TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhányan adtak egy tippet nekem, hogy álljak el a hozzászólásomtól. Ezt azért nem teszem, mert szeretnék - most már tényleg mindenfajta politikai felhang nélkül - áttérni a szakmai kérdések tárgyalására; arra a kérdésre, hogy valóban az a képviselői önálló indítvány, amelyet Torgyán József képviselőtársunk benyújtott, mit tartalmaz, és a jelenlegi körülmények között milyen módon hozható létre.

Nekünk az a gondunk és az az álláspontunk, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat, amennyiben a parlament sima többséggel megszavazza, működésképtelen lesz. Azért lesz működésképtelen, mert két jogszabályba, tételesen a jogállásról szóló 1990. évi LV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésébe, illetőleg a Házszabály 131/F. § (5) bekezdésének a) pontjába ütközik az az eljárás, amely eljárást ez a vizsgálóbizottságra vonatkozó országgyűlési határozati javaslat tartalmaz.

Miben áll ennek a lényege? Ennek a lényege abban áll, hogy a javaslat 4. pontja leírja: jogosult a bizottság az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága által kezelt és nyilvántartott, zárt borítékban lévő vagyonnyilatkozatba betekinteni, és azokat vizsgálat tárgyává tenni.

Több jogász van ebben a teremben, gondolom, nem kell nekik elmondani, hogy törvényt országgyűlési határozati javaslattal módosítani nem lehet. Márpedig ebben az esetben, ha nincs hozzárendelve, nincs mellécsatolva a jogállási törvény módosítására vonatkozó javaslat, ez a vizsgálóbizottság ezt a vagyonnyilatkozati vizsgálatot nem tudja elvégezni.

Ha ezt nem tudja megtenni, akkor az a helyzet áll elő, hogy jó esetben van a vizsgálóbizottságnak egy darab vagyonnyilatkozata, amit a képviselők a vizsgálóbizottság megalakítása után töltenének ki. Habár ezzel kapcsolatban is aggályos az, hogy a vagyonnyilatkozat kitöltését egy feles döntéssel elő lehet-e írni.

Tehát azt gondolom, nem szándék, vagy rossz szándék kérdése, hogy ezt a javaslatot ebben a formában elfogadja-e valaki, hanem egyszerűen ebben a formában ellentétes a jogállási törvénnyel, és ellentétes a Magyar Országgyűlés Házszabályával.

A magunk részéről elmondtuk az eddigiekben is, és most is úgy tartjuk, hogy a keletkezett gond, probléma megoldására egy másik út az, amely ésszerű és célszerű. Mégpedig az, hogy a Magyar Országgyűlés Házszabályának egy pontját, az egyébként említett 131/F. § módosítását kell elvégezni, illeszteni kell a Házszabályt az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényhez. Mert az való igaz, hogy a két jogszabály nincs teljesen szinkronban, hiszen kétfajta vizsgálatot tartalmaznak a joganyagok. Az egyik az összeférhetetlenségi vizsgálat, a másik pedig a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás. Az egyiket a jogállási törvény írja le, a másikat a Házszabály írja le. A kettőt szinkronba kell hozni. Amennyiben megtesszük ezt, akkor teljes joggal és teljes felszereltséggel tudja a mentelmi bizottság vizsgálóbizottsága - hiszen tudjuk, hogy a mentelmi bizottságnak létrehozható a vizsgálóbizottsága - elvégezni ezt a munkát.

Mi úgy véljük, amennyiben a parlament úgy látja, hogy szükség van - szerintünk is szükség van egyébként - a helyzet tisztázására, akkor ez a legrövidebb jogi út, ez a legtisztább jogi út. És ebben az esetben elkerülhetők olyan csapdák, amely csapdák egyébként a beadott képviselői indítványban benne vannak. Én egy dologra szeretnék csak utalni, amely lehet, hogy szintén a bizalommal összefüggő kérdés, de nem hiszem, hogy túl jó helyzetet alakítana ki, mondjuk, egy vizsgálóbizottság létrehozásánál.

Kérem szépen, a javaslat az - ez volt benne a sajtóban is -, hogy a Kisgazdapárt egyik képviselőjét kívánja ennek a bizottságnak a vezetésével megbízni. Itt ül a teremben egyébként, Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrról van szó. Ez van benne a sajtóban.

Én azt gondolom, hogy ma van egy olyan bizottság, amelyet Isépy Tamás vezet. A Fidesz képviselője vezeti, nem hiszem, hogy bizalmatlanság lehetne vele szemben. Azt hiszem, hogy egy olyan felvetés, egy olyan javaslat, hogy a Kisgazdapárt elnökét is érintő ügyben - és maradjunk ennyiben - a verdikt kimondását egy olyan bizottságra bízzuk, amelyet a Kisgazdapárt egyik képviselője fog vezetni, aki egyébként függ az elnöktől... Most, képviselőtársaim, ezeket lehet elfogadni, vagy vitatni, de függ. Szerintem sokkal tisztább az, ha egy másik párt, adott esetben a Fidesz vezette bizottság végzi ezt, mintha a Kisgazdapárt vezette bizottság végezné.

Tehát úgy gondolom, a jogi érvek egyértelműen azt támasztják alá, hogy nem a vizsgálóbizottságot kell létrehozni, hanem a mentelmi bizottság vizsgálóbizottságát kell a feladat ellátásával megbízni. Másrészt ebben a formában és pláne ebben a stílusban, ahogy ezek a viták zajlottak, nem jutunk előre, hiszen ahhoz, hogy meg tudjuk teremteni a képviselőkkel kapcsolatos közbizalmat, az Országgyűlésen belül is egyfajta bizalmi légkört meg kellene tudni teremteni.

Én azt hiszem, hogy ennek a bizalomnak a megteremtése tárgyalással, olyan tárgyalással oldható meg, amely révén egy ilyen kérdésben, amely egyébként kétharmados döntéseket igényel, megpróbálunk megegyezésre jutni, megegyezést keresni. Nem a kiátkozás, nem egymás kompetenciájának vagy jó szándékának a vitája, hanem az ügyek ilyenfajta rendezése a járható út. Tehát nem hiszem azt, hogy ha valaki most azt mondja, hogy ez a javaslat, amelyet Torgyán József képviselő úr benyújtott, nem alkalmas a feladat megoldására, azzal ő azt mondja, hogy nem kívánja az átvilágítást, nem kívánja felfedni az esetleg meglévő anomáliákat, és akkor ennek az ügynek az ellensége. Nem hiszem, hogy mi ennek az ellenségei lennénk, mi egy ésszerű, korrekt megoldást keresünk, és mi nem abban látjuk ezt a megoldást, amelyet Torgyán József képviselő úr benyújtott.

Köszönöm szépen a meghallgatást.

Forrás: parlament.hu