BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Dornbach Alajos képviselő úr hozzászólására feltétlenül reagálnom kell. Bár több pontján is olyan bizonytalanságokat tartalmazott, ami feltétlenül kiigazítást érdemelne, de azt gondolom, hogy a két legfontosabb részre érdemes szót vesztegetni.

Az egyik: úgy tűnik számomra, mintha egy kicsit skizofrén állapotban, önmagával meghasonulva váltogatná az álláspontját az ellenzék. Ehhez most, úgy látom, a szabad demokraták is csatlakoztak, hiszen a '99. és a 2000. évi költségvetésünk kapcsán folyamatosan azzal érveltek, hogy a bérekre folyósított összegek nem elegendően magasak, hiszen bár a kormány akkor is ügyelt arra, hogy legalább a reálértéken mindenképpen növekedjenek a bérek, önök ezt kevesellték. Most, amikor úgy tűnik, hogy a gazdaság lehetővé tenné azt, hogy próbáljuk a rendszerváltás óta eltelt időszak reálbérkieséseit valamelyest pótolni és a lakosságot minél jobb életkörülményekhez juttatni, akkor önök pedig azt mondják, hogy ezzel a polgári kormány veszélyezteti a gazdasági egyensúlyt.

(12.00)

Megmondom őszintén, kicsit furcsa számomra ez az álláspont-váltogatás, hiszen önöknek nagyon jól kellett tudniuk azt, hogy milyen fokozatos reálbércsökkenés volt 1998-ig a magyar polgárok számára.

A másik, ami nagyon fontos kérdés: arról beszélt, hogy a kormány a különböző fenyegetéseivel - adótörvények, kamatadó s a többi - elbizonytalanította a külföldi befektetőket, és megfélemlítette őket. Én nem emlékszem arra, hogy különösebb fenyegetőzés történt volna, és nem látom a statisztikából azt, hogy megijedtek volna a külföldi befektetők, hiszen ha megnézi a jelenlegi adatokat, akkor jól látszik az, hogy annak ellenére, hogy már számos, tőlünk keletebbre fekvő európai ország is egyre inkább lehetővé teszi a tőkebeáramlást, ennek ellenére Magyarország még mindig meg tudta őrizni vezető szerepét itt, Közép-Európában. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu