DR. BÁNK ATTILA (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy harmincperces beszédet tartott Bauer képviselőtársam, s nyilván két percben nehéz lesz minden pontját cáfolni... (Dr. Torgyán József: Körmönfont beszédet.) Megszoktuk tőle a körmönfontságot egyébként, régi sajátossága.

Három gondolatot szeretnék a státusszal kapcsolatosan mondani. Azt a csúsztatást, amit megszoktunk itt a Házban, ön azt tökéletesen alkalmazza, amikor látványosan rámutat a kormánypárti oldalra, és azt mondja például Torgyán Józsefnek, hát ön is megszavazta 1990-ben ezt vagy azt az előterjesztést.

(17.10)

Akkor mindig el tetszett felejteni hozzátenni, hogy volt egy Ellenzéki Kerekasztal, ahol megállapodtak - nem ő személy szerint, nem ön vagy nem tudom én, még kik voltak ennek a tagjai, hanem az Ellenzéki Kerekasztal állapodott meg - bizonyos szabályokban, amelyeket aztán az 1990-ben induló parlament ezek alapján természetesen megszavazott. Ez egy szokásos csúsztatás, de jól hangzik itt a Házban, amikor rámutatunk valakire, és azt mondjuk, hogy ő volt az, aki ezt javasolta.

A politikai elitért tetszett aggódni, és hogy a politikai elit mit meg nem enged magának és milyen helyzetbe hozza... - akkor, úgy tűnik számomra, nem hallotta Kuncze Gábor frakcióvezető úr 14-15 percen keresztül elmondott beszédét. Nem is tudom egyébként, hogyan is minősítsem azt a stílust, amelyben mondta, azt nem nagyon tudom minősíteni, annak tartalma pedig szerintem minősíthetetlen.

És még egy megjegyzése volt - a többiekre későbbi felszólalásom során térek ki -, hogy ez a szerencsétlen ügy azonban néhány dolgot hál' istennek kiderített. Igen, kiderített, képviselő úr. Például kiderítette azt, hogy az előző kormány két hajléktalan minisztere közül az egyiknek van háza, van lakása, tehát nem a híd alatt alszik - Kuncze miniszter úrra gondolok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) -, hiszen a vagyonnyilatkozatában ő hajléktalannak tüntette fel magát. Utóbb hál' istennek kiderült, hogy nem az...

Forrás: parlament.hu