FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum támogatja a benyújtott törvénytervezetet, olyannyira, hogy mi várhatóan módosító indítványt sem szeretnénk benyújtani hozzá. Amihez szeretnénk módosító indítványt benyújtani, ahhoz nem lehet. Ennek egyetlenegy oka van: most került tárgyalásra és nem egy évvel korábban, mert igazi hasznát talán már akkor is láttuk volna, de ez a késedelem, remélem, nem okoz nagy tragédiát a szőlő- és gyümölcstermelők körében, és a törvénytervezet eléri az eredeti szándékát.

Aki a költségvetést forgatta, láthatta, mind az idei, mind a jövő évre a gyümölcs- és szőlőkataszterek összeírására van keret a minisztériumi fejezetben, 870 millió forint van az idei évre, és közel 500 millió forint a jövő évre e törvénytervezet megalapozásaként. Ezért mondom, hogy sajnálom, hogy már nem egy évvel korábban került sor erre, mert a következményei szerintem érezhetően fognak jelentkezni a magyar gazdaságban, különösen a két ágazat, a szőlő-, gyümölcstermelők körében.

Miért gondolom ezt? Azért, mert a bor jövedéki termékké válásával kapcsolatosan érezhetően felmerült az a kérdés, hogy tényleg mekkora területről tudunk egyáltalán... - olyan területről a szőlő esetében, amelyet művelnek, amelyről várhatóan termés is fog keletkezni. Az idei év furcsasága, hogy mivel nincs ilyen pontos nyilvántartásunk, a földhivataloknál mintegy 130-135 ezer hektárról tudnak, a hegyközségeknél azonban csak 80-85-90 ezer hektár az eddig regisztrált terület, a kettő közötti különbség, mintegy 30-35-40 ezer hektárnyi terület egyelőre lóg a levegőben.

Ez azt jelenti, hogy sajnos az idei év őszén a jövedéki törvény szigorítása miatt ezt a rést próbálja kihasználni néhány ügyeskedő. (Dr. Kis Zoltán: Bizony!) Most már nem sokáig, mert a lejelentési kötelezettség hamarosan le fog zárulni, de bizony kihasználják, mégpedig úgy, hogy a földhivataloknál szőlősként nyilvántartott, de igazából nem művelt területről szőlőt jelentettek le mint termést. Ez egy fiktív termés, de utána a hegyközségek bizony ki fogják adni a származási bizonylatot, mivel képtelenség most minden hegybírónak helybe kimenni, ellenőrizni, hogy az a szőlőterület létezik, nem létezik, ott mi a valós helyzet. A kiadott származási bizonylat után a hamis bor legyártása megtörténik. A hamis bor legyártásához és onnantól kezdve a forgalomba hozatalához pedig egy teljesen legális dokumentum van a hamisítók kezében. Sajnos, ez a műveletsor beindult. Véleményünk szerint a mintegy 40 ezer hektárnak a 30 százalékáról, tehát körülbelül 10 ezer hektárról biztosan fognak tudni hamis bort lejelenteni és ezáltal forgalomba hozni.

Ezt a piaci zavart, úgy érzem, a magyar piac talán el tudja viselni, de ha ez a törvénytervezet egy évvel előbb született volna meg, ezt a problémát már ki lehetett volna küszöbölni. Tehát jövőre még nagyobb bizalommal tekinthetünk afelé, hogy a becsületes gazdák érdekében várhatóan nagyobb lesz a szándék arra, hogy az ellenük tevékenykedő hamisítók ne tudjanak kárt okozni. Ez az egyik legjelentősebb része e törvénytervezetnek.

De van egy másik is, amelyről nem esett eddig szó, ez pedig ugyancsak egy nyilvántartási hiányosság miatt adódhat. A bérfőzött pálinkákról van szó. Nagyon kérdéses, hogy valóban annyi hulló cefregyümölcs, vagy akár ép, egészséges gyümölcs létezik-e ma Magyarországon, amennyi bérfőzetett pálinka ma Magyarországon készül. A szeszipari szövetségek állítják, hogy nincs is annyi gyümölcs Magyarországon, amennyi bérfőzetett pálinka ma létezik az országban. Nos, ez egy el nem dönthető kérdés mindaddig, amíg nem tudjuk, hogy mekkora a gyümölcsalapunk az egészre. Hiszen ha a nyilvántartás megszületik, ezzel nagyon pontosan lehet tudni, hogy mennyi az átlagtermés, ebből nyilvántartható lesz, hogy a belföldre, külföldre exportált és feldolgozott rész mennyi, és a statisztikai számarányokból tudjuk, hogy mennyi szokott általában a hulló gyümölcs lenni. Nos, ez az alapja utána az esetleges gyümölcspálinkáknak, és ezzel egész pontosan behatárolható lesz, hogy kinek van igaza a két jelenleg egymással szemben álló fél közül a vitában, kinek van igaza ebben a kérdésben, hogy valódiak azok a gyümölcspálinkák, vagy azok is cukor-cefre alapú, de lefőzött, valamilyen pálinkának nevezett alkoholos italok, mert én csak így merem ezeket nevezni.

Örömmel hallottam a miniszter úr expozéját, mert a törvénytervezetből számomra nem derült ki, hogyan fog a gyakorlatban megtörténni ez az összeírás. De a miniszteri expozéból hallhattuk, hogy jó helyismerettel rendelkező összeíró hálózatot kell kialakítani, mert a helyszíni bejárásnak is meg kell történnie. Ha ez így van, különösen szeretném, hogy megvalósuljon, és nagyon támogatom a miniszter urat ebben a gondolatában, mert igazából ez adja a lényegét. Arra a dűlőre ki kell menni, megnézni, hogy a nyilvántartott helyrajzi számon valóban ott van-e az a szőlő, az a gyümölcs, mert enélkül, ha bemondott adatok alapján dolgozunk, sajnos a törvény nem éri el az eredeti célját.

Így például nem biztos, hogy a VPOP-nál azok az adatok kerültek bevallásra, amelyeket mi majd szeretnénk felhasználni, hiszen éppen a jövedéki törvény felemássága vagy az ahhoz való viszonyulásunk miatt nem mindenki úgy vallotta be, vagy azt vallotta be, ahogy és amit kellett volna, vagy éppen megosztotta a területet, mint hallhattuk, hogy ne kelljen bevallani. Tehát a VPOP-nál, attól tartok, nem lesz hiteles a valós helyzet regisztrációja, ezt csak helyszíni bejárással lehet megoldani. A helyszíni bejáráshoz szerintem kikerülhetetlen a helyszínt legjobban ismerő hegyközségeknek és azok vezetőinek, a hegybíróknak és a hegyközségi elnököknek a bevonása. Úgy gondolom, náluk jobban manapság senki sem ismerheti a szőlőterületet, de úgy gondolom, ez a gyümölcsösökre is igaz kell hogy legyen.

Éppen ezért, és itt kitekintek a költségvetés egy részére, a hegyközségek kellemetlen helyzetben vannak. A 2001. évi költségvetési törvénytervezet szerint kisebb összegekkel fognak tudni gazdálkodni, mint amiből most, 2000-ben gazdálkodtak. Ezért fogom kezdeményezni az átcsoportosítást. Zsikla Győző képviselőtársam is pontosan ismeri ezt a helyzetet, mert átbeszéltük, hogy várhatóan mintegy 30 millió forint átcsoportosítás kellene a hegyközségek számára, hogy ezzel biztosítani tudjuk, hogy azt a szakértői hálózatot ők építsék ki, és ők maguk is vegyenek részt benne. De még számtalan államtól átvett feladatot látnak el a hegyközségek, ezt csak mellékesen megjegyzem, amelyre most egyelőre pénzelvonás a válasz a költségvetés-tervezetünkben.

Ezért nagyon kérem a miniszter urat, hogy belső átcsoportosításokkal a megtett javaslatunkat fogadják be. Úgy érzem, találunk hozzá egy olyan lehetséges forrást az agrárgazdasági beruházásokból, mintegy 30 millió forintot, amellyel szinten tudjuk tartani a hegyközségek helyzetét, és e nagy munkába majd hatékonyan be tudjuk vonni őket is.

Karakas képviselő úr felszólalására csak röviden térnék ki. Sajnálom, hogy nincs itt, de egy általánosságot fogalmazott meg a szőlőterületek elhagyásával kapcsolatosan. Ő visszavezette ezt a kárpótlásra. Elnézést kérek, nem a kárpótlás miatt hagyják el az emberek a szőlőterületeket, hanem azért, mert nem gazdaságos azt művelni. Tehát egy teljesen más logika miatt vannak sajnos elhanyagolt szőlőterületek, ez pedig a gazdaságosság. Ameddig nem lesz rendteremtés a belpiacon, főleg a fehér szőlő, fehérbor területén, addig lesznek gazdaságtalan szőlőterületek, azt bizony ott is fogják hagyni, mert senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy gazdaságtalan tevékenységet hosszú távon folytasson. Tehát teljesen más az aspektusa annak, hogy miért van elhanyagolt szőlőterület. Ezt elég csúnya dolog a kárpótlásra visszavezetni véleményem szerint. Tessék megnézni a Duna-Tisza-közét, hogy ott micsoda pompás - azt kell mondanom - szőlő-, gyümölcskultúrák vannak, pedig ott is szövetkezetek, téeszek és állami gazdaságok voltak, minden ugyanúgy, ahogy az általa említett badacsonyi, Balaton-felvidéki területen.

Az egész törvénytervezetben, úgy érzem, a minisztérium egy stratégiai lépésre szánta el magát, mert ezt stratégiai lépésnek mondom, hogy végre átfogóan meg kell tudnunk, hogy mi van ma Magyarországon a szőlő-, gyümölcsterület illetékességi körben.

Ugyanis ez - ha az összeírás megtörténik - garantálni fogja, hogy az ott élőknek egy biztonságos megélhetést nyújtson, hiszen az állam, a kormány fel tud készülni, hogy mekkora az az ültetvényterület, mekkora a betakarítható termésmennyiség, mennyi a feldolgozási kapacitás, mennyi lesz ebből az exporthányad és mennyi a belföldi hányad, kiszámíthatóvá teszi a piacot. S az a leglényegesebb, hogy kiszámítható legyen a piac, ezáltal hosszú távon az ott élőknek megélhetést biztosít. Ezért nagyon fontos, s azért mondtam, hogy stratégiai jelentőségű ez a törvénytervezet.

Köszönöm szépen. A Magyar Demokrata Fórum - mint említettem - támogatja a benyújtott törvénytervezetet. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiban.)

(11.00)

Forrás: parlament.hu