértékben is növekedés van a következő években. (Béki Gabriella: Ne haragudjon, a társadalombiztosításról beszéltem. Azt gondolom, hogy az egészségügy...) Értem önt, képviselő asszony. Úgy gondolom, akkor félreértettem önt. Én a tárca költségvetésével elégedett vagyok. Úgy éreztem, hogy azon a területen becsülettel helytálltunk. Úgyhogy akkor inkább a második kérdésre kell válaszolnom, mert ezt eltévesztettem.

Tehát a másik, amiről kicsit hosszabban szeretnék önnek válaszolni, az egészségügyi dolgozók béremelése, bérjuttatása. Délelőtt ezt egyszer már elmondtam, de van annyira fontos, hogy még egyszer megismételjem. 40 milliárd forintot terveztünk bérre kifizetni az egészségügyi dolgozók számára. Ez az, ami a gyógyító-megelőző kasszában megjelent. Ez a kifizetés átlagosan a jelenlegi bérbeállás fölött 20 százalékos béremelkedésre elegendő; még egyszer hozzá kell tenni, hogy átlagosan. A képviselő asszony nagyon pontosan mondta, ez tartalmazza a közalkalmazotti bértáblaalap 8,75 százalékos emelését, és tartalmazza a minimálbér 40 ezer forintra történő kiegészítését abban az esetben, ha valaki nem érné el a közalkalmazotti bértábla alapján. Tartalmazza továbbá azokat az összegeket is... - mint tudjuk, az egészségügyben dolgozók fizetése sokféle formában van eltéve, egy olyan része a fizetésnek a pótlék, amely a munkahelyi pótlék. Ennek a pótléknak illetményalapja van, amely szintén törvényben meghatározott. Ezen is emelünk 8,75 százalékot.

Ezt követően az egészségügyben dolgozók bizonyos szakmacsoporton belül 1,2-es szorzóval rendelkeznek. Ez az ágazati szakmai szorzó. A bérük kiszámítása úgy történik, hogy először a közalkalmazotti bértáblát megemeljük 8,75-tel, ezt követően ezt a számot beszorozzuk az ágazati szakmai szorzóval. Ekkor kialakul, hogy ez a dolgozó úgynevezett alapilletménye. Ha ez az alapilletmény kisebb 40 ezer forintnál, akkor megtörténik a 40 ezer forintra való kerekítés.

(19.00)

Abban az esetben, ha ez a dolgozó, mivel a szakmai szorzóval érintett, olyan munkakörben dolgozik, amelyik a közvetlen betegellátásban vesz részt, ebben az esetben neki jár a munkahelyi pótlék, amelyet szintén megemeltünk, és ez efölött fog a dolgozó rendelkezésére állni. Ebből az következik, hogy ha olyan dolgozónak emeljük a bérét, akit a szakmai szorzó nem érint, akkor ő nem kapja meg ezt a munkahelyi pótlékot, tehát - elnézést, hogy mindig őket bántjuk, de ez a hasonlat maradt meg - az őrző-védőként dolgozó vagy a büfében felszolgálóként dolgozó vagy a kertész nem érintett ebben a szakmai szorzós körben. Ha tehát ők a minimálbéren vannak is vagy alatta van a fizetésük, a minimálbér nem fogja betolni ugyanoda, mint azt az ápolónőt, aki ágy mellett dolgozik, hiszen a minimálbérnek nem része a munkahelyi pótlék.

Ezt követően, amikor ezekkel megvagyunk, akkor most arra hadd térjek rá, hogy mennyi is az a pénz tulajdonképpen, amit erre, illetve a másikra kell költeni. A számításaink szerint 14 milliárd forint körüli az az összeg, ami az egészségügyben a minimálbér kiegészítése miatt szükséges, és 40 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Tehát ebből az következik, hogy körülbelül az egyharmada - valamivel több, a 35 százaléka - a pénznek a minimálbér-korrekcióra megy el, erre a 40 ezer forintos emelésre, és a fennmaradó 26 milliárd pedig arra fordítható, hogy mindenkinek meglegyen a 20 százalékos emelés. Tehát azok is megkapják, akik jóval minimálbér felett vannak, az ő esetükben is megvan a 20 százalékos átlagos béremelés.

Azért teszem hozzá, hogy átlagos, mert az egyes egyedi dolgozók bérét nem tudjuk mindig pontosan követni, tehát létezhet olyan, hogy valaki csak 16 százalékos emelést fog kapni, és olyan is lesz nyilván, aki ennél jóval nagyobbat kap. Ez függ attól, hogy mennyire van elmaradva a bértáblájában.

Még egy dologra voltunk tekintettel: a pótlékokra. A műszakpótlék, attól függően, hogy milyen munkakörbe van sorolva az illető, az egészségügyön belül 30, 50, illetve 100 százalék szokott lenni. Éppen azért, hogy az ágazati szorzó itt is érvényesüljön, ezeket is megemeltük. Tehát a 30 százalékos pótlékot 36 százalékra, az 50 százalékosat 60 százalékra, a 100 százalékost 120 százalékra emeltük. Ezzel garantálható az, hogy az egészségügyben az átlagos 20 százalékos béremelés meglesz. Ennek a költségtartalma a 40 milliárd forintba belefér, pontosan végigszámoltuk: ez a 40 milliárd erre elegendő.

Két állapot fordulhat elő. Amiről beszéltünk, csak azoknál a dolgozóknál érvényesíthető, akikre vonatkozik a közalkalmazotti bértábla. Akikre ugyanis nem vonatkozik a közalkalmazotti bértábla, mert például egy magánosított intézményben dolgoznak, vagy például egy privatizált háziorvosi praxisban dolgoznak mint asszisztensek vagy ápolónők, azoknál egyet tudunk tenni: a gyógyító-megelőző kasszában a növekményt odatesszük arra a sorra - ott is van maradéktalanul -, és kérjük ezektől az orvosoktól, ezektől a foglalkoztatóktól, munkáltatóktól, hogy ezt a többletet fordítsák a dolgozóik bérére. Azokban az esetekben, ahol már magántulajdonban üzemel, és a munka törvénykönyve alapján alkalmazott, ott nincs jogi eszköze és lehetősége a kormányzatnak, hogy ezt a béremelést, úgymond, kikényszerítse. Csak a közalkalmazotti és köztisztviselői körben vannak jogi eszközeink a kikényszerítésére, de a forrását a többieknek is biztosítottuk. Azt szoktam mondani, hogy kérjük, és talán kicsit erősebben is fogalmazhatok: elvárjuk tőlük, hogy ezt a többletforrást a dolgozók bérezésére fordítsák.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu